Biztosítóvezérek: szó sincs elvesztegetett évtizedről

Hogy látják a piac mai helyzetét? Elvesztegetett évtized áll a biztosítók mögött?

Zolnay Judit (MetLife) szerint a régiós országokban sokkal nagyobb volt a kiegészítő és a kockázati életbiztosítások értékesítésének aránya már az elmúlt években is, mint Magyarországon. Emellett egyre nehezebb a piacra életbiztosítási értékesítőket vonzani. A tanulság az, hogy sokkal többet kell a diverzifikációval foglalkozni, és hatékonysági kérdésekre koncentrálni a biztosítóknál. Pandurics Anett (Posta Biztosító) szerint a biztosítási piac a díjbevételi számok alapján "túlreagálja" a gazdasági növekedést (nagyobb a kilengése).

Magyarország a kockázati életbiztosítások és az egészségbiztosítási termékek területén alulteljesítő, de a megtakarítási termékekre továbbra is nagy szüksége van a társadalomnak, a gazdaságnak. Egy másik kérdésre azt mondta: a biztosítási piacon sokkal kisebb drámák történtek, mint a bankszektorban, ez is indokolja az MNB-vel való más kapcsolatot. Kálózdi Tamás (Signal) nem élte meg visszaesésként az elmúlt évtizedet, a számokban látható volatilitást szerinte is többek között a hosszú táv és a kockázati jellegű termékek szerepének erősítésével lehetne csökkenteni. Kádár Gabriella (CIG) szerint nem elvesztegetett az elmúlt 10 év, ők ez alatt a nulláról épültek fel, és olyan változások történtek a szabályozásban, amely optimizmusra ad okot. Kurtisz Krisztián (Uniqa) szerint nagyot nyert a szektor az elmúlt 10 évben: megtanulta, hogyan kell a hektikus időszakok után kommunikálni az ügyfelek és a felügyelet felé.

Jó helyen van a befektetésed? Tudd meg ITT!

Mi az, ami nem tetszik az MNB biztosításpiaci koncepciójában?

A konferencián pozitív hangulat övezte az MNB biztosításpiaci jövőképét, ezért elsősorban a negatívumokról kérdeztük a biztosítóvezéreket. Kádár Gabriella (CIG Pannónia) azt mondta, nincs olyan eleme a koncepciónak, ami ne tetszene neki, az tetszik neki eleve, hogy van az MNB-nek koncepciója. Kurtisz Krisztián (Uniqa) Pandurics Anettnek (MABISZ) és Nagy Koppánynak (MNB) megköszönte a szakma és a felügyelet jó együttműködését, az MNB jövőképével kapcsolatban a jövedelmezőségi elvárással kapcsolatban fogalmazott meg némi kritikát, mondván, nem mindegy, mely tevékenységi szegmensről beszélünk. Kálózdi Tamás (Signal) is üdvözölte a koncepciót, kis hiányosságként említve, hogy piaci sokkal és innovációval nem számol a tanulmány.

Pandurics Anett (Posta Biztosító) a piaci koncentrációval kapcsolatos célokat illetően elmondta: a mutatókra ellentétes folyamatok hatnak. Nem az a lényeg, hogy kevés szereplő legyen a piacon, hanem hogy erősebb verseny alakuljon ki közöttük. Ez utóbbit Kandrács Csaba (MNB) is megerősítette. Ami a költséghányadot illeti, Pandurics Anett szerint a díjszint növelésével kell elsősorban növelni, mert egyelőre túl alacsony. A növekedés mellett hatékonyságnöveléssel, és nem önmagában költségcsökkentéssel valósítható meg az MNB elvárása.

Mit hoz a technológia a biztosítók számára a következő években?

