Erősödtek a lengyelországi jogállamisággal kapcsolatos aggályok
Az ülésen sor került a lengyel kormány második hivatalos meghallgatására az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás részeként.
Sajtóértekezletén Timmermans leszögezte: nem pusztán egy-két törvényi változtatásról van szó, a küzdelem "Európa szívéért és lelkéért folyik", az alapvető kérdés ugyanis az, hogy a jogállamiság-e az alapelv, amelynek mentén az EU működik. "Nincs veszteni való időnk" - fogalmazott.
Franciaország és Németország közös nyilatkozattal készült az ülésre, miszerint a helyzet "sürgetőbb, mint valaha". "Már ötödik alkalommal tárgyalunk a kérdésről, de eddig nem értünk el lényeges előrelépést, épp ellenkezőleg. Reméljük, hogy Lengyelország konstruktívan fog cselekedni, és nem tesz visszafordíthatatlan lépéseket" - közölték.
Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
Michael Roth német külügyi államminiszter kiemelte, továbbra sincsen meggyőződve arról, hogy jó irányba mennek a varsói intézkedések. "Látható haladás, de messze nem elégséges" - mondta.
Roth rendkívül sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar jogállamiság ügye is a tanács napirendjére fog kerülni, s aggodalmát fejezte ki elsősorban a civil társadalom és a sajtószabadság helyzetével kapcsolatban.
Ennek kapcsán az osztrák soros EU-elnökség arról tájékoztatott, hogy megkapták az Európai Parlament levelét a magyar ügyről, és egyeztetni fognak az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálatával a következő lépésekről.
Sajtóhírek szerint szerdán az Európai Bizottság ülésén is napirenden lesz a "lengyel ügy", s az Európai Bíróság elé utalhatják a legfelsőbb bíróságról szóló törvény miatt Lengyelországgal szemben megindított uniós jogsértési eljárást.
Hétfőn az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) közgyűlése felfüggesztette Lengyelország tagságát, ugyanis - mint rámutattak - a közelmúltbeli reformok nyomán komoly aggodalmak merültek fel a lengyel országos igazságszolgáltatási tanács függetlenségével kapcsolatban.
Az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt tavaly decemberben indította meg a hetes cikk eljárást Varsóval szemben, amelyet Magyarország esetében az Európai Parlament kezdeményezett.
Az utóbbi években sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért sokak szerint csorbítani kívánja az igazságszolgáltatás függetlenségét.