EUIPO: közel félmilliárd hamisított árut foglaltak le az uniós hatóságok 2013 és 2017 között

Leginkább ruházati kiegészítőkből, játékokból, CD-kből, DVD-kből és cigarettákból áll az Európai Unió határain lefoglalt árucikkek többsége, ugyanakkor a termékek összértékének mintegy 70-85%-át a nemzeti piacokon belüli lefoglalások teszik ki, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.

EUIPO: közel félmilliárd hamisított árut foglaltak le az uniós hatóságok 2013 és 2017 között
Mintegy 438 millió darab hamisított árut foglaltak le az Unióban 2013 és 2017 között, melynek közel 40%-át az EU határain csípték el, a többit pedig a belső piacokon. A lefoglalt termékek becsült értéke mintegy 12 milliárd eurót tett ki, amely csaknem megegyezik egy uniós tagállam – például Málta – egész éves tavalyi GDP-jével.
 
A jelentést az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) állította össze a vámhatóságok által az uniós határokon, valamint a tagállamok rendvédelmi hatósága által a nemzeti piacokon belüli lefoglalásokra vonatkozóan bejelentett és közzétett adatok alapján.
 
Az elemzésből kiderül, hogy a lefoglalt tételek összértékének mintegy 70-85%-át a nemzeti piacokon belüli lefoglalások jelentik, míg a fennmaradó részt az EU határain foglalták le. A legtöbb lefoglalást jelentő tíz tagállamhoz tartozik a tételek közel 90%-a, illetve a becsült összérték 95%-a. Tagállami szinten a legjelentősebb piac Olaszország, amely lefedi a mennyiség 54%-át és a becsült érték 60%-át. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy egyes nagyobb tagállamok – például Németország, Lengyelország és részben az Egyesült Királyság – esetében nem állnak rendelkezésre adatok a nemzeti piacokon történt lefoglalásokra vonatkozóan.
 
Az említett termékek négy leggyakoribb alkategóriája az árucikkek számában kifejezve a ruházati kiegészítők, játékok, rögzített CD-k, DVD-k és cigaretták voltak, melyek a bejelentett termékek több mint egyharmadát tették ki, ugyanakkor a tételek becsült értékére vonatkozóan is többnyire ezek játszottak jelentős szerepet (ruházati kiegészítők, a rögzített CD-k, DVD-k, valamint az órák és táskák, tárcák, pénztárcák), amelyek az említett időszakban a lefoglalások becsült értékének csaknem felét jelentették. (A hamisított termékek által a lefoglalás pillanatában állítólagosan okozott szellemi tulajdonjogsértések eloszlása azt mutatja, hogy a védjegyek vannak túlsúlyban. Védjegyek elleni sérelem az uniós határokon és a nemzeti piacokon a lefoglalások 70%-a, becsült összértékük 54%-a esetében történt.)
 
A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a 2014-es csúcspontot követően az EU határain fokozatosan csökkent a vámhatóságok által a hamisított áruk lefoglalásával kapcsolatos műveletek évenkénti száma. A csökkenő tendencia ellenére a műveletek hatékonysága folyamatosan nőtt az időszak során, amint azt az esetenkénti tételek volumenére és értékére vonatkozó mutatók alapján is érzékelhető.
 
A határon történő eljárások számát tekintve az említett időszakban a legtöbb vizsgálat során az áruk alkategóriái általános fogyasztási cikkek (ruházat és lábbelik) és a luxuscikkek (táskák, tárcák, pénztárcák és órák) voltak. A lefoglalt áruk számát tekintve viszont azok az alkategóriák vezetik az összesített időszak rangsorát, amelyek mérete és értéke általában kisebb, és amelyeket főként nagyobb szállítmányok formájában, konténerekben vagy tehergépkocsikban szállítanak (cigaretta, kisméretű játékok, élelmiszerek, mint például édességek és rágógumik). Ami a lefoglalt termékek becsült értékét illeti, azok a luxuscikkek vezetik az összesített időszak rangsorát, amelyeknél a valódi termék egyes példányai magas belföldi kiskereskedelmi értéket képviselnek (különösen az érintett márkák miatt), mint például az órák, táskák, tárcák, pénztárcák, valamint a parfümök és kozmetikumok. A hamisított termékek alapján úgy tűnik, hogy Kína, Hongkong és Törökország rendszeresen szerepelt az öt legjelentősebb ország között, Malajzia jelentősége pedig csökkenő tendenciát mutatott.
 