Kurtisz Krisztián (Uniqa) nem tart a fintechektől és az insurtechektől, kifejezetten örül nekik, mert az ügyfeleknek jobb lesz. A biztosítóknak csak adoptálódniuk kell az új helyzetekhez. Kádár Gabriella (CIG) felhívta a figyelmet, hogy az innovációk és a szabályozás iránya között sok ellentmondás lehet, másrészt arra is, hogy az ügyfeleknek is tanulniuk kell, sok mindenre nincsenek még felkészülve. Kálózdi Tamás (Signal) szerint a fiatal generációk okos eszközöket, végtelenül leegyszerűsített technológia alapú megközelítést igényelnek, csak így lehet őket egyáltalán megszólítani is. Zolnay Judit (MetLife) felhívta a figyelmet: az értékesítésben érzelmeket kell felkelteni, erre pedig jó darabig változatlanul csak az emberek lesznek képesek. Pandurics Anett (Posta Biztosító) szerint ugyanakkor nem véletlen, hogy éppen a közvetítésben jelentek meg elsősorban az innovatív startupok.

Mennyi esélyed van, hogy havi 1 millió Ft-ot keress?

Összeomlást hozhat 2019, eljött a biztosítók aranykora?

Folytatódik a kötvényhozam-emelkedés, ami a biztosítóknak kifejezetten jó hír, hiszen a garantált termékeik hozamait és a bevételeiket is javítja - véli Vágó Attila, a Concorde Értékpapír vezető elemzője.

• 
  -elindult egy olyan folyamat, ami az elmelkedő hozamok irányába hat, ez pedig a biztosítók jövedelmezőségét is serkenti.
  
  -A február azért volt drámai, mert miközben a vállalati profitok hatalmasat növekedtek, ezzel szemben a világ tőzsdeindexei nagyot estek, a VIX pedig nagyot ugrott - több mint 110%-kal, ami sosem látott mérték.
  
  -Válaszul az európai biztosítók azt lépték, hogy 50 milliárd forintos értékben adtak el részvényeket (általában alacsony volatilitás esetén vesznek, magas esetén eladnak a biztosítók).
  
  -A nem befektetési kategóriába tartozó kötvényfelárak szintén megugrottak. A biztosítók a törvényi előírások és a lejárati összegek menedzselése miatt 83-84% közt tartanak kötvényeket a portfólióikban. 2016-ra viszont 8%-ra nőtt a BBB- besorolású papírok aránya ezekből a portfóliókból, 2011-ben még csak 5% volt. A BBB+ / BBB minősítésű papírok 11%-ról 27%-ra nőtt.
  
  -Az eső hozamkörnyezet miatt a kötvényekbe egy hatalmas beáramlás történt: a kötvénytúlsúlyos portfóliók sok esetben jobban tudtak teljesíteni, mint a tisztán részvényportfóliók.
  
  -Mióta Trump és kormánya hivatalba léptek, az egész világban fokozódtak az infláció gyorsulásával kapcsolatos félelmek. A növekedési kilátások nagyon sokat javultak, de egy globális kereskedelmii háború kirobbanása ezt felülírhatja.
  
  -A Fed kamatemelésekbe kezdett és ennek a hatásai gyűrűződtek tovább a világ más régióiban is. A piac most 2019 végéig 2,03%-ra várja az alapkamatokat, a hosszú hozamokat pedig 3,06%-ra, amennyiben a hozamok tovább emelkednek a 3,5-4%-os tartományba, akkor akár 20-25%-kal leértékelődhetnek az amerikai részvényárak.
  
  -A munkaerőpiacon lezárult a nagy beáramlási időszak, folyamatosan nőnek a bérek, kapacitáskorlátok léptek fel, az infláció gyorsul (noha a technológiai fejlődés árleszorító hatása jelentős), kifutottak a jegybanki stimulusok, legkésőbb jövőre valószínűleg az EKB is abbahagyja ezt.
  
