A vállalatok kétharmadának nincs digitális stratégiája
A PwC Strategy& 26 ország 1 155 cégvezetője megkérdezésével készített felmérést a globális gyártó vállalatok körében az ipar 4.0-ról és a digitális működéssel kapcsolatos nézeteikről. Az eredmények alapján a PwC digitális érettségi indexet alakított ki, amely az átalakulásban élen járók, az úgynevezett digitális bajnokok versenyképességének hátterét vizsgálja. A felmérés eredményei szerint ugyan az ipar 4.0 gyorsan átalakítja a gyártást, a vállalatoknak csak kisebb hányada van abban a helyzetben, hogy a működésük forradalmi átalakulása révén valódi versenyelőnyre tegyen szert. A PwC Strategy& 2018-as tanulmánya szerint a globális gyártó vállalatok mindössze 10 százaléka nevezhető digitális bajnoknak - ezek a vállalatok a digitalizációt olyan kiterjedten és rendkívül innovatív módon szemlélik, ami jóval túlmutat az automatizáláson és a hálózatépítésen.
A tanulmány szerint az ázsiai gyártók 19 százaléka ért el digitális bajnok státuszt, míg az amerikai kontinens országaiban ez az arány 11 százalék, az EMEA régióban pedig mindössze 5 százalék. Úgy tűnik tehát, hogy a régió fiatal és a digitális technológiához jól értő vállalatvezetői, valamint a meredeken emelkedő kompenzációs és gyártási költségek arra ösztönözték az ázsiai és csendes-óceáni vállalatokat, hogy kulcsfontosságú működési folyamataikat a világ többi részéhez képest sokkal gyorsabban digitalizálják.
Milyen főnök lennél? Megmutatjuk!
Lemaradóban az EMEA régió
A digitalizáció az érett piacokon a termelés növekedéséhez vezet, mivel csökkenti a működési költségeket és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy kevésbé támaszkodjanak a munkaerő-arbitrázsra. Azonban az EMEA régió vállalatai többnyire nem lépik túl a beszállítói lánc integrációjának közepes szintjét, és a gyártási műveleteikből gyakran hiányzik a magas fokú automatizálás és összekapcsolódás. Az ázsiai és csendes-óceáni térségbeli vállalatokhoz képest az EMEA-vállalatokra jellemzőbb, hogy nem képesek összekapcsolni stratégiai, működési, technológiai és emberekkel kapcsolatos képességeiket, és ritkábban vonják be partnereiket üzleti modelljeikbe annak érdekében, hogy ügyfeleik számára értéket teremtsenek.
A lemaradásuk következtében az EMEA-vállalatok az új technológiákba és a digitális ökoszisztémákba történő befektetéseiktől mindössze 12,7 százalékos digitális bevételnövekedést várnak a következő öt évben, szemben az ázsiai vállalatok 16,6 százalékos növekedésével.
Kerekes Antal, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási területért felelős cégtársa szerint az ázsiai vállalatok a nyugatiaknál sokkal ügyesebben manővereznek a digitalizációt illetően, amelynek részben társadalmi okai vannak. A társadalom digitális intelligenciája sokkal magasabb, a munkaerő széles rétegeinél elfogadottabbak a digitális megoldások. Másrészt az egyik legkomolyabb ellenérv a gyártási tevékenységek távol-keleti kiszervezésével szemben a minőség ellenőrizhetetlensége, amelyre a digitalizáció nagyon jó válaszokat tud adni, így csökkennek az offshoring hátrányai. Továbbá, a még mindig folyamatosan bővülő kapacitások miatt magas a zöldmezős beruházások aránya, amit lényegesen könnyebb az ipar 4.0 megoldások beépítésével megvalósítani, mint a meglévő technológiákat utólag felszerelni ilyen megoldásokkal. Összességében az ázsiai vállalatok szívesebben próbálnak ki új üzleti modelleket, illetve fejlesztenek ki innovatív termékeket és szolgáltatásokat, amit a társadalmi, technológiai és makrokörnyezetük is támogat.
A digitális bajnokok többsége az elektronikai és az autóiparban található
A globális gyártó vállalatok kétharmada nem, vagy éppen csak elkezdte működésük digitalizálását, és különösen a feldolgozóiparban, a fogyasztási cikkek és a gyáripar területén csak néhány cég vált digitális bajnokká. Az ipari berendezéseket gyártó vállalatok már előrébb járnak, de a digitálisan leginkább érettek kétségkívül az autóipari (ahol 20 százaléka digitális bajnokok aránya) és az elektronikai vállalatok (14%). Az autóipari vállalatok működési folyamataikat már évtizedek óta optimalizálták, automatizálták és összekapcsolták, míg az elektronikai gyártók a kiszervezett gyártás élvonalában állnak, amihez különféle rendszerek és partnerek összekapcsolása és kezelése szükséges az értéklánc teljes hosszában.
Mennyi esélyed van, hogy havi 1 millió Ft-ot keress?
Riba Gábor kiemelte, hogy az egyik oka, hogy az autóipari és az elektronikai vállalatok túlszárnyalják más iparágakban lévő versenytársaikat, az ellátási lánc nagyfokú integrációja és a jól integrált, végpontok közötti tervezés. Az autóipari szereplők évtizedek óta tartó törekvése a hatékonyság növelésére, a kibocsátás gyorsítására, a hulladék csökkentésére és a működő tőke visszanyerésére a karcsúsított technikák révén azt jelenti, hogy folyamatosan jobb módszereket és új technológiákat keresnek, amelyekkel finomíthatják a már jól bevált ellátási láncaikat. Az elektronikai cégek általában hosszú távú és szoros kapcsolatot ápolnak a beszállítóikkal és gyakran vesznek igénybe kiszervezett szerződéses gyártókat annak érdekében, hogy megfeleljenek a kereslet nagymértékű változásaiból és a termékek rövid életciklusából származó kihívásoknak.
