A fejlődő országok gazdaságának motorjává válhat a gyakran hátrányos helyzetű vidék

A fejlődő világban élő fiatalok milliói érik el a munkaképes kort az előttünk álló évtizedekben, és lesznek kénytelenek a szegénység elől menekülve elhagyni otthonukat, olvasható egy új FAO jelentésben.

A fejlődő országok gazdaságának motorjává válhat a gyakran hátrányos helyzetű vidék

Közben a vidék hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik az élelmiszertermelésben és egyéb kapcsolódó iparágakban, állapította meg Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2017-ben című kiadvány.

 

Kiaknázásához meg kell oldanunk a gazdálkodók alacsony termelékenységi szintjének, az iparosodás korlátozott lehetőségeinek és a gyors népesedésnövekedésnek és városiasodásnak a kombinációját, melyek közül egy is kihívást elé állíthat egy fejlődő országot abban, hogy az ott élőknek megélhetést és munkalehetőségeket biztosítson.


Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a vidéki gazdaság változásának milyen jelentős hatása lehet. Habár a ’90-es évek óta emberek százmilliói emelkedtek ki a szegénységből ez által, a demográfiai növekedés folyamatosan emeli a tétet.

2020-ra a 15-24 éves korúak száma 100 millió fővel, 1,3 milliárd főre növekedhet. És mindez főleg a szubszaharai Afrikában koncentrálódik, azon belül is a vidéki területeken.


A fejlődő országok nagy részében, mint Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában, az ipar és a szolgáltató szektor növekedése lassú, ezért azok nem képesek ezt az új munkaerőt tömegesen felszívni. 


Ahogy a mezőgazdaság se, a jelenlegi formájában legalább is nem.

Sokan ezért megélhetésüket valószínűleg máshol, például városokban keresik majd.

 

Ezért a célzott szakpolitikai támogatással és a beruházásokkal segíthetjük a jól működő élelmiszerláncok és a (kis- és közepes) városokhoz szervesen kapcsolódó agráriparágak kialakítását – és ezzel együtt az új munkahelyekét is.

 

Városi élelmiszerigény


Az élelmezés és mezőgazdaság helyzetéről szóló jelentés azzal érvel, hogy a vidéki gazdaságnak az urbánus területek növekvő élelmiszerigénye jelentheti a várva várt megváltást az élelmiszerellátó rendszerek változatosabbá tételére és a farmon kívüli gazdasági tevékenységek kialakítására.


Már most is a városokban élők fogyasztják el a nemzeti élelmiszerutánpótlás 70 %-át, állítja a jelentés, még a nagy lakosságszámú országokban is.


De miközben a városok terjedése ilyenformán lehetőséget kínál a mezőgazdaságból élőknek, egyúttal kis gazdálkodó családok millióit állítja kihívás elé.


A jövedelmezőbb piacok az élelmiszertermelés nagyobb gazdaságoknál való koncentrációjához, illetve a nagy feldolgozók és közvetítők uralta élelmiszerláncokhoz vezethetnek, és ezzel a kistermelők kizárásához.


Ezért támogató szakpolitikák és beruházások szükségesek, hogy a városi kereslet ténylegesen az átalakulás és a különbségek kiegyenlítődéséhez vezető növekedés motorja lehessen, és a kisebb termelők, családi gazdálkodók piachoz jutása is biztosítva legyen.

 

Családi gazdálkodók, infrastruktúra, kisebb városok


A tanulmány három területen javasol beavatkozást:

Az első olyan politikai döntések meghozatala, amelyekkel a kistermelők teljes egészében haszonélvezőivé válnának a városi élelmiszerigény növekedésének. Intézkedések, melyek a földbirtokjogokat erősítik, biztosítják az egyenlő feltételeket a beszállítói szerződéseknél, illetve javítják a hitelhez jutást.


Emellett a szükséges infrastruktúrát is biztosítani kell a városi és vidéki területek összekötéséhez. Sok fejlődő országban a vidéki utak, villamoshálózat, tárolókapacitások és a hűtve szállítás lehetősége nem adott, vagy csak hiányosan, ami a legfőbb kerékkötője annak, hogy a gazdálkodó családok zöldségeiket, gyümölcseiket, hús- és tejtermékeiket a városokban értékesítsék.

 

Végül azt tanácsolja a FAO, hogy ne csak a nagyvárosokat kössük össze a falvakkal, hanem a körülöttük kialakult agglomerációs kisvárosok hálózatát is. Sőt, a kisebb városi központok egy olyan élelmiszer értékesítési lehetőséget jelentenek, amit ez idáig elkerülte figyelmünket: a városi ingázók fele a fejlődő országokban ilyen, félmilliós lakosságszám alatti városokban él.


