5%-os lakásáfa vége – kinek kerül többe?

Az elmúlt napokban fokozódó hullámokat vetett, hogy a kormánynak nem áll szándékában meghosszabbítani az 5 %-os, kedvezményes lakásáfa 2019. december 31-én lejáró időszakát. Míg a kedvezmény megvonása értelemszerűen nagyban befolyásolja a jövőbeni lakásépítések rentabilitását, addig annak nagyon komoly hatásai lehetnek a már folyamatban lévő projektekre is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint bár kézenfekvőnek tűnik emiatt előre hozni a teljes vételár megfizetését, az előrefizetésnek gyakorlati és jogi korlátai is lehetnek.

5%-os lakásáfa vége – kinek kerül többe?

Váratlanul érte a piacot annak idején, amikor a kormány kedvezményes, 5%-os áfakörbe sorolta a 150 négyzetméternél nem nagyobb új lakások, illetőleg a 300 négyzetméternél nem nagyobb új lakóházak értékesítését. Függően a szerződések szövegezésétől, korábban indult projektek esetén ilyenkor az alacsonyabb áfából eredő extra profit legtöbbször nem a vevőnél, hanem a fejlesztőnél csapódott le.
A 2019 végén várhatóan megszűnő kedvezmény most épp a korábbi problémák fordítottját vetíti előre. Az építőipart különösen sújtó munkaerő-hiány miatt ugyanis olyan projektek is jelentősen megcsúsztak, amelyeknél erre korábban nem számítottak
 
Kiinduló kérdés, hogy a 2020-ra átcsúszó projektek megnövekedett áfa-terhét a fejlesztők, vagy a vásárlók állják-e majd. Ez első sorban azon múlik, hogy a szerződésekben a vételár megállapítása bruttó módon (áfával növelt vételár), vagy nettó módon (nettó vételár + áfa) történik-e.  A hosszú felkészülési idő és a probléma előreláthatósága miatt a mostani szerződések jellemzően nettó árat rögzítenek, azzal, hogy az áfa mértéke a mindenkori törvényi mértékhez igazodik. Ez egyértelműen a vevőre telepíti annak a kockázatát, ha a projekt megcsúszása miatt a vételár egy része magasabb áfa-mérték alá kerül.


Mennyi adót kell fizetni albérlet kiadásakor? ITT kiszámolhatod!


Mindez persze a fejlesztőnek sem mindegy, ha ugyanis a vevők a megnövekedett áfa-teher miatt tömegesen fizetésképtelenné válnak, az az egész piacot megrengetheti. Ezért várhatóan a fejlesztők sem ülnek majd ölbe tett kézzel, még ha az áfamérték változása közvetlenül nem is őket fogja sújtani.
 
Jól teszi, aki előre fizet
 
A legtöbb lakásépítési projekt esetén a vételár kiegyenlítése részletekben történik, amelyek valamilyen mértékig igazodnak az ingatlan készültségi fokához. Klasszikus esetben a vevőnek kedveznek azok a szerződések, ahol a vételár minél kisebb részét kell előre megfizetni. Sokszor az utolsó vételár-részlet nagyobb súlyt képvisel a teljes vételárból, mint ami az építkezés utolsó fázisának jelentőségéből fakadna. Sőt, a nagyobb fejlesztők esetén nem ritka, hogy a vevő csak a vételár 20-30%-át köteles előre kifizetni, a fennmaradó akár 80% pedig csak az ingatlan átvételekor esedékes.
 
A 2020-ra átcsúszó lakásátadásoknál azonban hátrányt szenved az a vevő, aki a vételár nagy részét csak az átadáskor fizeti ki. Az utolsó részlet ugyanis olyan részteljesítésnek fog minősülni, amely 27%-kal adózik. Kézenfekvő megoldásnak tűnik, ha a felek, részben előleg címén, előrehozzák a teljes fizetést. Ilyenkor ugyanis a tényleges készültség fokától függetlenül az egész vételár 5%-kal adózhat. A gyakorlatban azonban ez nem annyira egyszerű. Sok vevő ugyanis kölcsönből finanszírozza a lakásvásárlást, márpedig épp a vételár későbbi részletei azok, amelyeket a bank maga utal az eladónak. Ugyanakkor a bank jellemzően nincs abban a helyzetben, hogy a lakás teljes elkészültét megelőzően, előre fizesse a vételárat, mert ha a lakás végül nem készül el, akkor a kölcsön biztosítéka jelentősen sérülhet. A vevő számára is probléma lehet, ha „zsebből” fizet előre: nyilvánvaló kitettséget okoz ugyanis, ha előbb fizetünk, mint hogy megkapnánk a kész ingatlant.
 