  -A biztosítók eredménye sokkal magasabb lehet a magasabb hozamkörnyezetben, a megfigyelt portfoliókon 3-4% körüli hozamokat lehet most megfigyelni. Az átlagos hozam emelkedni fog, az alaptevékenységből származó cash flowk leértékelődnek, miközben a befektetéseken elért eredmény jórészt azon múlik, hogy milyen hosszúságú kötvényeket tartanak a biztosítók (nem kell átértékelni, ha lejáratig tartják). A csökkenő hozamkörnyezet Vágó szerint nagyobb probléma volt a biztosítóknak, főleg a garanciákkal rendelkező termékek esetén. A következő években javulhatnak a megtérülések még akkor is, ha átmenetileg visszaesést kell tapasztalniuk. Magasabb hozamkörnyezetben ceteris paribus az alapkezelési díjak is magasabbak lehetnek abszolút értelemben.

Antonio di Marzo, a Generali multinacionális program- és hálózati menedzsere, aki a B3i blockchain-konglomerátumban is képviseli az olasz biztosítót, a következő fontosabb dolgokról beszélt:

-a kezdeményezés története egészen az '50-es években lévő hajózási boomig nyúlik vissza: ekkor még nem voltak piaci szabályok, sztenderdek, rengeteg duplikált folyamat, rengeteg fölösleges költség volt, ládákban, hordókban szállítottak mindent, ami nagyon nehezen volt menedzselhető. A piacot a konténerek reformálták: ezekkel automatizálni lehetett a folyamatokat, kontrollálni a kiszállítást, költséghatékonnyá tenni a hajózást, egy ilyen "ládába" lehetett rengeteg szállítmányt tenni és ezzel sokkal könnyebben lehetett a logisztikát is szervezni.

-Most a biztosítási szektor is hasonlóan néz ki, mint a hajózás a '40-es, '50-es években, van bőven hely az innovációnak. Ezt a szerepelt a Bitcoin mögött álló technológia, a blockchain töltheti be.

-A biztosítók nem tudják magát a Bitcoint használni, az adatok ugyanis itt nyilvánosak, a biztosítóknak ezért egy saját, zárt rendszert kell fejleszteniük, ha szeretnék a blockchain-technológiát használni, nem hagyatkozhatnak a Bitcoinra.

-A blockchain, illetve a megosztott főkönyvi technológia engedélyezi, hogy az adatokat mindenki lokális helyen tárolja, viszont ha valaki egy tranzakciót meg akar csinálni, ellenőrizni tudja ezeknek a hitelességét. Az adatokat viszont megváltozatni nem lehet az összes résztvevő beleegyezése nélkül.
Lehetséges a technológiával automatizálni a kárkifizetéseket: például ha meghal valaki, a blockchain-technológia megindítja emberi beavatkozás nélkül a kifizetést.

-A blockchaint a biztosítók egymás közti megegyezésekre, okosszerződések létrehozására és működtetésére is használhatják. Arról sem keletkezne vita, hogy egy adott adathalmaz kinek a tulajdona.

-A technológia kiiktatná a tranzakció emberi felügyelőit, közvetítőit, így a biztosítók back office-költségeket is spórolhatnak, valamint számos duplikált feladatot is megszüntetne.

-A blockchain létrehozna egy ökoszisztémát, ahol a bankok, biztosítók, ügyvédek, ügyfelek úgy tudnak részt venni a tranzakciókban, kommunikálni, hogy nincs szükség mediátorokra.

-Szükség van a sztenderdizációra, ezen dolgozik a biztosítói blockchain-konzorcium, a B3i. A 2016 decembere óta működő társaság 15 biztosítóból áll. Az egész projekt célja, hogy a biztosítók a verseny helyett egy olyan technológiát hozzanak létre együtt, ami az egész piacot reformálja, ami az összes szereplőre nézve pozitív hatással lesz. Van már egy létező katasztrófabiztosításuk is, ami blockchain-alapú, ezt hat hónap alatt sikerült összerakni. Egy átlagos termékhez képest 30%-kal sikerült redukálni a költségeket, főleg az adminisztratív költségek, viszontbiztostosítási költségek redukálásával.

-A B3i 2018 második félévében szeretne nekiállni a blockchain-alapú biztosítások "tömeggyártásának".