Főbb adatok


§  A vidéki területek átalakulása a ’90-es évek óta tart, és azóta mintegy 750 millió ott élő emelkedett ki a hivatalos szegénységi kategóriából ( 3,10 dollár egy főre vetített napi jövedelem).
§  Míg 1960-ban a fejlődő országok lakosságának 22 %-a (460 millió fő) élt városokban, ez 2015-ben már 49 %-ot és 3 milliárd embert jelentett.
§  Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában átlagosan 1, illetve 2,2 millió fiatal lépett a munkaerőpiacra 2010-15 között.
§  A föld lakosságának közel fele lakik 500 000 fő alatti lakosságszámú városokban vagy a körülöttük lévő vidéki területen. A teljes globális élelmiszerigény 60 %-a itt keletkezik.
§  2030-ra a világ elmaradottabb térségeiben 4 milliárd városlakó él majd, 80 %-uk Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában.
§  A világ urbánus lakosságának többsége 1 millió fő alatti városokban fog élni 2030-ban, jelentős részben félmillió alatti lakosságszámú településeken.
§  A városi élelmiszerpiacok értéke a szubszaharai Afrikában várhatóan megnégyszereződik 2030-ra a 2010-es értékhez képest.
§  Kelet- és Dél-Afrikában a városi fogyasztók aránya az élelmiszerpiacon már jelenleg is 52 %, de ez 2040-re 67 %-ra emelkedik az előrejelzések szerint.


Kalkulátor ajánlónk:

Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor

Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor

Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest

Hozzászólások

Indul a magyar búzaexport Egyiptomba

Sikeresen zárultak a tárgyalások a búzaexport engedélyeztetésére az egyiptomi növényegészségügyi hatósággal - tájékoztatta a Földművelésügyi Minisztérium az MTI-t pénteken.
2017. 12. 16. 06:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Gyorsabban nőttek a mezőgazdasági termelői árak

Októberben a növényi termékek árának 8,0 százalékos, valamint az élő állatok és állati termékek árának 6,2 százalékos emelkedése következtében a mezőgazdasági termelői árak 7,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a szeptemberi 5,5 és az augusztusi 3,4 százalékos növekedés után - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2017. 12. 15. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Kártevők veszélyeztetik a gabonakereskedelmet

Az évszakhoz képest változékony, meleg és párás idő nagyon kedvez a gabonakártevők szaporodásának, amelyek rövid idő alatt az egész betárolt termésben elterjedhetnek, rontva ezzel annak minőségét és megakadályozva a határidős szállításokat – hívja fel a figyelmet a Concordia Közraktár Zrt. A gondon a gázosítás segít, de jól kell megválasztani ennek időpontját, mert ha szermaradványok vannak az áruban, azt ugyanúgy visszautasíthatják, mintha kártevőkkel fertőzött lenne.
2017. 12. 15. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

10 tonna rossz minőségű mézet találtak a Nébih szakemberei

Két vizsgálatkor több mint 10 tonna nem megfelelő minőségű mézet találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei - közölte a hatóság csütörtökön az MTI-vel.
2017. 12. 14. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Csökken a gyógynövények mennyisége

A begyűjtött és termesztett gyógynövény mennyisége folyamatosan csökken, a tendencia megfordításához a gyűjtés, valamint a termesztés területén is váltásra van szükség a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint.
2017. 12. 13. 14:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Megháromszorozódott a kistermelők száma

Egyre több az országban a kistermelői piac és a kistermelő, utóbbiak száma 2010 óta megháromszorozódott és számuk most 17 ezer felett van - közölte a földművelésügyi miniszter szerdán az M1 aktuális csatornán.
2017. 12. 13. 13:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Egyszerűbb agrárpolitikát szavazott meg az Európai Parlament

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az agrárpolitika egyszerűsítését és a gazdálkodók szupermarketekkel szembeni alkupozíciójának erősödését szolgáló intézkedéseket szavazott meg kedden.
2017. 12. 13. 02:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Magyarországi tanulmányúton ismerkednek a földrajzi eredetmegjelöléssel Európa és Közép-Ázsia országai

Az élelmiszereknél alkalmazott földrajzi eredetmegjelölés információkkal szolgál a vásárló számára a termék bizonyos minőségbeli és karakterisztikai jellemzőiről. Ez segít a vásárlói döntések meghozatalában, a gazdák és a hagyományos élelmiszerek előállítói számára pedig a termék értékesítésében. Vagyis, egy jól működő földrajzi eredetjelölő rendszer mindenki számára előnyös.
2017. 12. 12. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Átlagos évet zárt a mezőgazdaság

