Franciaország parlamenti szavazás nélkül vezeti be a nyugdíjreformot

A francia alkotmány 49.3-as cikkelye alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.
    

A cikkely érvényesítéséről a koronavírus okozta járvány terjedése miatt szombaton összehívott rendkívüli kormányülésen döntöttek a miniszterek.  
    

Edouard Philippe a nemzetgyűlésben elmondott beszédében - amelyet a kormánytöbbség hatalmas tapssal jutalmazott - a radikális baloldali ellenzék obstrukciójával indokolta a döntést. A Jean-Luc Mélenchon vezette Lázadó Franciaország ugyanis 41 ezer módosító indítványt nyújtott be a jogszabály-tervezethez.
   
"Több mint 115 órányi folyamatos plenáris vita után, amely éjjel-nappal, a hétvégéket is beleértve folyik, a nemzetgyűlés a tervezet nyolcadik cikkelyének megvitatásáig jutott el a 65-ből" - emlékeztetett a kormányfő. Jelezte: szeretne véget vetni a toporgásnak, hogy megkezdődhessen a reform törvénybe iktatási folyamata.

Mekkora állami nyugdíjra számíthatsz? Számold ki ITT!
   

A jobbközép ellenzék és a radikális baloldal is bizalmatlansági indítvány nyújtott be a kormány ellen. Míg a Lázadó Franciaország magát a reformot vitatja, a jobboldal szerint "egy olyan reformot, amely a kormány szerint is az ötéves mandátum legfontosabb intézkedése, nem lehet nemzetgyűlési szavazás nélkül átvinni".
   
A kormány célja a munkavállalók húsz százalékát érintő 41-féle, ágazatonként szerveződő nyugdíjrendszer beolvasztása a 42. úgynevezett pontalapú egyetemes rendszerbe, amelybe a járulékot fizetők nyolcvan százaléka tartozik. Az egységesítésen és a kivételeket élvező külön pénztárak megszüntetésén túl az állami nyugdíjpénztár egyensúlyban tartása is szerepel a kormány tervezetében, mégpedig úgy, hogy az új pontrendszerrel arra ösztönöznék a franciákat, hogy magasabb nyugdíjért cserébe a 62 éves korhatár után is dolgozzanak.
    

A törvény végleges elfogadása nyáron várható, miután a tervezetet még a szenátusnak is meg kell vitatnia.
   
Emmanuel Macron egyik legfőbb reformja ellen az érintett ágazatok szakszervezetei jelentős megmozdulásokat szerveztek az utóbbi hónapokban, a vasúti közlekedés és a párizsi tömegközlekedés az elmúlt év végén hetekre le is állt.
   
A december 5-én kezdődött tiltakozások első megmozdulásán a szakszervezetek szerint másfél millióan, a rendőrség szerint 806 ezren vonultak utcára. Amióta viszont a kormány januárban kompromisszumos javaslattal állt elő, a vasúti közlekedésben és a párizsi tömegközlekedésben fokozatosan helyreállt a rend, bár a kedélyek nem csillapodtak le teljesen. A radikálisabb szakszervezetek különböző figyelemfelhívó akciókkal és munkabeszüntetésekkel folytatják a tiltakozást.