Rugalmas megoldások és azok korlátai
 
Több bank is próbálja rugalmasan kezelni a helyzetet. Többek között áthidaló kölcsönökkel és alternatív biztosítékokkal próbálják elérni, hogy a vevő előre is kifizethesse a vételárat, de kellő biztosíték is maradjon a banknál. Ez azonban a vevő – és végső soron a bank – kitettségét még tovább növeli abban az esetben, ha az ingatlan esetleg nem vagy jelentős késéssel kerül befejezésre. Kérdéses ezért, hogy ezek a rugalmas megoldások életképesek lesznek-e.
 
Az előlegre adószempontból sem árt figyelni. Az önmagában nem kifogásolható, ha a felek akár áfa-spórolási célból ténylegesen előre fizetnek. Az olyan megoldások viszont nem lesznek megfelelőek, ahol az előleg megfizetettsége csak formális. Hiába helyezzük az utolsó vételárrészletet például ügyvédi letétbe, az a letétből történő kiadásig nem minősül előlegnek és így „kicsúszhat” az 5%-os áfa-körből. Ugyancsak aggályosak lehetnek az olyan megoldások, ahol az előleg összege felett az eladó csak látszólag rendelkezhet.


Hogyan jutsz egyszer Te is saját lakáshoz? ITT megtudhatod!

 
Mit tegyünk?
 
Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje szerint a fentiek miatt érdemes lehet a lakásvásárlási szerződéseket úgy módosítani, hogy a pénzügyi teljesítés a tényleges készültségi fokot kövesse – és így minél kisebb vételár-hányad csússzon a 27%-os időszakra. Szintén megfontolandó azon szerződéses lehetőség megteremtése, hogy a vevő a készültségtől függetlenül ténylegesen előre kifizethesse a vételárat. Míg ezekkel a megoldásokkal valószínűleg a vevő áfája lesz csökkenthető, addig azok jogilag a fejlesztők számára lesznek kedvezőek. A vevő részéről ezért gondos körültekintést igényel, hogy ne vállalhatatlan kockázatok árán spórolja meg az extra áfát.

Hozzászólások

Nem csökkent az ingatlanhitelezési hajlandóság 2018-ban sem

Változatlan az ingatlanhitelezési hajlandóság az európai piacokon az elmúlt időszakban – derül ki a KPMG nemzetközi Ingatlanhitelezési Barométer kutatásából. A 14 európai országára kiterjedő, ingatlanhitelezési trendeket kutató felmérésben közel 70 banki vezetőt kérdeztek meg az aktuális hitelezési trendekről és a várható jövőről.
2018. 10. 15. 12:30
Megosztás:
Hozzászólások:

2015-höz képest megduplázódott a lakásépítések szám

Az elmúlt három évben megduplázódott a lakásépítések száma Magyarországon, az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa teljesen átalakította az építkezések ütemét - mondta az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az M1 aktuális csatornán hétfőn.
2018. 10. 15. 11:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Így lehet kiszámíthatóbb a lakáspiac

Tiszta, világos szabályokra van szükség ahhoz, hogy 2020 után is kiszámítható maradjon a magyar lakáspiac - mondta Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke pénteken a Lakásáfa Klub és a Portfolio Klub közös rendezvényén a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban a Lakás 2018 ingatlan szakkiállítás konferenciáján.
2018. 10. 14. 05:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Dupláztak a panelok, 700 ezer felett az újépítés

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Duna House havonta megjelenő ingatlanpiaci elemzése. A használtlakás piac és a jelzáloghitel adatok vizsgálata után mostantól negyedévente a legfontosabb újlakás piaci számokról is adunk gyorsjelentést. A Budapesti Lakáspiaci Riport statisztikáinak segítségével a folyamatosan fejlődő újlakások piacán a lakásszámot és az átlagos négyzetméter árat fogjuk negyedévente elemezni. Az első adatsorok a használtlakás piaci tendenciákat erősítették meg, lakásszámban a XIII., árakban pedig a V. kerület vezeti magasan az újépítésűek listáját.
2018. 10. 12. 21:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Jelentős többletmunkát okoz a Brexit a NAV-nak

