Fidelity: Trump büntet, a piacok aggódnak

A befektetők körében aggodalmat kelt, hogy az Egyesült Államok és Kína büntetővámokkal kapcsolatos, közelmúltbeli bejelentései nyomán több ágazatban is feszült tárgyalások kezdődhetnek a világ két legnagyobb gazdasága között.

 

A piacokon az elmúlt napokban egyre inkább eluralkodott az aggodalom amiatt, hogy tovább eszkalálódhatnak az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek.
 
A kereskedelmi háború kitörésével kapcsolatos félelmeket az amerikai elnök, Donald J. Trump csütörtöki bejelentése szította fel, mely szerint a Trump-adminisztráció büntetővám kivetését tervezi akár 60 milliárd dollár értékű kínai importtermékre. Az Egyesült Államoknak 15 napon belül kell közölnie, hogy az intézkedések mely termékeket érintik.
 
Pénteken a kínai kereskedelmi miniszter válaszul ismertette országa tervezett ellenintézkedéseit, amelyek 3 milliárd dollár értékű vámtarifával sújtanák az Egyesült Államokból érkező import sertéshúst, acélt, újrahasznosított alumíniumot, gyümölcsöt, ginzenget és bort.
 
Az eddig megnevezett összegek aránylag szerénynek mondhatók a két ország közötti kétoldalú áruforgalom 600 milliárd dollárt is meghaladó volumenéhez képest.
 
A Trump-adminisztráció által az acél- és alumínium-importra vonatkozóan korábban bejelentett vámtarifákat például Kína valójában alig érezné meg. Kínának az Egyesült Államokba irányuló acélexportja a teljes termelése alig 0,1 százalékát, az alumíniumexport pedig az össztermelés kb. 2 százalékát teszi ki.
 
Fennáll azonban annak a veszélye, hogy a vámtarifákkal kapcsolatos legújabb bejelentések nyomán több ágazatban is feszült tárgyalások kezdődhetnek a világ két legnagyobb gazdasága között.
 

A FIDELITY ÉRTÉKELÉSE

Tim Orchard informatikai igazgató –részvénybefektetések, ázsiai csendes-óceáni térség (Japán nélkül): A világgazdaság évtizedeken át egyértelműen hasznát látta azoknak a kétoldalú és multilaterális kereskedelmi liberalizációt célzó kezdeményezéseknek, amelyek fokozatosan lebontották a kereskedelmi korlátokat. Csábítónak tűnhet, hogy kereskedelmi korlátokkal ellensúlyozzuk azokat a költségeket, amelyek a kereskedelem miatt merülnek fel az egyes országok gazdaságának bizonyos ágazataiban, de az ilyen protekcionista intézkedések költségei az adott országban összességében rendszerint meghaladják belőlük származó hasznot. A most javasolt vámtarifák egyelőre nem jelentős mértékűek, de fennáll az eszkalálódás veszélye, ami már káros lehet a gazdaságra nézve. Márpedig a piacok figyelme újabban erre a veszélyre terelődött.
 
Bryan Collins, ázsiai kötvényjellegű befektetések igazgató:
A kereskedelmi protekcionizmusról szóló hírek a volatilitás fokozódását idézhetik elő egyes területeken, bár a kedvező makrogazdasági fundamentumokat figyelembe véve ez alighanem potenciális vételi lehetőségek formájában jelentkezik majd, feltéve, hogy kellő körültekintéssel válogatunk a kibocsátók és az értékpapírok között. Az ázsiai piacok növekedésének az export mellett a fogyasztás is meghatározó tényezője. Kínában a 2017-es GDP több mint 60 százalékát tette ki a fogyasztás, mivel a gazdaságban a feldolgozóiparról és az exportrólegyre inkább áttevődik a hangsúly a szolgáltatóiparra és a fogyasztásra. India gazdasága önellátóbb, így az ország az exportorientáltabb gazdaságokhoz képest aránylag nagyobb védettséget élvez. Ugyanígy kedvez számára stabil hitelbesorolása. Indonéziát viszont érzékenyebben érinthetik a fenti fejlemények.
 
YeeKok Wei, részvényportfólió-kezelő:
Minden újonnan megválasztott amerikai elnöknek szent meggyőződése, hogy képes lesz elődeinél jobban kezelni az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegét. Azonban általában nem járnak sikerrel, mert a kereskedelem rendkívül összetett dolog, és az előrehaladott globalizáció miatt túlságosan is erősek az érdekösszefonódások az egyes felek között ahhoz, hogy működjön egy olyan egyszerű megoldás, mint a vámtarifák bevezetése. A kereskedelmi deficit a globalizálódott ellátási lánc és a nagyvállalatok globalizálódott tulajdonosi szerkezete miatt többé már nem egyszerű „nullára kihozható játszma” egy kereskedelmi deficittel és egy kereskedelmi többlettel rendelkező ország között.
 
Trump jelenlegi kereskedelmi stratégiája nemhogy külföldön, de még saját hazájában sem élvez széles körű támogatottságot, főként azért, mert rossz módszer, amely nem alkalmas az Egyesült Államok megerősítésére. A Transz-csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás (Trans-Pacific Partnership, TPP) megvalósítása jobb megoldás lett volna az Egyesült Államok számára. Ronald Reagan volt az utolsó amerikai elnök, akinek sikerült érdemi engedményeket kicsikarnia kereskedelmi partnereitől. De akkoriban más idők jártak, mert Reagan belföldön jelentős támogatottságú, jobbára népszerű elnök volt, aki a hidegháború miatt igen erős alkupozíciót élvezett a biztonságukat féltő kereskedelmi partnereivel szemben.
 Wei meggyőződése, hogy Trump végül visszakozni fog, és ezért talán nem túl nagy ár, hogy a piacokon rövid távon esetleg fájdalmasabb és gyorsabb visszaesést tapasztalhatunk.