A szív- és érrendszeri szövődmények miatt hal meg a legtöbb cukorbeteg

A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú cukorbetegség és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át is érintheti és becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.

A nélkülözhetetlen életmódváltás még mindig nem általános

Bár egyértelműen bizonyított, hogy az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárul a betegség kialakulásához, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége által a hazai diabéteszes betegek körében végzett országos kutatás eredményei azt mutatják, hogy az orvos által javasolt szénhidrát diétát csak mindössze a betegek fele tartja.

Rendszeres testmozgást minden negyedik diabéteszes végez, korábbi életmódján a diagnosztizált betegek 7%-a egyáltalán nem változtatott – hangzott el a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Magyar Diabetes Társaság által szervezett „Egészségügyi szereplők stratégiaváltása a cukorbetegek gondozásában: holisztikus kezelési szemlélettel az életkilátások javításáért” című kerekasztal-beszélgetésen, amely az AstraZeneca Kft. és a Berlin-Chemie Kft., valamint a Magyar Diabetes Társaság támogatásának köszönhetően jött létre.

Ezen elszomorító eredmények azért jelentenek kiemelt problémát, mert a jól ismert szövődmények, mint például a vakság és az alsó végtagi amputáció mellett, a betegség számos egyéb szövődménnyel társul. A kardiovaszkuláris betegségek jelentik ugyanis a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot.  

A diabétesz már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék

A 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és stroke előfordulási gyakoriságát 2-4 -szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. A szívelégtelenség túlélési aránya rosszabb, mint jónéhány daganatos megbetegedésé, de szintén a diabétesz a leggyakoribb oka a végstádiumú vesebetegségnek is. A diabétesz kórlefolyása során 40% esélye van a krónikus vesebetegség kialakulásának, a betegek jelentős része végül vesepótló kezelésre vagy veseátültetésre szorul. „A diabetes már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék” – mondta el Prof. dr. Kempler Péter, a Magyar Diabetes Társaság elnöke.

Mennyire táplálkozol egészségesen? ITT megtudhatod!

A korai felismerés életeket menthet

A korai diagnózis ugyanakkor lehetővé teszi a betegség megfelelő terápiáját és így a krónikus szövődmények megelőzését. Az úgynevezett kisérbetegségekre vonatkozó rizikó csökkenthető a megfelelő vércukorszint beállításával, míg a súlyos kardiovaszkuláris események és a szívelégtelenség vonatkozásban korábban ezt nem sikerült igazolni – tette hozzá a professzor.

Ugyanakkor ma már rendelkezésre állnak olyan terápiás lehetőségek, melyek a kardiológiai és vese szövődményekre vonatkozóan is igazoltan csökkentik a kockázatot, és a vércukor kontrollon túl e társbetegségek kialakulásának rizikóját is csökkentik. Mindezek együttesen lehetővé teszik a diabétesz és szövődményeinek kezelési költség csökkentését is.

Legfontosabb a prevenció

A kerekasztal-beszélgetésen résztvevő egészségügyi szereplők egyetértettek abban, hogy a legfontosabb célkitűzés a prevenció, a betegség megelőzése egészséges életmóddal és rendszeres testmozgás beiktatásával, de leszögezték, hogy - a nemzetközi orvosszakmai ajánlásokkal összhangban - törekedni kell arra, hogy - a prevenció mellett - minél hamarabb elsődleges szempontként jelöljék meg a kardiológiai és vese szövődmények megítélését és annak megfelelő kezelés kiválasztását a diabéteszes betegek számára.