A Brexit jelentős többletfeladatokat ró a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra (NAV), a felkészülés már elkezdődött - jelentette ki a Pénzügyminisztérium (PM) vámszakmai és a nemzetközi ügyekért felelős helyettes-államtitkára a Magyar Vámügyi Szövetség őszi konferenciájának pénteki sajtótájékoztatóján, Egerben.
2018. 10. 12. 17:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Visszaszorulóban az adócsalás Magyarországon

Az elmúlt években a közép- és kelet-európai régióban Magyarország az élmezőnybe került a beszedett áfa vonatkozásában. Az Európai Bizottság által közzétett legfrissebb „rangsor” szerint a régióban csak Ausztria előzi meg hazánkat. A PwC Magyarország adószakértői szerint a pozitív fordulat több tényezővel is magyarázható, ilyen például a belföldi összesítő jelentés, amelyen bizonyos összeg feletti áfatartalmú számlákat tételesen fel kell tüntetni; illetve az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) 2015-ös bevezetése is.
2018. 10. 12. 14:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Mire elég a CSOK a lakásvásárlásnál?

A 60-70 négyzetméteres lakások Miskolcon, Kaposváron és Salgótarjánban a legolcsóbbak, 10-14,7 millió forintba kerülnek. Debrecenben, Győrben és Székesfehérváron viszont 20 millió forint feletti szintről indulnak az árak. Budapesten 60-70 négyzetméteres új lakások átlagos négyzetméterára pedig meghaladja a 700 ezer forintot. A CSOK átlagos összege a használt lakások vásárlóinak vidéken akár egy extra félszobát, az új lakások esetében kapható 10 millió forintos támogatás pedig a fővárosban egy szobával nagyobb ingatlant is eredményezhet.
2018. 10. 12. 09:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Napokon belül ellenőrzi az őstermelőket az adóhatóság

Az adóhatóság megyei, fővárosi igazgatóságai október 15-től vizsgálatot indítanak az őstermelői tevékenységet folytató adózók körében.
2018. 10. 09. 21:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Nem készültek fel a cégek a globális adórendszer teljes átalakulására

Folyamatos erőfeszítésre van szüksége a cégeknek, hogy adó- és pénzügyeik kezelésében lépést tartsanak az egyre inkább transzparens és összekapcsolódó nemzetközi adórendszerekkel. A döntéshozók 93 százaléka tart tőle, hogy nem fogja tudni kezelni a különböző nemzeti adóhatóságok esetenként egymásnak ellentmondó álláspontját – derül ki az EY több mint 1700 cégvezető körében végzett nemzetközi kutatásából.
2018. 10. 09. 01:30
Megosztás:
Hozzászólások:

2015 óta sehol nem drágultak jobban a lakások, mint nálunk

Bár az első negyedévhez képest 2018 második negyedévében mindössze 1,4 százalékkal drágultak átlagosan a hazai lakóingatlanok, az elmúlt egy évben összességében 10,4 százalékkal. Ezzel az Eurostat ma publikált, 27 országot tartalmazó listáján Szlovénia, Írország és Portugália mögött negyedik helyen áll Magyarország– adta hírül az OTP Ingatlanpont. Minimális árcsökkenést csak Svédországban és Olaszországban mutatnak az adatok.
2018. 10. 07. 10:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Folytatódik a munkát, jövedelmet terhelő adók csökkentése

A kormány folytatni kívánja a munkát, jövedelmet terhelő adók csökkentését, szeretné elérni, hogy a magyar adórendszer e téren a régió legversenyképesebb rendszere legyen, és radikálisan csökkenteni kívánják az adónemek számát is - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára csütörtökön, a Nemzeti Adókonzultáció szakmai konferencián.
2018. 10. 06. 19:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Komoly lakásdrágulással várja a piac az esetleges áfaemelést

