Belehúztak a vásárlók
Márciusban rákapcsolt a magyar kiskereskedelem: a januári 7,8, illetve a februári 6,6 százalékos növekedés után 8,7 százalékos volt a növekedés. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a friss adat nem meglepő, az első becslés alapján számítani lehetett a kiugró forgalombővülésre, amiben lényeges szerepe van a húsvéthatásnak. Azaz annak, hogy 2017-ben és 2018-ban a húsvéti vásárlások eltérő hónapokban dobták meg a forgalmat. „A húsvéthatás nélkül számolt, naptárhatással korrigált adatok szerint a márciusi forgalomnövekedés 7,3 százalékos volt” – tette hozzá a K&H szakértője.
Megugrottak az élelmiszerek
Januárban és februárban a nem élelmiszerek forgalma bőven az átlag felett növekedett, míg márciusban az élelmiszerek kapták a főszerepet, utóbbiaknál a naptárhatással korrigált adatok szerint közel 10 százalékos volt a növekedés. Németh Dávid erről azt mondta, hogy az élelmiszereknél bekövetkezett látványos forgalomnövekedésben szerepe van a tavalyi alacsony bázisnak és a húsvéti vásárlásoknak. A szakember szerint a következő hónapokban az élelmiszereknél a márciusinál alacsonyabb, 4 százalék körüli növekedés várható.
Milyen tojást vettem? - Tojás jelölés értelmező kalkulátor
A tartós fogyasztási cikkeket is magában foglaló nem élelmiszerek forgalmának növekedése január óta fokozatosan lassul: a naptárhatással tisztított adatok szerint januárban még 12,5, februárban 9,2 százalékos volt a növekedés, márciusban már csak 7,4 százalékos volt a többlet ebben a termékcsoportban. A nem élelmiszereknél márciusban bekövetkezett lassulás azzal is magyarázható, hogy magas volt a bázis. Németh Dávid hozzáfűzte, hogy a használt termékek forgalma tovább csökkent márciusban, hónapok óta látszik, hogy a vásárlások eltolódnak az új termékek felé.
Kilátások
Összességében jelentős emelkedéssel zárta az első negyedévet a kiskereskedelem, a naptárhatással tisztított adatok alapján 7,3 százalékos volt a növekedés. Márciusban egyébként az üzemanyag-forgalom növekedése lassult, lényeges kérdés, hogy az április és májusi üzemanyagdrágulás milyen hatással lesz erre és a kiskereskedelmi forgalom alakulására. Németh Dávid szerint az idén a mostani kilátások szerint 5-6 százalékos növekedésre lehet képest a kiskereskedelem.
A következő évekre szóló kormányzati előrejelzésekben szereplő évente több mint 4 százalékos GDP-bővülésben a tervek szerint a lakossági fogyasztás kulcsfontosságú szerepet kap. Fontos azonban, hogy a lakossági kereslet, ezen belül a kiskereskedelmi forgalom emelkedése inflációs kockázattal is jár. Kockázatot jelenthet az is, ha a háztartások nem a meglévő jövedelmükből, megtakarításaikból fogyasztanak, hanem hitelből, azaz előre hozzák a beszerzéseiket.
