Brüsszel áfareformja: évente több mint 46 ezer milliárd forint visszaszerzése a tét
Az Európai Bizottság (EB) október elején mutatta be az Unió áfaszabályával kapcsolatos reformtervét, amelynek legfontosabb célja, hogy az áfacsalás lehetőségének mértékét csökkentse, valamint javítsa és egyszerűsítse az áfa adminisztrációját a tagállamok és a cégek számára.
Az EB becslése szerint a tagállamokat jelenleg összesen nagyjából 150 milliárd (46,3 ezer milliárd forint) euró értékben éri kár a kieső áfabevételek miatt évente, amelynek egyharmadát (50 milliárd euró) jelenti a határokon átnyúló áfacsalás. A tervezet szerint az ilyen csalások miatti bevételkiesés éves szinten akár 80%-kal, vagyis 40 milliárd euróval is csökkenhet.
A legkorábban is csak 2022-től bevezetésre kerülő reform következményeként egy olyan egységes áfarendszer jöhet létre, amely szűkíti az eltérő szabályozás miatt kialakult kiskapuk lehetőségét. A szabályozás lényege, hogy a jövőben egy belföldi értékesítéshez hasonlóan a más tagállamokba értékesített áruk után is fel kell számítania az áfát az eladónak, méghozzá a vevő országa szerinti áfamértékkel. A vevő a rá számlázott áfát a belföldi beszerzéseihez hasonlóan a saját áfabevallásában visszaigényelheti.
A túlzott adminisztráció elkerülése érdekében az új szabályok lehetővé tennék a külkereskedelemben érintett vállalatok számára, hogy saját nyelvükön, ugyanazon szabályok szerint dolgozzanak a külföldi áfa felszámítása során is, mint saját országukban. „A reformjavaslat bizonyos esetekben rugalmasabbá és egyszerűbbé teheti a jelenlegi rendszert az érintett cégek számára, mivel csökkenti a bürokráciát, ugyanakkor az adózóknak szigorú, és merőben új szabályokra kell felkészülniük. Éppen ezért mielőbb el kell kezdeniük a felkészülést az új rendszerre és felmérniük, hogy az átállás előreláthatólag mekkora adminisztrációs terhet jelent majd számukra és milyen erőforrások igénybevételére lesz szükségük” – hívta fel a figyelmet Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere. A szakértő hozzátette: az új rendszer bevezetése számos kérdést vet majd fel, melyre a részletes szabályok és a gyakorlat fog választ adni. Kérdéses lehet például, hogy az egyes tagállamok adóhatóságai mennyiben lesznek érdekeltek egy másik tagállam adóbevételeinek beszedésében és ellenőrzésében, hiszen az nem a saját költségvetésük bevétele lesz.
Természetesen a pénzforgalomra is jelentős hatással lesz az EB által benyújtott javaslat, hiszen eddig az EU-n belüli értékesítésekre áfa felszámítása és befizetése nélkül került sor, míg ezután az eladót adófizetési kötelezettség terheli majd, míg a vevőnek vissza kell igényelnie a rá kiszámlázott áfát.
Földes Balázs hangsúlyozta: „Az áfa rendszerével kapcsolatos reformterv a hazai vállalkozásokra nézve a legalapvetőbb változásokat jelentheti az EU-hoz való csatlakozásunk óta, hiszen minden olyan céget érint, amely az egységes piac bármely országában található vállalkozással kereskedik. A hazai szereplőknek fel kell készülniük az új szabályozással járó kihívásokra is: például ismerniük kell az egyes célországokban érvényes áfakulcsot az áruikra vonatkozóan.”
Az EB mindeközben az áfakulcsok rendszerének reformját is tervezi annak érdekében, hogy a tagállamok szabadabban választhassák ki, hogy az egyes termékekre milyen kulcsot vetnek ki. „Így különösen fontos lesz a vállalkozásoknak figyelemmel követni a kulcsok változásait minden EU-s országban” – tette hozzá a Crowe FST szakembere.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
