A számlák 77 százalékát fizetjük időben
2018. 09. 26. 17:00
A számlák 77 százalékát fizetik időben a magyarországi ügyfelek, 19 százalékát késve rendezik, 4 százalékát pedig egyáltalán nem fizetik ki, ami megfelel a tavalyi adatoknak - ismertette Agárdi Marianna, az EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési igazgatója a kintlévőség-kezelő vállalatcsoport legújabb kutatásának eredményét szerdán, Budapesten.
A kutatást - amely kizárólag a fedezettel nem rendelkező kintlévőségeket vizsgálta - az EOS idén tavasszal végezte el a TNS Kantar piackutató intézettel közösen 17 európai országban, 3400 pénzügyi szakértő megkérdezésével. A magyar leányvállalat hatodik alkalommal vett részt a felérésben.
A sajtótájékoztatón Thummerer Péter, az EOS egyik ügyvezető igazgatója felidézte, hogy a vállalat tavaly lépett be a fedezettel rendelkező követelések piacára miután megvásároltak egy nem teljesítő jelzálog-hitelekből álló csomagot.
Lencsés Tamás, a vállalat másik ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy 2017 végére zárták le azt a tranzakciót, amelynek eredményeképpen közel 1300 ügyfél nagyjából 15 milliárd forint összegű tartozása került a kintlévőség kezelőhöz.
Kiemelte: stabilizálódtak a magyar ügyfelek pozitív fizetési szokásai.
A fizetési morál 2014-hez mérten jelentősen javult, négy évvel ezelőtt a vállalati ügyfelek és magánszemélyek 74 százaléka rendezte pontosan fizetnivalóját, 21 százalék késve, 6 százalék egyáltalán nem fizetett - mutatott rá.
Kelet-Európában 2018-ban a számlák 78 százalékát fizették időben az ügyfelek, a kutatásban részt vevő 17 európai ország átlaga 79 százalék volt - derült ki a prezentációból.
Agárdi Marianna megjegyezte: a fizetési határidőknél sem látható lényeges változás tavalyhoz képest, a magyarországi vállalatok átlagosan 38 napos fizetési határidővel számláztak. A magánügyfelek számára kiállított számlák átlagos fizetési határideje 30 nap volt.
Ami a késedelmes fizetések és nemfizetések okait illeti, az üzleti ügyfelek elsődleges okként a körbetartozást, a beszállítói hitelek használatát (egyedi megállapodás a későbbi fizetésről) és a csődöt jelölték meg. A magánszemélyek főképp átmeneti pénzügyi problémákra, tartós fizetésképtelenségre és feledékenységre hivatkoztak.
Külső kintlévőség-kezelő céget Európában idén a vállalatok 37 százaléka vett igénybe, ami 4 százalékponttal magasabb a tavalyi értékhez képest. Magyarországon ez az adat sem változott idén tavalyhoz képest, mindkét évben a cégek 48 százaléka vallotta azt, hogy külső szolgáltatót vont be.
A kutatást - amely kizárólag a fedezettel nem rendelkező kintlévőségeket vizsgálta - az EOS idén tavasszal végezte el a TNS Kantar piackutató intézettel közösen 17 európai országban, 3400 pénzügyi szakértő megkérdezésével. A magyar leányvállalat hatodik alkalommal vett részt a felérésben.
A sajtótájékoztatón Thummerer Péter, az EOS egyik ügyvezető igazgatója felidézte, hogy a vállalat tavaly lépett be a fedezettel rendelkező követelések piacára miután megvásároltak egy nem teljesítő jelzálog-hitelekből álló csomagot.
Lencsés Tamás, a vállalat másik ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy 2017 végére zárták le azt a tranzakciót, amelynek eredményeképpen közel 1300 ügyfél nagyjából 15 milliárd forint összegű tartozása került a kintlévőség kezelőhöz.
Kiemelte: stabilizálódtak a magyar ügyfelek pozitív fizetési szokásai. A fizetési morál 2014-hez mérten jelentősen javult, négy évvel ezelőtt a vállalati ügyfelek és magánszemélyek 74 százaléka rendezte pontosan fizetnivalóját, 21 százalék késve, 6 százalék egyáltalán nem fizetett - mutatott rá.
Kelet-Európában 2018-ban a számlák 78 százalékát fizették időben az ügyfelek, a kutatásban részt vevő 17 európai ország átlaga 79 százalék volt - derült ki a prezentációból.
Agárdi Marianna megjegyezte: a fizetési határidőknél sem látható lényeges változás tavalyhoz képest, a magyarországi vállalatok átlagosan 38 napos fizetési határidővel számláztak. A magánügyfelek számára kiállított számlák átlagos fizetési határideje 30 nap volt.
Ami a késedelmes fizetések és nemfizetések okait illeti, az üzleti ügyfelek elsődleges okként a körbetartozást, a beszállítói hitelek használatát (egyedi megállapodás a későbbi fizetésről) és a csődöt jelölték meg. A magánszemélyek főképp átmeneti pénzügyi problémákra, tartós fizetésképtelenségre és feledékenységre hivatkoztak.
Külső kintlévőség-kezelő céget Európában idén a vállalatok 37 százaléka vett igénybe, ami 4 százalékponttal magasabb a tavalyi értékhez képest. Magyarországon ez az adat sem változott idén tavalyhoz képest, mindkét évben a cégek 48 százaléka vallotta azt, hogy külső szolgáltatót vont be.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.