Tempósan, 12 százalékkal drágultak az új lakások a második negyedévben, ebben az erős kereslet mellett szerepe lehet annak, hogy a piac megkezdte a felkészülést az esetleges áfaemelésre. A használt lakásoknál is folytatódik a drágulás, 10,3 százalékkal emelkedtek az árak. Elsősorban a fővárosi és vidéki nagyvárosokban látható az áremelkedés. Az ingatlan.com októberi adatai szerint a használt lakások piacán Budapesten és a vidéki nagyvárosokban jelentős, 18-24 százalékos volt a drágulás.
2018. 10. 06. 18:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Két éve piacon hazánk első lakásalapja

A Duna House két éve indította útjára első Magyar Lakás Ingatlanalapját, amely segítségével pénzügyi befektetésként, közvetlen lakásvásárlás nélkül lehetünk részesei a fejlődő ingatlanpiac előnyeinek és kimagasló hozamának. Az alap eddigi legmagasabb, az ingatlanalapok közül is kiemelkedő 11%-os éves hozamot ért el, átlagos, lakóingatlanpiaci kockázatvállalás mellett (hitel- és érdemi devizakitettség nélkül), valamint kezelt vagyon értéke is átlépte a 3 milliárd forintot.
2018. 10. 04. 15:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Kiment vagy nem ment ki? Új áfaszabályok a közösségi termékértékesítésekre

Az áfa-mentes közösségi termékértékesítésekre vonatkozó szabályok már jóideje borzolják a vállalkozások idegeit. Az adóhatóság ugyanis nem egyszer tagadja meg az ilyen ügyletekre jutó adómentességet arra hivatkozva, hogy az áru nem hagyta el az országot. Az EU minap elfogadott javaslata ugyan egyértelműsít a szabályokon, azonban az azoknak való megfelelés komoly bürokráciát igényel az EU-ba értékesítő cégektől.- foglalja össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
2018. 10. 04. 09:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Október 15-ig kell benyújtani a szeptemberi bevándorlási különadó bevallást

Október 15-ig kell benyújtani a szeptemberi időszakra vonatkozó bevándorlási különadó bevallást, és a 25 százalék adót is addig kell megfizetni - hívja fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM).
2018. 10. 04. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az EP 25 százalékban maximálná az áfát az uniós tagországokban

Az Európai Parlament (EP) 25 százalékban maximálná a tagállamokban az általános forgalmi adó (áfa) felső kulcsát; a képviselők emellett a szerdai plenáris ülésen támogatták az áfaszabályok Európai Bizottság által javasolt reformjának jó részét - közölte az uniós parlament sajtószolgálata.
2018. 10. 03. 19:00
Megosztás:
Hozzászólások:

1,1 milliárd dollár értékű portfóliót értékesített a Prologis

A Prologis lezárta egy 1,1 milliárd dollár értékű, Európában és az amerikai Egyesült Államokban található épületekből és földterületekből álló portfóliójának értékesítését, mindezeket Ázsia egyik jelentős ingatlanvállalata vásárolta meg - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.
2018. 10. 03. 16:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Jövőre 12 millió forintra nőhet a kisebb vállalkozások áfamentessége

Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei kedden döntöttek arról, hogy támogatják a magyar kormány azon kérését, amely a kisvállalkozásoknak jelentős adócsökkentést és egyszerűsítést biztosíthat - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán az MTI-nek nyilatkozva. A döntés értelmében akár már jövőre négymillió forinttal 12 millió forintra emelkedhet az általános forgalmi adót (áfa) érintő mentesség felső összeghatára a legkisebb vállalkozásoknál - tette hozzá.
2018. 10. 03. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Jövőre a KSH a NAV adataiból készíti a kereseti statisztikát

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövőre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járulékbevallásaiból állítja elő és publikálja a havi kereseti adatokat - közölte a KSH szerdán az MTI-vel.
2018. 10. 03. 14:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Ár alatt kelnek el az ingatlanok?

A tulajdonosok nagy része ár alatt adja el az ingatlanát a Házbank.hu elemzése szerint, a számítások alapján átlagosan 2,5 százalékkal kapnak kevesebbet, ami a 2017-ben közvetítők által eladott 55-60 ezer ingatlannal és 13,6 millió forintos átlagárral számolva mintegy 17,5 milliárd forint.
2018. 10. 02. 18:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Árfolyamok

BÉT Ár % Változás