Csökkent a munkavállalói elkötelezettség a munkahely iránt
2018. 11. 20. 12:00
Az utóbbi években nőttek a bérek Magyarországon, de csökkent a munkavállalói elkötelezettség, ami azt jelzi, hosszú távon nem a fizetés miatt nő egy munkahely megtartó képessége - mondta György Máté, az Aon Magyarország "Legjobb Munkahelyek Program" projektvezetője kedd reggel az M1 aktuális csatornán.
Szerinte a legjobb cégeket az átlagosaktól három fő szempont különbözteti meg: a hiteles vezetés, a munkáltatói márka és a teljesítményközpontú kultúra.
Kifejtette, az első szempont a felső vezetés, vagy a közvetlen vezető hozzáállását, annak jövőképét takarja, a második azt jelenti, hogy mennyire elismert az adott cég azon a területen, ahol tevékenykedik, s mennyire tartja be ígéreteit, a harmadik pedig attól függ, hogy a munkavállalók úgy érzik-e, a teljesítményükkel arányos a fizetés.
A legjobb munkahelyek kimagaslóak abban is, ahogy a változásokat kezelik: gyorsan hoznak döntéseket, s szervezeti egységeik között hatékony az együttműködés.
Hozzászólások
Még mindig nem védi törvény a raktári dolgozók biztonságát
Folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma – 2018 első negyedévében például nem kevesebb, mint 10 391 alkalommal kellett orvost vagy mentőt riasztani a munkahelyeken. A problémák komoly hányadáért igazoltan a veszélyes eszközök felelősek. Ezek köre jogilag nem egészen egyértelmű, de az üzemeltetői tapasztalatok alapján az állványrendszerek, különösen, ha közöttük targoncák mozognak, mindenképp ide kell, hogy tartozzanak. Míg Németországban kötelező elvégezni ezek ellenőrzését, nálunk nem világos, hogy a vonatkozó törvény kiterjed-e rájuk, ugyanakkor egy sérült állvány akár életveszélyes lehet.
A munka törvénykönyve tervezett módosításának visszavonását követelik a szakszervezetek
A szakszervezetek a munkakörülmények javítását, ezért a munka törvénykönyve tervezett módosításának azonnali visszavonását követelik - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke a törvénymódosítás elleni demonstráción szombaton Budapesten, ahol országos útlezárásokat helyezett kilátásba.
A fiatalok több mint 70 százaléka számít fizetésemelésre
A fiatalok nagyobb arányban számítanak fizetésemelésre, mint korábban – ez derült ki a K&H ifjúsági indexének 2018 második féléves adataiból. Az eredmények azt mutatják, hogy a 19 és 29 éves kor közöttiek több mint 70 százaléka számít fizetésének növekedésére. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői szerint a pénzügyi oktatást érdemes minél korábban elkezdeni a fiataloknál, hiszen ez a későbbiekben a munkához való hozzáállásukban és fizetési igényeikben is megmutatkozik.
Kiderült, hogy mikor és miért térnének vissza dolgozni az anyák
Több mint 2000 kisgyermekes édesanyát kérdezett meg a Pepita.hu az egyik legnagyobb áruházlánccal karöltve, hogy mi a véleményük a részmunkaidős munkavállalásról. Majd ötven százalékuk azonnal vállalna munkát kiskorú gyermeke mellett, ha napi négy órában megtehetné!
Az irodai dolgozók közel harmada betegen is bemegy dolgozni
Az influenza tüneteit szinte mindenki ismeri: láz, fejfájás, orrfolyás, köhögés, levertség. A cseppfertőzéssel terjedő kórokozók levegőn át vagy érintkezés során megtámadhatják és legyengíthetik az egészséges szervezetet, azonban ezeknek a vírusos megbetegedéseknek egy része megelőzhető volna. Az AeraMax megbízásából készült kutatásból kiderül, hogy az irodisták közel harmada betegen is bemegy dolgozni, az egy légtérben eltöltött nyolc óra pedig jelentősen növelheti a vírusfertőzések kockázatát. Előfordulhat, hogy egy munkavállaló csak a tünetek súlyosbodása után dönt úgy, hogy inkább otthon marad, de addigra már megfertőzte a munkatársait.
Nem is az évi 400 órányi túlóra a legnagyobb probléma, hanem...
A munka törvénykönyve tervezett módosításának az eddig leginkább vitatott elemein – az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten – túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország.
Ennyi magyar munkavállaló kap 13. havi fizetést
A magyar munkavállalók 14 százaléka kap 13. havi fizetést novemberi, illetve decemberi fizetése mellé, átlagosan 332 ezer forintot, jellemzően a nagyobb tőkével működő, külföldi magántulajdonú vállalatoknál - derült ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu felméréséből, amelyet csütörtökön jutattak el az MTI-nek.
Rekordot döntött a foglalkoztatottság
Rekordot döntött a foglalkoztatottság, 4 és fél millió embernek van munkája jelenleg Magyarországon, erre pedig az 1990-es évek vége óta nem volt példa - mondta Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán csütörtökön.
Atipikus megoldásokra lenne a szükség a munkaerőpiacon
A munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos volt augusztus és október között, ami továbbra is rekordalacsony szintet jelent, a foglalkoztatás pedig csúcson van. Technikailag lényegében elérte a magyar gazdaság a teljes foglalkoztatottságot. Szerkezeti változásra van szükség a javuláshoz, például a rész- és távmunka térnyerésére.
Először lépte át a foglalkoztatottak száma a 4,5 milliót
Az augusztus-októberi három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma először lépte át a 4,5 milliót, 4 millió 502 ezer volt, 57 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 69,8 százalékra emelkedett - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Kollektív szerződésben kell szabályozni a 3 éves munkaidőkeretet
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói oldala elfogadja a 3 éves munkaidőkeret és a 400 óra túlmunka bevezetését, de azt javasolja a kormánynak, hogy a munka törvénykönyvének módosításakor ezek csak lehetőségként kerüljenek be a törvénybe, ne általános szabályként - fejtette ki Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a VKF monitoring bizottságának keddi ülése után az MTI-nek.
Munkahelyi ebéd körkép: itt is a házi kosztra esküszünk
Az irodai dolgozók többsége a munkahelyén fogyasztja el ebédjét, amit jellemzően otthonról visz magával. Különösen igaz mindez a 18 és 30 év közöttiekre: ennek a korcsoportnak a háromnegyede fogyasztja délben a magával hozott ételeket – ez derül ki a felnőtt magyar internetezők munkahelyi étkezési szokásairól szóló - a Profession.hu és a Wolt Magyarország közös - reprezentatív felmérésből. A kutatás eredményei szerint az ételrendelések során is a házias ízeket részesítjük előnyben.
Változnak az EU munkavédelmi szabályozásai: jövő márciustól megnő a hallásvédelem fontossága
Bár a munkavállalók hallását eddig is számos intézkedés védte, 2019 márciusától életbe lép az Európai Unió egyéni védőeszközökkel kapcsolatos új szabályozása, amelynek értelmében ugyanolyan mértékben kell védeni a munkavállalókat a zajterheléstől, mind a leeséstől vagy a káros anyagok belégzésétől. De mit is jelent ez pontosan a munkáltatók számára?
Árfolyamok
| BÉT | Ár | % Változás | |
|---|---|---|---|
