A keresletcsökkenés ellensúlyozhatja az Irán elleni szankciók hatását az olaj piacán
A legutóbbi emelkedés, amely a 200 napos mozgóátlagról indult el, ezen a héten kimerülni látszik, és ez igaz mind a Brentre, mind a WTI-re. A Brent újabb sikertelen kísérletet tett a technikai és lélektani szempontból is fontos 80 dollár/hordó ár elérésére. Az Egyesült Államok által alkalmazott szankciók rövid távon a nyersolaj árának növekedését válthatják ki, ami viszont a kereslet oldalán komoly kihívásként jelentkezhet. A kereslet növekedésének legfőbb forrását ugyanis a feltörekvő országok jelentik, de ezek az emelkedő olajár és a gyengülő saját deviza együttes hatásától szenvednek. Néhány, az olaj iránt jelentős keresletet támasztó ország számára már most annyiba kerül az olaj, mint 2011 és 2014 között, amikor az átlagos ár 110 dollár/hordó volt.
Kína stratégiai olajkészletének feltöltése is lassuló ütemet mutat: 2016 óta az ebből eredő kereslet jelentette a nyersolaj iránti kereslet növekedésének egyharmadát. De ha egy bizonyos szintet elér az olajtartalék, akkor ez a kereslet 85-90%-kal is visszaeshet, és a kereskedelmi háború esetleges súlyosbodásának közepette nem valószínű, hogy Kína újra értékelné, és így növelné a korábban meghatározott biztonsági szintet.
Időbe telik, mire a Kínából érkező keresletcsökkenés ellensúlyozhatja az iráni olaj kiesését. De ha ez bekövetkezik, akkor az a globális keresletet fenyegető kockázatokkal együtt középtávon akár a 70 dollár/hordó ár alá is visszavetheti a nyersolaj árát. Ez jelenleg még spekuláció, de az tényként vehető, hogy Irán termelése csökkenni fog a következő hónapokban, és amíg nem látunk hiteles adatokat a kereslet csökkenéséről, addig fennáll az árnövekedés kockázata.
Jó helyen van a befektetésed? Tudd meg ITT!
Forrás: Ole Hansen, Saxo Bank
