Elfogadta az új terrorelhárítási törvénytervezetet a francia parlament
A nemzetgyűlés által október elején elfogadott szöveget a szenátus első olvasatban némileg módosította, majd a parlament alsóháza általi múlt heti újbóli szavazást követően az utolsó változatot második olvasatban nagy többséggel jóváhagyta, így a törvény a parlament által elfogadottnak tekintendő.
A 2015. november 13-i párizsi merénysorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot - hat hosszabbítást követően - november 1-én ér véget, de a terrorkészültség várhatóan nem csökken, a legmagasabb fokozatú marad az egész országban. Ezzel párhuzamosan a törvénytervezet átülteti a büntetőjogba a rendkívüli állapot idején a terrorizmus elleni harchoz használt eszközöket, például a prefektúrák által bármikor elrendelhető házkutatás és házi őrizet, valamint az imahelyek bezárási lehetőségét, és megerősíti az igazoltatásokat a határok és a pályaudvarok környékén.
Gérard Collomb belügyminiszter szerint "a tartóssá vált fenyegetettségre tartós választ kell adnia" Franciaországnak.
A jogvédők és az ENSZ szakértői által a házi őrizet elrendelésének engedélyezése a leginkább vitatott, miután nem szükséges hozzá előzetesen vizsgálóbírói engedély, a házkutatást viszont be kell jelenteni a prefektúráknak az ügyészségen. A törvénytervezet azonban a heves parlamenti vita ellenére alig váltott ki visszhangot a társadalom részéről, amely az elmúlt két évben a 241 áldozatot követelő merényletek következtében hozzászokott a folyamatos rendőri készültséghez.
A rendkívüli állapot két évében mintegy 4500 hátkutatást tartottak terrorgyanú miatt a hatóságok, elsősorban az első hat hónapban az illegálisan tartott fegyverek begyűjtésére, de kevesebb mint ötven esetben indult eljárás, ezért a Jean-Luc Mélenchon vezette radikális baloldal feleslegesnek nevezte a parlamenti vitában ezen rendőrségi jogkör állandósítását. A radikális baloldal szerint a tervezet sérti az ártatlanság vélelmét és a magánélet szentségét.
A jobboldal egy része és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front viszont túlságosan "puhánynak" tartja az intézkedéseket, szerintük a mintegy 15 ezer megfigyelt radikális iszlamistát azonnal el kellene zárni. Alkotmányjogászok szerint azonban egy titkosszolgálati gyanú alapján, bizonyíték hiányában senki nem fosztható meg a szabadságától. A Nemzeti Front szerint a terrorelhárítási intézkedéseket nem a büntetőjog részeként kellene tárgyalni, hanem háborús intézkedésként, és ez esetben minden radikális nézetet valló embert fogva lehetne tartani.
Egy felmérés szerint a franciák 57 százaléka támogatja a szöveget, de 62 százalékuk úgy véli, hogy az csökkenti a szabadságjogokat.
A szerdai végszavazás egyébként egybeesett Emmanuel Macron államfőnek a közbiztonsági politikáról a rendőri erők ötszáz képviselője előtt a hivatalában tartott beszédével, amelyben a rendőrség és a titkosszolgálatok állományának növelése érdekében várható intézkedéseket sorolta fel. A köztársasági elnök megerősítette, hogy "abszolút prioritásnak" tekinti a terrorfenyegetettséget, s azt mondta, nem kéri az alkotmánytanács normakontrollját az új terrorelhárítási törvényről, annak ellenére, hogy Bernard Cazeneuve előző szocialista miniszterelnök ezt tanácsolta azok megnyugtatására, akik az emberi jogok csorbulásáról tartanak.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