Kezdeti szakaszban a mesterséges intelligencia alkalmazása
Új technológiákat széles körben alkalmaznak a PwC felmérésében részt vevő vállalatok, de csak a digitális bajnokok képesek arra, hogy kihasználják e technológiákat a teljes értéklánc mentén történő valódi összekapcsolódás és együttműködés érdekében. Elszigetelt implementációk helyett ezek a vállalatok holisztikus megközelítést alkalmaznak, és az alapvető technológiákat a vállalaton belül és a stratégiai partnerekkel is összekapcsolják. Az új technológiák alkalmazásától költségmegtakarítást és hatékonyságnövekedést várnak: a következő öt évben 16 százalék számít költségmegtakarításra, szemben az ún. digitális újoncokkal (a felmérésben a digitálisan legkevésbé érett vállalatok), amelyeknél ez az arány 10 százalék.
A digitális bajnokok legalább 90 százaléka akár kísérleti jelleggel is bevezetett néhányat a legújabb technológiákból, vagy tervezte bevezetésüket – ilyen például a tárgyak internete (IoT) (97%) vagy a fejlett robotika (90%). Ezzel ellentétben a digitális újoncok csak közel egyharmada vezette be a legelterjedtebb működési technológiákat, például a prediktív karbantartást (39%) vagy az integrált ellátásilánc-tervezést (32%).
A digitális bajnokok egyharmada alkalmaz mesterséges intelligenciát (AI) a főbb működési területeken, elsősorban a manuális és a kognitív feladatok automatizálására. Ezzel szemben a digitális újoncok 98%-a egyáltalán nem végez AI által támogatott tevékenységet. A tanulmány szerint az AI alkalmazása összességében továbbra is kezdeti szakaszban van. A legtöbb vállalat nagyra értékeli az AI nyújtotta lehetőségeket, de a fő felhasználási területek még csak most vannak kialakulóban. Még a digitális bajnokok között is 52 százalék nyilatkozott úgy, hogy nincsenek meg a megfelelő készségeik az AI rendszerek széles körű bevezetéséhez, és sokan vonakodnak a mesterséges intelligencia teljes körű bevezetésétől, mert bizonytalanok az AI-rendszerek által előállított adatok hasznosíthatóságával kapcsolatban. Az ázsiai vállalatok azonban az AI területén is élen járnak: 15 százalékuk fogott bele jelentős AI megoldások kivitelezésébe, míg az EMEA régió ezen a területen is lemaradt (5%).
Az ember a digitális átalakulás középpontjában
A megkérdezettek kétharmada nem rendelkezik világos digitális jövőképpel és stratégiával a digitális átalakulás és kultúra támogatására, és csak 27 százalékuk véli úgy, hogy munkavállalói rendelkeznek a szükséges képesítésekkel ahhoz, hogy megállják a helyüket a digitális jövőben. Ugyanakkor a digitális bajnokok több mint 70 százaléka számolt be arról, hogy vezetőik világos jövőképet jelenítenek meg, és a vállalaton belül példaértékű szerepet töltenek be a digitális változásban. Következésképpen a digitális bajnokok jelentős mértékben támogatják munkavállalóik fejlődését és képzését, és a funkcionális határokon átnyúló innováció ösztönzése érdekében előnyben részesítik a multidiszciplináris munkacsoportokat.
Jó helyen van a befektetésed? Tudd meg ITT!
„Végső soron a munkavállalók teszik lehetővé és tartják fent a vállalat stratégiai irányát, megoldásait, teljesítményét és működését, ezáltal befolyásolva annak fejlődését. Ahhoz, hogy ezt az átalakulást megvalósíthassák, a digitális bajnokoknak fel kell mérniük munkavállalóik felkészültségét: a kiemelkedő digitális készségekkel rendelkező tehetségek további fejlődését elő kell mozdítani, miközben a többieket fel kell készíteni arra, hogy elérjék ezt a szintet, továbbá új tehetségeket kell bevonzani annak érdekében, hogy megszüntessék a képességbeli hiányosságokat” – tette hozzá Kerekes Antal.
Magyarország és az ipar 4.0
„Magyarországon folyamatosan zajlanak események ipar 4.0
témában, bár ezek célja egyelőre csak az ismeretterjesztés, a modern technológiákban rejlő lehetőségek bemutatása. A hazai partneri viszonyok elmélyítésére, az Európában kialakult legjobb gyakorlatoknak, elsősorban a legfejlettebb németországi mintáknak az átvételére, illetve hazánk digitális stratégiaalkotásának elősegítésére a kormány támogatásával 2016-ban megalakult az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség, amelynek szakértőink is tagjai” – mondta Kerekes Antal.
A digitalizációs kihívások kezelésére természetesen az Európai Bizottság is igyekszik segítséget nyújtani „Az új EU-tagállomokban működő intelligens gyárak” projekt keretében. A 2017-es év végén összesen 34, Magyarországról 3 olyan Digitális Innovációs Hubot (DIH) választottak ki, amelyek részt vehetnek egy képzési programban, amelyet a PwC és az Oxford University Innovation (Oxentia) irányítanak. A program célja a résztvevő DIH-ek felkészítése arra, hogy a saját országuk KKV szektorának ipari digitalizálódásában segítő, szakmailag is támogató szerepet töltsenek be. A KKV-szektor kiemelt támogatására azért van szükség, mert több tanulmány, felmérés is kimutatta, hogy a nagyvállalatok mellett különösen a kisvállalatok vannak hátrányban, mind az elérhető tudás, mind a lehetséges források tekintetében.