A kutatást - amely kizárólag a fedezettel nem rendelkező kintlévőségeket vizsgálta - az EOS idén tavasszal végezte el a TNS Kantar piackutató intézettel közösen 17 európai országban, 3400 pénzügyi szakértő megkérdezésével. A magyar leányvállalat hatodik alkalommal vett részt a felérésben.
A sajtótájékoztatón Thummerer Péter, az EOS egyik ügyvezető igazgatója felidézte, hogy a vállalat tavaly lépett be a fedezettel rendelkező követelések piacára miután megvásároltak egy nem teljesítő jelzálog-hitelekből álló csomagot.
Lencsés Tamás, a vállalat másik ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy 2017 végére zárták le azt a tranzakciót, amelynek eredményeképpen közel 1300 ügyfél nagyjából 15 milliárd forint összegű tartozása került a kintlévőség kezelőhöz.
Jelentősen nőtt a Duna House adózott eredménye és árbevétele is
Az ingatlanközvetítéssel és -fejlesztéssel foglalkozó Duna House-csoport konszolidált adózott eredménye 32 százalékkal, 270 millió forintra nőtt a második negyedévben éves összevetésben, ugyanebben az időszakban a csoport nettó árbevétele 3,4 milliárd forintra emelkedett, ez 2020 második negyedévéhez képest 78 százalékos növekedés - közölte a társaság pénteken az MTI-vel.
Javult a magyarok egészségértése
Javult a magyarok egészségértése a legtöbb területen, és emelkedett azoknak a száma, akik könnyebben megtalálják és jobban értik az egészséggel kapcsolatos információkat az elmúlt hat évben - közölte reprezentatív felmérése alapján az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerdán az MTI-vel.
Még több ezer elektromos készüléknél hibádzik a címkecsere
A tavaly megújított energiahatékonysági címkéket március elejétől az üzletekben is ki kell helyezni. A fogyasztóvédelmi hatóság három hónapon keresztül ellenőrizte az előírás teljesülését a hagyományos és az online kereskedelemben is. Hatezer vizsgált termék több mint negyedénél volt probléma - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel.
Így spórolunk a telefonszámlán egy felmérés szerint
Elsősorban online hívásokkal és üzenetekkel igyekeznek csökkenteni a mobilhasználati költségeiket a magyarok, 47 százalékuk részesíti előnyben a csevegőapplikációkat a hagyományos mobilhívásokkal szemben, 38 százalékuk pedig inkább e-mail-eket küld SMS-helyett - derül ki a transzparens mobilcsomag-összehasonlítással foglalkozó BillKiller friss reprezentatív kutatásából.
Sporttörténeti kiállítás nyílt Budapesten
Ünnepélyesen megnyitották csütörtök este a helyi sportműhelyek és sportlétesítmények történetét bemutató II. kerületi Sporthistóriák című kiállítást, amely szeptember 2-ig a Klebelsberg Kultúrkúriában, szeptember 3-tól három héten át pedig a Marczibányi téri Művelődési Központban lesz díjmentesen megtekinthető.
A hazai halgazdálkodási ágazat profitálhat az EUROFISH tevékenységéből
Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára és az AM Halgazdálkodási főosztályának vezetői Marco Frederiksennel, az Európai Halászat- és Akvakultúrafejlesztési Nemzetközi Szervezet (EUROFISH) megbízott igazgatójával egyeztettek az EUROFISH és Magyarország együttműködési lehetőségeiről, Budapesten - közölte az AM csütörtökön az MTI-vel.
Kiváló minőségű a magyar dinnye, de lesz belőle elég?
Kiváló minőségű a magyar dinnye, amelynek termőterülete valamivel csökkent a pandémia hatására, de a hozama emelkedett, így bőven jut a hazai piacra és exportra is - mondta az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Balatonvilágoson, az Agrármarketing Centrum dinnyefogyasztást ösztönző kampányának sajtótájékoztatóján.
Az MKB Bank adózás utáni eredménye elérte a 11,6 milliárd forintot
Az MKB Bank korrigált, konszolidált adózás utáni eredménye a második negyedévben 11,6 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 0,7 milliárdos veszteséggel, illetve az első negyedévi 28,9 milliárdos eredménnyel - tájékoztatta a pénzintézet a befektetőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölt jelentésben.
Tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése
Júniusban 20,5 százalékkal magasabb volt a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára az egy évvel korábbinál, ami 3,1 százalékponttal nagyobb emelkedés az egy hónappal korábbi 17,4 százaléknál. Az élénkülésben némi szerepet játszhatott a bázishatás, mert tavaly májusról júniusra 2,5 százalékponttal, 4,5 százalékosra mérséklődött a drágulás üteme. A legnagyobb drágulást a burgonya és a tojás mutatta.
A Nébih problémákat talált a meggyes söröknél
Meggyes söröket vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), laboratóriumi, élelmiszerbiztonsági és -minőségi szempontból mindent rendben találtak, ugyanakkor négy terméknél jelölési hibák miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot, hatnál pedig nem megfelelő nyomonkövetés miatt élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabtak ki - közölte a hivatal csütörtökön az MTI-vel.
