A fejlődő országok gazdaságának motorjává válhat a gyakran hátrányos helyzetű vidék

A fejlődő világban élő fiatalok milliói érik el a munkaképes kort az előttünk álló évtizedekben, és lesznek kénytelenek a szegénység elől menekülve elhagyni otthonukat, olvasható egy új FAO jelentésben.

A fejlődő országok gazdaságának motorjává válhat a gyakran hátrányos helyzetű vidék

Közben a vidék hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik az élelmiszertermelésben és egyéb kapcsolódó iparágakban, állapította meg Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2017-ben című kiadvány.

 

Kiaknázásához meg kell oldanunk a gazdálkodók alacsony termelékenységi szintjének, az iparosodás korlátozott lehetőségeinek és a gyors népesedésnövekedésnek és városiasodásnak a kombinációját, melyek közül egy is kihívást elé állíthat egy fejlődő országot abban, hogy az ott élőknek megélhetést és munkalehetőségeket biztosítson.


Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a vidéki gazdaság változásának milyen jelentős hatása lehet. Habár a ’90-es évek óta emberek százmilliói emelkedtek ki a szegénységből ez által, a demográfiai növekedés folyamatosan emeli a tétet.

2020-ra a 15-24 éves korúak száma 100 millió fővel, 1,3 milliárd főre növekedhet. És mindez főleg a szubszaharai Afrikában koncentrálódik, azon belül is a vidéki területeken.


A fejlődő országok nagy részében, mint Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában, az ipar és a szolgáltató szektor növekedése lassú, ezért azok nem képesek ezt az új munkaerőt tömegesen felszívni. 


Ahogy a mezőgazdaság se, a jelenlegi formájában legalább is nem.

Sokan ezért megélhetésüket valószínűleg máshol, például városokban keresik majd.

 

Ezért a célzott szakpolitikai támogatással és a beruházásokkal segíthetjük a jól működő élelmiszerláncok és a (kis- és közepes) városokhoz szervesen kapcsolódó agráriparágak kialakítását – és ezzel együtt az új munkahelyekét is.

 

Városi élelmiszerigény


Az élelmezés és mezőgazdaság helyzetéről szóló jelentés azzal érvel, hogy a vidéki gazdaságnak az urbánus területek növekvő élelmiszerigénye jelentheti a várva várt megváltást az élelmiszerellátó rendszerek változatosabbá tételére és a farmon kívüli gazdasági tevékenységek kialakítására.


Már most is a városokban élők fogyasztják el a nemzeti élelmiszerutánpótlás 70 %-át, állítja a jelentés, még a nagy lakosságszámú országokban is.


De miközben a városok terjedése ilyenformán lehetőséget kínál a mezőgazdaságból élőknek, egyúttal kis gazdálkodó családok millióit állítja kihívás elé.


A jövedelmezőbb piacok az élelmiszertermelés nagyobb gazdaságoknál való koncentrációjához, illetve a nagy feldolgozók és közvetítők uralta élelmiszerláncokhoz vezethetnek, és ezzel a kistermelők kizárásához.


Ezért támogató szakpolitikák és beruházások szükségesek, hogy a városi kereslet ténylegesen az átalakulás és a különbségek kiegyenlítődéséhez vezető növekedés motorja lehessen, és a kisebb termelők, családi gazdálkodók piachoz jutása is biztosítva legyen.

 

Családi gazdálkodók, infrastruktúra, kisebb városok


A tanulmány három területen javasol beavatkozást:

Az első olyan politikai döntések meghozatala, amelyekkel a kistermelők teljes egészében haszonélvezőivé válnának a városi élelmiszerigény növekedésének. Intézkedések, melyek a földbirtokjogokat erősítik, biztosítják az egyenlő feltételeket a beszállítói szerződéseknél, illetve javítják a hitelhez jutást.


Emellett a szükséges infrastruktúrát is biztosítani kell a városi és vidéki területek összekötéséhez. Sok fejlődő országban a vidéki utak, villamoshálózat, tárolókapacitások és a hűtve szállítás lehetősége nem adott, vagy csak hiányosan, ami a legfőbb kerékkötője annak, hogy a gazdálkodó családok zöldségeiket, gyümölcseiket, hús- és tejtermékeiket a városokban értékesítsék.

 

Végül azt tanácsolja a FAO, hogy ne csak a nagyvárosokat kössük össze a falvakkal, hanem a körülöttük kialakult agglomerációs kisvárosok hálózatát is. Sőt, a kisebb városi központok egy olyan élelmiszer értékesítési lehetőséget jelentenek, amit ez idáig elkerülte figyelmünket: a városi ingázók fele a fejlődő országokban ilyen, félmilliós lakosságszám alatti városokban él.


Főbb adatok


§  A vidéki területek átalakulása a ’90-es évek óta tart, és azóta mintegy 750 millió ott élő emelkedett ki a hivatalos szegénységi kategóriából ( 3,10 dollár egy főre vetített napi jövedelem).
§  Míg 1960-ban a fejlődő országok lakosságának 22 %-a (460 millió fő) élt városokban, ez 2015-ben már 49 %-ot és 3 milliárd embert jelentett.
§  Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában átlagosan 1, illetve 2,2 millió fiatal lépett a munkaerőpiacra 2010-15 között.
§  A föld lakosságának közel fele lakik 500 000 fő alatti lakosságszámú városokban vagy a körülöttük lévő vidéki területen. A teljes globális élelmiszerigény 60 %-a itt keletkezik.
§  2030-ra a világ elmaradottabb térségeiben 4 milliárd városlakó él majd, 80 %-uk Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában.
§  A világ urbánus lakosságának többsége 1 millió fő alatti városokban fog élni 2030-ban, jelentős részben félmillió alatti lakosságszámú településeken.
§  A városi élelmiszerpiacok értéke a szubszaharai Afrikában várhatóan megnégyszereződik 2030-ra a 2010-es értékhez képest.
§  Kelet- és Dél-Afrikában a városi fogyasztók aránya az élelmiszerpiacon már jelenleg is 52 %, de ez 2040-re 67 %-ra emelkedik az előrejelzések szerint.


Kalkulátor ajánlónk:

Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor

Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor

Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest

Hozzászólások

A városok kezében a kulcs az éhezés és az élelmiszerpazarlás felszámolásához

A városoknak kulcsszerepük van a „gyökeres változásban”, ami az éhezés, táplálkozási problémák és az élelmiszerpazarlás felszámolásához szükséges, mondta José Graziano da Silva. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója a spanyolországi Valenciában beszélt, ahol több mint 150 város – köztük Budapest – képviselője gyűlt össze.
2017. 10. 20. 22:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Növelnék a magyarok almafogyasztását

Évről-évre csökken az almafogyasztás, az egy főre jutó fogyasztás 12 kilogramm évente, amit 20-25 kilogrammra kellene növelni, ezért indítottak kampányt a fogyasztás élénkítésére - mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) országos kertészeti osztályának elnöke az M1 aktuális csatornán pénteken.
2017. 10. 20. 10:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Ennyi alma terem Magyarországon

termésmennyiség, ezer tonna
2017. 10. 20. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Bulgária a jövőben összehangolja európai uniós agrár szakpolitikáját hazánkkal

A jövőben Magyarország és Bulgária összehangolja majd az európai uniós közös agrárpolitikát (kap) érintő álláspontját, annak érdekében, hogy a gazdák a megfelelő forrásokhoz juthassanak - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Rumen Porozsanov bolgár mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel folytatott megbeszélés után, Szófiában a Földművelésügyi Minisztérium (FM) csütörtökön az MTI-nek eljutatott közleménye szerint.
2017. 10. 20. 02:30
Megosztás:
Hozzászólások:

23 milliárd forintos támogatást kaptak a baromfitartók

A Vidékfejlesztési program keretében 22,6 milliárd forinttal támogatta 207 baromfitartó telep korszerűsítését a Miniszterelnökség.
2017. 10. 19. 23:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Elindult a magyar alma fogyasztását és vásárlását ösztönző kampány

Elindult a magyar alma fogyasztását és vásárlását ösztönző országos promóciós kampány - jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
2017. 10. 19. 23:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nemzetközi összefogás a banánt fenyegető veszély ellen

Gombabetegség tizedeli a világ banántermelését, komoly károkat okozva a kereskedőknek, és nem utolsó sorban a mintegy 400 millió termelőnek, aki számára a megélhetést a világ legnépszerűbb gyümölcse adja.
2017. 10. 19. 03:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Agrár-tudásexporttal segítik a magyarok az észak-afrikai térség stabilitását

Magyarország közvetlenül is érdekelt az észak-afrikai országok mezőgazdaságának erősítésében. Az ott élő vidéki lakosság életkörülményeinek javításában való magyar szerepvállalással, a tudás- és technológia export fokozásával támogatható az euro-mediterrán térség geopolitikai stabilitásának fenntartása. A magyar küldöttség a tuniszi mezőgazdasági minisztériumban folytatott megbeszélései során állapodott meg a halászati, méhészeti, erdészeti és kertészeti kutatás-fejlesztési kapcsolatok további bővítéséről és új közös programok kiépítéséről.
2017. 10. 18. 03:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Befejezték a napraforgó betakarítását Békés megyében

Befejezték a napraforgó betakarítását Békés megyében. A gazdák átlagos évet zártak, a tavalyinál több termés lett, ám a beltartalmi értékek elmaradnak az egy évvel korábbitól - nyilatkozta a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége titkára hétfőn az MTI-nek.
2017. 10. 17. 00:05
Megosztás:
Hozzászólások:

Jól sikerült a nyúlhúsfogyasztás növelésére indított kampány

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős helyettes államtitkára szerint sikeres volt a nyúlhúsfogyasztás növelésére indított idei kampány.
2017. 10. 14. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Megjelent a rendelet az agrártámogatások idei összegéről

Megjelent a földművelésügyi miniszter rendelete az egyes agrártámogatások 2017. évi összegeiről.
2017. 10. 13. 20:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Növelni kell a magyarországi tojástermelés

Növelni kell a magyarországi tojástermelést, hogy a nagyüzemi tojás-önellátottsági szint a mostani mintegy 50 százalékról 75 százalékra emelkedjen - ezt a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség, MTTSz) alelnöke mondta pénteken a tojás világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón, Budaörsön.
2017. 10. 13. 14:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A hamis kínai méz miatt fogy kevésbé a magyar méz

A hamis kínai méz miatt csak a megtermelt méz 35 százalékát tudják eladni a magyar termelők az uniós piacon - mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke pénteken az M1 aktuális csatornán.
2017. 10. 13. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Egyre többen foglalkoznak juhtartással Magyarországon

Magyarországon évről évre bővül az anyajuh-állomány, és egyre többen foglalkoznak juhtartással - mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár csütörtökön Mezőhegyesen egy juh bemutató mintatelep átadásán a Földművelésügyi Minisztérium (FM) csütörtöki közleménye szerint.
2017. 10. 13. 01:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A fakereskedő vállalkozásokon segít a Nébih

Tanácsokkal segíti a fakereskedő vállalkozásokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) internetről letölthető útmutatója - mondta Nagy Dániel, a hivatal (Nébih) erdészeti igazgatóságának igazgatóhelyettese az M1 aktuális csatorna csütörtök délelőtti műsorában.
2017. 10. 12. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Ismét emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak

Augusztusban a mezőgazdasági termelői árak 3,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét, ami a növényi termékek árának 0,6 százalékos, illetve az élő állatok és állati termékek árának 7,4 százalékos növekedéséből tevődik össze - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növényi termékek ára először emelkedett az elmúlt egy évben, az élőállatok és állati termékek áremelkedése pedig tovább lassult.
2017. 10. 12. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Paprikanapra várják a vendégeket Ópusztaszeren

A fűszerpaprika-feldolgozás hagyományos, a tájegységre jellemző módszereivel ismerkedhetnek meg azok, akik szombaton ellátogatnak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba - közölte Kodácz Csengele, az intézmény marketingvezetője az MTI-vel.
2017. 10. 12. 08:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Gyengébb az idei körtetermés

Augusztus közepén kezdődött és októberig tart a körte betakarítása, a jelenlegi kilátások szerint az idei termés 25 ezer tonna körül várható, amely gyengébb egy átlagos év terméséhez képest is - közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Gyümölcstermelői Főbizottságának elnöke az MTI megkeresésére.
2017. 10. 12. 06:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Ennyi körte terem Magyarországon - egy ábrán

termésmennyiség, ezer tonna
2017. 10. 12. 00:05
Megosztás:
Hozzászólások:

Fellendülhet az agrárkereskedelem Libanon és Magyarország között

Élénkülhet az agrárkereskedelem Libanon és Magyarország között, mivel mindkét ország lehetőséget lát az agrár-külkereskedelmi kapcsolatok bővítésében - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerdán az MTI-vel, miután Nagy István, a tárca parlamenti államtitkára Louis Lahoud libanoni agrár miniszterhelyettessel tárgyalt Budapesten.
2017. 10. 11. 21:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Árfolyamok

BÉT Ár % Változás