Mind a mennyiség, mind a becsült érték tekintetében a tendencia alapján az derül ki, hogy Olaszország vezeti a rangsort a lefoglalások 77%-ával, de Franciaország és Spanyolország egyaránt feltűnik a legjelentősebb öt tagállam között az uniós nemzeti piacokon történt lefoglalásoknak mind a mennyisége, mind a becsült értéke szempontjából.
A mennyiség tekintetében azonosított négy legfontosabb áru-alkategória közül ugyancsak a már említett (az időszak során lefoglaltként bejelentett áruk 40%-a) ruházati kiegészítők és a rögzített CD-k, DVD-k voltak az EU-n belül legtöbbször lefoglalt tételek. Az időszak során lefoglalt tárgyak becsült értékében kifejezve az első négy legjelentősebb alkategóriából (e tételek teljes becsült értékének több mint 50%-a) a ruházati kiegészítők és a rögzített CD-k, DVD-k kerültek leginkább lefoglalásra, különösen a tagállamok nemzeti piacain, míg az órák és napszemüvegek feltűntek mind a tagállamok nemzeti piacain, mind pedig az EU határain leggyakrabban legfoglalt első négy alkategóriában.
 
Az uniós határokon történt lefoglalások körében jogsértésként leginkább a védjegyek sérelme dominált. A többi megsértett jog: a szerzői jog, a szabadalmak, a formatervezési minták és – kisebb mértékben – a földrajzi jelzések és a növényfajták elleni jogsértések a nemzeti piacokon játszottak nagyobb szerepet, derült ki az EUIPO kutatásából.

Mintegy 438 millió darab hamisított árut foglaltak le az Unióban 2013 és 2017 között, melynek közel 40%-át az EU határain csípték el, a többit pedig a belső piacokon. A lefoglalt termékek becsült értéke mintegy 12 milliárd eurót tett ki, amely csaknem megegyezik egy uniós tagállam – például Málta – egész éves tavalyi GDP-jével. 

A jelentést az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) állította össze a vámhatóságok által az uniós határokon, valamint a tagállamok rendvédelmi hatósága által a nemzeti piacokon belüli lefoglalásokra vonatkozóan bejelentett és közzétett adatok alapján. 

Az elemzésből kiderül, hogy a lefoglalt tételek összértékének mintegy 70-85%-át a nemzeti piacokon belüli lefoglalások jelentik, míg a fennmaradó részt az EU határain foglalták le. A legtöbb lefoglalást jelentő tíz tagállamhoz tartozik a tételek közel 90%-a, illetve a becsült összérték 95%-a. Tagállami szinten a legjelentősebb piac Olaszország, amely lefedi a mennyiség 54%-át és a becsült érték 60%-át. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy egyes nagyobb tagállamok – például Németország, Lengyelország és részben az Egyesült Királyság – esetében nem állnak rendelkezésre adatok a nemzeti piacokon történt lefoglalásokra vonatkozóan. 

Az említett termékek négy leggyakoribb alkategóriája az árucikkek számában kifejezve a ruházati kiegészítők, játékok, rögzített CD-k, DVD-k és cigaretták voltak, melyek a bejelentett termékek több mint egyharmadát tették ki, ugyanakkor a tételek becsült értékére vonatkozóan is többnyire ezek játszottak jelentős szerepet (ruházati kiegészítők, a rögzített CD-k, DVD-k, valamint az órák és táskák, tárcák, pénztárcák), amelyek az említett időszakban a lefoglalások becsült értékének csaknem felét jelentették. (A hamisított termékek által a lefoglalás pillanatában állítólagosan okozott szellemi tulajdonjogsértések eloszlása azt mutatja, hogy a védjegyek vannak túlsúlyban. Védjegyek elleni sérelem az uniós határokon és a nemzeti piacokon a lefoglalások 70%-a, becsült összértékük 54%-a esetében történt.) 