A tavalyi kimagaslóan jó évhez képest idén 6,1 százalékkal csökkent a mezőgazdaság kibocsátása, a növényi termékek termelése 8,6 százalékkal, az állattenyésztés teljesítménye 3,2 százalékkal maradt el az elmúlt évitől - jelentette első becslése alapján hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A hivatal értékelése szerint ezzel átlagos évet zárt a mezőgazdaság 2017-ben.
2017. 12. 11. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Csökkentek a világpiaci élelmiszerárak

Novemberben csökkentek a világpiaci élelmiszerárak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított árindex 0,5 százalékkal, 175,8 pontra süllyedt az előző havi 176,6 pontról.
2017. 12. 07. 23:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A kertészeti ágazatban is szükségszerű a béremelés

A kertészeti ágazatban növelni kell a béreket, ami csak a termelékenység és a beruházási hajlandóság bővítésével lehetséges - hívta fel a figyelmet a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten.
2017. 12. 07. 00:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Mi lesz az agrártámogatásokkal 2020 után?

Összességében nincs oka kételkedni a kormánynak abban, hogy az Európai Bizottság meg akarja védeni a Közös Agrárpolitikát, Magyarország pedig ebben partner lesz - hangzott el a 2017-es Agrárszektor Konferencián, Siófokon. A kormány úgy látja, hogy a vidékfejlesztési politika jelenleg kellő szabadságot ad a tagállamoknak.
2017. 12. 03. 22:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A dísznövényágazat árbevétele meghaladja az évi 120 milliárd forintot

A dísznövényágazat árbevétele meghaladja az évi 120 milliárd forintot, és csaknem 25 ezer család megélhetését biztosítja - mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára pénteken, a XXXI. Flora Virágfesztiválon, Kecelen.
2017. 12. 02. 14:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Támogatott agrárbiztosítások: akár 10 milliárd forint fölé is kerülhet az idei díjállomány

2017-ben akár a 10 milliárd forintot is meghaladhatja a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya Magyarországon, ami 33 százalékos bővülést jelent az előző évi 7,5 milliárd forinthoz képest. Mivel a kérelmekben szereplő díjtámogatások maximális mértéke a fizetett díj 65 százaléka, az előre megállapított 4 milliárd forintos díjtámogatási keretösszeghez viszonyított túligénylés mértéke 2,5 milliárd forint, vagyis a keret 63 százaléka lesz. A kifizetések várható felosztását, valamint a rendszerrel kapcsolatos idei tapasztalatokat mutatja be a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) alábbi összegzése.
2017. 11. 30. 20:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Ennyi méz terem hazánkban

Méztermelés Magyarországon, tonna
2017. 11. 26. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Tovább növelnék a mézfogyasztást

Bár több mint kétszeresére - évente fejenként 70 dekagrammra - emelkedett az elmúlt években Magyarországon a mézfogyasztás, még mindig lényegesen elmarad az 1,7 kilogrammos európai uniós átlagtól - mondta a földművelésügyi miniszter pénteken a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszagyendán, az Európai Mézes Reggeli program idei központi rendezvényén.
2017. 11. 24. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A gyümölcstermesztők közepes, a zöldségtermelők jó évet zártak

A gyümölcstermesztők a közepesnél valamivel jobb, a zöldségtermelők viszont jó évet zártak 2017-ben - mondta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke az MTI-nek csütörtökön, Kecskeméten.
2017. 11. 24. 03:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Ennyi gyümölcs terem hazánkban

Gyümölcstermesztés Magyarországon, 2000-2016
2017. 11. 24. 00:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Nőtt a borexport, az ár csökkent

Az év első nyolc hónapjában a borexport értéke 20 százalékkal, a mennyisége pedig 31,5 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest, csökkent a kivitt borok egységára - tájékoztatott Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, az Országgyűlési mezőgazdasági bizottsága szőlő-bor-pálinka albizottságának ülésén.
2017. 11. 22. 23:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A hazai pulykaágazat túl van a nehézségeken

A hazai pulykaágazat túl van az utóbbi évek nehézségein, az áfacsökkentés segítette a belső kereskedelem bővülését. A magyar pulykahús kelendő külföldön is, de egyre erősebb a verseny a szomszédos országokkal, főként a lengyel termelőkkel - tájékoztatott a Magyar Pulykaszövetség.
2017. 11. 22. 17:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Árfolyamok

BÉT Ár % Változás