A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a 2014-es csúcspontot követően az EU határain fokozatosan csökkent a vámhatóságok által a hamisított áruk lefoglalásával kapcsolatos műveletek évenkénti száma. A csökkenő tendencia ellenére a műveletek hatékonysága folyamatosan nőtt az időszak során, amint azt az esetenkénti tételek volumenére és értékére vonatkozó mutatók alapján is érzékelhető. A határon történő eljárások számát tekintve az említett időszakban a legtöbb vizsgálat során az áruk alkategóriái általános fogyasztási cikkek (ruházat és lábbelik) és a luxuscikkek (táskák, tárcák, pénztárcák és órák) voltak. A lefoglalt áruk számát tekintve viszont azok az alkategóriák vezetik az összesített időszak rangsorát, amelyek mérete és értéke általában kisebb, és amelyeket főként nagyobb szállítmányok formájában, konténerekben vagy tehergépkocsikban szállítanak (cigaretta, kisméretű játékok, élelmiszerek, mint például édességek és rágógumik). Ami a lefoglalt termékek becsült értékét illeti, azok a luxuscikkek vezetik az összesített időszak rangsorát, amelyeknél a valódi termék egyes példányai magas belföldi kiskereskedelmi értéket képviselnek (különösen az érintett márkák miatt), mint például az órák, táskák, tárcák, pénztárcák, valamint a parfümök és kozmetikumok. A hamisított termékek alapján úgy tűnik, hogy Kína, Hongkong és Törökország rendszeresen szerepelt az öt legjelentősebb ország között, Malajzia jelentősége pedig csökkenő tendenciát mutatott. 

Mind a mennyiség, mind a becsült érték tekintetében a tendencia alapján az derül ki, hogy Olaszország vezeti a rangsort a lefoglalások 77%-ával, de Franciaország és Spanyolország egyaránt feltűnik a legjelentősebb öt tagállam között az uniós nemzeti piacokon történt lefoglalásoknak mind a mennyisége, mind a becsült értéke szempontjából.A mennyiség tekintetében azonosított négy legfontosabb áru-alkategória közül ugyancsak a már említett (az időszak során lefoglaltként bejelentett áruk 40%-a) ruházati kiegészítők és a rögzített CD-k, DVD-k voltak az EU-n belül legtöbbször lefoglalt tételek. Az időszak során lefoglalt tárgyak becsült értékében kifejezve az első négy legjelentősebb alkategóriából (e tételek teljes becsült értékének több mint 50%-a) a ruházati kiegészítők és a rögzített CD-k, DVD-k kerültek leginkább lefoglalásra, különösen a tagállamok nemzeti piacain, míg az órák és napszemüvegek feltűntek mind a tagállamok nemzeti piacain, mind pedig az EU határain leggyakrabban legfoglalt első négy alkategóriában. 

Az uniós határokon történt lefoglalások körében jogsértésként leginkább a védjegyek sérelme dominált. A többi megsértett jog: a szerzői jog, a szabadalmak, a formatervezési minták és – kisebb mértékben – a földrajzi jelzések és a növényfajták elleni jogsértések a nemzeti piacokon játszottak nagyobb szerepet, derült ki az EUIPO kutatásából.


KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:

- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?

Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?

Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?

Még több ezer elektromos készüléknél hibádzik a címkecsere

A tavaly megújított energiahatékonysági címkéket március elejétől az üzletekben is ki kell helyezni. A fogyasztóvédelmi hatóság három hónapon keresztül ellenőrizte az előírás teljesülését a hagyományos és az online kereskedelemben is. Hatezer vizsgált termék több mint negyedénél volt probléma - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel.
2021. 08. 28. 15:00
Megosztás:

Áttöri az álomhatárt a Magyar Termék, új hazai márkát vezet be a SPAR

2021 végére eléri a 200-at a Magyar Termék védjegyeket használó hazai gyártók száma – mondta Benedek Eszter, a védjegyrendszert működtető nonprofit cég vezetője az idén először meghirdetett Hazai Termékek Hónapja sajtótájékoztatóján. A kampányt támogató SPAR Magyarország augusztustól SPAR HAZAI. SZERETEM márkanéven hagyományos magyar ízvilágú élelmiszereket kínál boltjaiban, az Irinyi Terv Élelmiszeripari Beszállítófejlesztési Programjának keretében pedig már 30-nál több csatlakozó gyártócéggel működik együtt.
2021. 08. 24. 01:00
Megosztás:

Allianz: Történelmi mélypontra süllyedtek a hajózási veszteségek

Az Allianz 2021. évi hajózásbiztonsági riportja szerint tavaly 49 nagy méretű hajó veszett oda világszerte. Az elmúlt tíz évben 50 százalékkal csökkent az összveszteség. A hajózási incidensek száma (2703) az előző évhez viszonyítva csökkent.A hajózási iparág ellenálló a világjárvánnyal szemben, a személyzet lecserélésének nehézsége azonban hosszú távú következményekkel jár. A Covid–19 miatti késések, és a hajózás iránti kereslet ugrásszerű növekedése a kárigények összegének emelkedését eredményezte. A hajók nem megfelelő karbantartása további kárigényekhez vezethet.A Szuezi-csatornán bekövetkezett incidens azt mutatja, hogy a hajók méretének növekedésével aránytalanul nagy kockázatot jelent a megfeneklés, az ilyen esetek elhárítására irányuló műveletek pedig költségesek. Sok a tűzeset és a tengereken eltűnt rakomány.A dél-kínai, az indokínai, az indonéz és a Fülöp-szigeteki tengeri régió vezet a veszteségek terén.
2021. 08. 23. 22:00
Megosztás:

Egyre többen veszik online az iskolaszereket

Jelentősen nőtt az idén az iskolaszerek online eladása az Extreme Digital adatai alapján.
2021. 08. 21. 10:00
Megosztás:

Nagyot nőtt Magyarország tengeri forgalma

Majd 20 százalékkal nőtt a Magyarországra tengeri fuvarozással érkező konténeres áruforgalom 2021 első félévében az előző év azonos időszakához képest. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) elemzése szerint a forgalom 64 százaléka import volt, az áruk főként Távol-Keletről, a dél-európai kikötőkön keresztül – elsősorban nyersanyagként a feldolgozóiparba – érkeztek Magyarországra. A késztermékek ugyanakkor többnyire közúti fuvarozásban, kisebb részt vasúton hagyják el az országot.
2021. 08. 17. 08:00
Megosztás:

Csökkent az euróövezet külkereskedelmi többlete júniusban

Júniusban a bázishatás miatt nagyot nőtt az euróövezet és az EU külkereskedelmi áruforgalma az előző évihez képest, a kereskedelmi mérleg többlete azonban kisebb lett az egy évvel korábbinál
2021. 08. 16. 07:00
Megosztás:

Jégkrémeket von ki a forgalomból a Spar

A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. hatféle Milka márkájú jégkrémet von ki a forgalomból, mert azok egyik összetevője etilén-oxiddal szennyezett - közölte a Spar a honlapján.
2021. 08. 14. 12:00
Megosztás:

Az elmúlt 10 évben nem adtak el ennyi gépjármű-abroncsot Magyarországon

A magyarországi személygépjármű-gumiabroncspiac 2021 első fél évében 14,5 százalékkal növekedett gyártói oldalon 2020 azonos időszakához képest, ami jelentős fellendülésnek számít, különösen az előző évi 7 százalékos csökkenéshez képest - közölte a Continental Hungaria Kft. csütörtökön az MTI-vel.
2021. 08. 13. 05:30
Megosztás:

Segíti a magyar vállalkozásokat az eMAG

Elindult csütörtökön az Értékesíts hazait az eMAG-on!, az online kereskedő a programjával a magyarországi kisvállalkozások és egyéni vállalkozók tevékenységét támogatja a Gazdasági Versenyhivatallal májusban kötött megállapodás részeként - közölte az eMAG csütörtökön az MTI-vel.
2021. 08. 12. 18:00
Megosztás:

Berobbant az e-kereskedelem, de hogyan lesz hűséges ügyfél a karantén-vásárlóból?

A koronavírus-járvány minden bizonnyal örökre megváltoztatta fogyasztási szokásainkat, hiszen mindennél fontosabbá vált a kényelmes és mindenekelőtt biztonságos vásárlás. Az e-kereskedelemben soha nem látott eredményeket hozott a karantén-bumm: 2021 júniusában az online költések volumene 95 százalékkal meghaladta 2019 ugyanezen időszakában mért értéket. Habár egyelőre nem látjuk tisztán, mit tartogat a poszt-COVID időszak az e-kereskedelem számára, a webáruházak akkor járnak a legjobban, ha folyamatos fejlesztésekkel igyekeznek biztosítani a járvány alatt szerzett vásárlói bázisuk hosszú távú hűségét. Fizetési opciók, feliratkozás, mobiloptimalizálás - a Stylers Group szakértői 5 pontban gyűjtötték össze a legfontosabb tennivalókat, melyekkel az e-kereskedők továbbra is hasíthatnak.
2021. 08. 12. 14:00
Megosztás:

Munkaerőhiány fogja vissza az e-kereskedelmet

A munkaerőhiány visszafogja az e-kereskedelmet, sok webshopnak le kell állítania az online hirdetéseket, mert nem tudnák kiszolgálni a megnövekedett keresletet. Gál Kristóf, a Klikkmarketing alapítója elmondta, ahol jó munkakörülményeket és fizetést tudnak biztosítani, ott most is képesek képzett szakembereket felvenni a céghez, de az új toborzás a megtartás lett. Mint fogalmazott, minden eddiginél fontosabbá vált a munkaszervezés, a legtöbben ugyanis nem ismerik fel, hogy milyen nagy munka és költség új embert találni egy adott pozícióba.
2021. 08. 10. 21:00
Megosztás:

680 millió euró volt a júniusi exporttöbblet

Júniusban az export euróban számított értéke 21,9, az importé 23,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérlegtöbblet 680 millió euró volt, 2 millió euróval több a tavaly júniusinál - közölte pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2021. 08. 06. 17:00
Megosztás:

Rekordszintre nőtt az amerikai külkereskedelmi mérleg hiánya

Rekordszintre emelkedett az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegének hiánya júniusban, mivel meglódították az importot a vállalatok azon erőfeszítései, hogy feltöltsék készleteiket az erőteljes fogyasztói kereslet kielégítéséhez.
2021. 08. 06. 06:30
Megosztás:

Évtizedes sikerszéria az agrár-külkereskedelemben – de lehet még javítani

A 2010 óta szárnyaló magyar agrár-külkereskedelem impozáns számai rendkívül jól mutatnak ugyan, de néhány vetélytárs, illetve referenciaország teljesítményével összehasonlítva már árnyaltabb a kép – derül ki az OTP Agrár szakértőinek legutóbbi elemzéséből. Mint írják: fel kell építeni a nagyobb hozzáadott értékű hazai termékek márkáit és piacait.
2021. 08. 05. 23:00
Megosztás:

Váratlanul megnőttek a német gyáripar megrendelései

A várakozásokat jóval meghaladó mértékben emelkedtek júniusban a gyáripari megrendelések Németországban, elsősorban a belföldi megrendelések fellendülésének köszönhetően a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis csütörtöki jelentése alapján.
2021. 08. 05. 16:00
Megosztás:

Az építőanyag-forgalmazók többségénél talált jogsértést a fogyasztóvédelem

Július elejétől a fogyasztóvédelem is bekapcsolódott az építőipari alapanyagok piacán tapasztalható visszás jelenségek fokozott vizsgálatába. A hatóság a helyszíni ellenőrzések első négy hetében a forgalmazók 61 százalékánál tárt fel jogsértést - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtöki közleményében Schanda Tamás.
2021. 08. 05. 11:00
Megosztás:

Íme a világ 250 legnagyobb kereskedőcége

Melyik volt a legsikeresebb 250 kiskereskedelmi vállalkozás az előző üzleti évben a világon és miért? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Deloitte tanácsadócég Global Powers of Retailing összeállítása, amely földrajzi térségekre és szektorokra lebontva vizsgálta a társaságok teljesítményét. A 250 legnagyobb kiskereskedelmi cég között sokféle méretű és nemzetiségű társaságot találunk, ám az mindegyikükben közös, hogy sikeresen alkalmazkodtak a koronavírus járvány teremtette új körülményekhez és a megváltozott fogyasztói magatartáshoz.
2021. 08. 04. 21:00
Megosztás:

Nőtt a hazai kiskereskedelmi forgalom

Júniusban a nyers adat szerint 6,2 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2021. 08. 04. 17:00
Megosztás:

Emelkedtek a termelői árak az euróövezetben

Júniusban a várakozásoknak megfelelően emelkedtek a termelői árak májushoz mérve az euróövezetben - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat keddi jelentéséből. A legnagyobb mértékben az energiaárak emelkedtek.
2021. 08. 03. 21:00
Megosztás:

Tovább gyorsult a termelői árak emelkedése

Júniusban az ipar belföldi termelői árai átlagosan 15,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, ami 1,0 százalékponttal magasabb az előző havinál. Az exportárak 9,7 százalékkal emelkedtek a májusi 9,6 százalékot követően. Együttesen az ipari termelői árak átlagosan 11,6 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly júniusban - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2021. 08. 02. 13:00
Megosztás: