Hol jó ma élni? Budapest legjobb kerületei

2017-hez képest nincs változás: továbbra is az I. és V. kerületetekben a legjobb lakni, de jó helyezést ért el a VI., VII., IX, valamint a II. és XII., is a fővárosban. A vidéki nagyvárosoknál 2018-ban is Egerben, Veszprémben és Tatán a legkellemesebb lakni- derült ki az Otthon Centrum harmadik alkalommal publikált „életminőség-indikátora” elemzésből. Ha ezt a mutatót összevetjük a lakásárakkal, akkor nem meglepő módon hasonló rangsort kapunk: a főváros I., II., V., és XII. kerületeinek lakásárai a legmagasabbak az országban.

Hol jó ma élni? Budapest legjobb kerületei

Az Otthon Centrum harmadik alkalommal volt kíváncsi arra, miért vonzóbb egyik város a másiknál, azaz hol jó ma élni Magyarországon és ez mennyiben tükröződik a lakásárakon. Tavalyhoz hasonlóan a vizsgálatban a 20 ezer főnél népesebb városokat, azok életminőség szempontjából lényeges mutatóit tekintették át: az egészségügyi ellátásra, az oktatási és munkahelyi lehetőségekre vonatkozó statisztikai adatokat. Az ezek alapján számított „életminőség-indikátor” értékét az ingatlanárakkal összevetve rangsorolták Budapest kerületeit és a 20 ezer főnél népesebb városokat. Az egyes tényezőket a KSH által gyűjtött adatok – így a foglalkoztatottak aránya, az ingázás, a háziorvosok ezer főre vetített aránya, vagy a településre beköltözők száma – alapján vizsgálták: az egyes városokat mindig az adott mutató maximum értékéhez viszonyítva. 


Az első tíz helyezett között hat fővárosi kerület, valamint Eger, Veszprém, Tata és Szekszárd találhatók.
 Ezekben a kerületekben és városokban 65% feletti volt a számított mutatók átlagértéke (a legmagasabb érték, 85% az I. kerületre jellemző). A sorrendben tavaly óta annyi változott, hogy néhány fővárosi kerület helyett vidéki város került előbbre. Ennek az is részben az oka, hogy idén nem szerepelt a felsőfokú végzettségűek aránya a mutatók között, mivel az automatikusan a nagyobb városokban (főként a főváros kerületeiben) volt magasabb. 


Az idei lista alapján az agglomeráció és a vidéki megyeszékhelyek a középmezőnyben helyezkednek el. Ebben szerepet játszik, hogy a foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás és az oktatás mutatói általában a város méretének növekedésével arányosan kedvezőbb, míg a kisebb települések és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában rendelkeznek kedvezőbb mutatókkal.


A főváros legjobb helyei


Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint tavalyihoz képest igazán lényeges változás nem történt; az első tíz helyen többségén a főváros kerületei szerepelnek az I. és az V. kerülettel az élen. Az élmezőnyben a pesti belváros többi kerülete található még (VI., VII., IX.), valamint a budai kerületek közül a XII. kerület. A lakosságszámra vetítve itt van a legtöbb háziorvos, a legtöbb középiskolás és nagyon kedvező a foglalkoztatási helyzet. A legtöbben fél óránál kevesebbet utaznak a munkahelyükre. 


A számított rangsor végén a fővárosi külső kerületeket találjuk, amelyek a vizsgált mutatók tekintetében átlagosnak bizonyulnak, és különösen az ingázás miatt kerülnek kedvezőtlenebb helyzetbe. Érdekes módon ezek a külső kerületek – a XV., XIX. és a budai XXII. kerület kivételével – nem olyan erős költözési célpontok, mint a közelükben található agglomerációs települések. Úgy tűnik, hogy aki zöldövezetbe vágyik, inkább távolabbra költözik, például Szigetszentmiklós vagy Gyál sokkal népszerűbb belföldi vándorlási célpont, mint Csepel vagy Pestszentlőrinc.

Mennyi adót kell fizetni ingatlan értékesítésekor? ITT kiszámolhatja!

 

Itt jó élni vidéken

 

Vidéken Veszprém (68%), Eger (70%) és a főváros közeli Tata (66%) bizonyult a legélhetőbbnek. Egerbe viszonylag sokan költöztek be az elmúlt években, Veszprémbe szintén és itt a foglalkoztatás is kedvezően alakult. Mindhárom városra jellemző, hogy nem kell sokat ingázni a munkahelyekre, amit e városok mérete, és a közelükben elérhető munkahelyek biztosítanak.

Tudta, hogy bankbetétben romlik a pénze?
A csökkenő kamatkörnyezetben egyre nehezebb jó hozamú befektetést találni. A betéti kamatok általában 1% alatti éves hozamot fizetnek, miközben az infláció 2,5% (KSH, 2017. szept.). Így az Ön pénze reálértéken romlik.

Töltse ki kalkulátorunkat és megoldást találhat pénzügyeire!
Milyen távra fektet be általában?
   
Mekkora éves kamatot kap jelenleg?
   
Milyen kockázat mellett fektet be Ön?
   
Milyen ügyfél Ön?
 
Milyen éves hozammal lenne Ön elégedett?
   
Szeretne adómentes befektetést?
 
Pénzügyi megoldásunk:
Ahhoz, hogy testreszabott ajánlattal tudjuk Önt felkeresni, kérjük, töltse ki a következő adatokat:
Név:
Irányítószám:
Telefon:
E-mail:
Információ: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény törvényben foglaltak alapján személyes adataim jelen weboldalon történő megadásával hozzájárulok ahhoz, hogy adataimat a ProfitLine.hu a Személyes adatok védelméről és biztonságáról szóló adatvédelmi szabályzatában leírtak szerint kezelje és adataimat továbbítsa a Partnereink menüpontban felsorolt szolgáltató partnerei részére további egyeztetés, tájékoztatás céljából.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.

A nagyobb régióközpontok, mint Debrecen, Szeged vagy Pécs a középmezőnyben szerepelnek, mert bár megfelelő az intézményi ellátottság, de az ott lakóknak a munkába járás időtartama – a városok méretéből fakadóan – több időt igényel. A megyei jogú városok többsége 53-60%-os eredmény mellett a középmezőnyben helyezkedik el. 


Az agglomerációban Budaörs és Gödöllő értékei a legjobbak 57-58%-kal. A két város a településre vándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül. Mindez nem meglepő, hiszen az elmúlt években, a legnagyobb migrációs nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el. 


Árulkodó ingatlanárak?


Soóki-Tóth Gábor szerint a jobb életminőséget kínáló környezetért az
emberek többet hajlandóak fizetni, melynek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezen városokban a vándorlási mérleg is pozitív. Közepesen erős kapcsolat tárható fel a választott életminőségi mutatók összesített értéke és az ingatlanárak között, míg mérsékelt kapcsolat van a vándorlás és a minőségi mutatók eredményei között is. Ez utóbbi oka, hogy a felmérésben a városokat hasonlította össze az Otthon Centrum, míg a vándorlási statisztikában megjelenik a falvakból a városok felé irányuló vándorlás is, ami miatt ez az összevetés kevésbé releváns (a mutató szerint kevésbé vonzó városok is vonzóak az adott régió falvaiban élő, aktív korosztály számára). 


Hogyan jutsz egyszer Te is saját lakáshoz? ITT megtudhatod!

Amennyiben a kapott eredményeket összevetjük a használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeivel, akkor nagyon hasonló rangsort kapunk, mint az életminőség mutatónál. Ez arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók. A főváros belső, és budai kerületeinek a lakásárai a legmagasabbak. Az I., II., az V., és a XII. kerületek nem csak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kiválóak, hanem ezzel összefüggésben a legmagasabb ingatlanárakkal jellemezhető kerületek is, hiszen ide koncentrálódik legnagyobb mértékben a kereslet.


Érdekes viszont azon kisebb városok helyzete, amelyek ingatlanárai az életminőségük alapján mért érték alatt marad. Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata, a hasonló méretű városokhoz mérve kedvezőbb körülményeket biztosítanak lakóiknak, ennek ellenére az itt található lakások olcsóbbak, ahhoz képest, amit az életminőség mutató alapján várnánk. Mindhárom város közös jellemzője, hogy autópályák közelében helyezkedik el és a főváros egy órán belül elérhető.

 

Ha az életminőség indexhez hozzászámoljuk a lakásárak maximumtól való eltérését Salgótarján és Kazincbarcika pozíciója romlik leginkább. Az ingatlanárakkal történő korrekció hatására a mutató 7-8%-kal csökken, ami azt jelenti, hogy a lakáspiaci megítélésük jóval rosszabb, mint az egyébként a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi ellátás mutatói alapján várható lenne. Ez a jelenség a fővárostól távolodva egyre jelentősebben érvényesül. 

 

Ennek ellentéte figyelhető meg a főváros külső kerületeiben és az agglomeráció településein, ahol az árak jóval magasabbak, mint a hasonló életminőségi mutatókkal jellemezhető vidéki városok. Ennek oka, hogy az itt élők számára nem csak az adott kerület vagy település intézményei elérhetők, azaz az életminőségüket a szomszédos kerületek, illetve általában a főváros egésze biztosítja.

 

Ez a foglalkoztatás kedvező arányában is megmutatkozik, ugyanakkor jelentős az ingázásra fordított idő. Az is igaz, hogy például az agglomerációba költözők motivációit, a zöld környezet, a csendes környék, a jó közbiztonság iránti igényt a választott statisztikai mutatók kevésbé mérik, ám ezek értéke vitathatatlan, ahogyan ez a lakásárakban is tükröződik.

 

Az „életminőség indikátor” és az átlagos lakásár (Ft/m2) egyes fővárosi kerületekben és vidéki városokban

 


Forrás: 1Otthon Centrum számítás KSH adatok alapján, 2KSH

Hozzászólások

A lakáspiac továbbra is mielőbbi döntést vár a kormánytól a kedvezményes mértékű lakásáfa ügyében

Továbbra is bizakodóak az ingatlanfejlesztők és az építőipari vállalkozások a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása ügyében, miután a pénzügyminiszter a költségvetés június 13-ikai benyújtásakor jelezte, hogy még nem döntöttek az ügyben. Ugyanakkor az ingatlanfejlesztők arra is felhívják a figyelmet, hogy a kedvezményes lakásáfa körüli bizonytalanság elhúzódása visszavetheti a szektor gyorsuló növekedését, ezzel alacsonyabb költségvetési bevételt és a GDP-hez való hozzájárulás mérséklését is okozhatja – mondta Takács Ernő, a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke. A piaci szereplők bíznak a kedvező döntésben, miután az IFK számításai szerint az áfakulcs megemelésének hatására közel 40 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint amennyi abban az esetben folyna be, ha az áfakulcs változatlan maradna tekintettel a lakásépítések számának alakulására.
2018. 06. 22. 15:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A lakás-árrobbanás nyertesei

Az elmúlt bő négy esztendőben Budapest belső városrészeiben és jellemzően Nyugat-Magyarország megyeszékhelyein növekedett a legjobban a lakóingatlanok értéke. A királyok, királynék mindent visznek.
2018. 06. 21. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Kevesebb hitelt kaphat, aki kockáztat

Szigorúbb szabályok jönnek októbertől a lakáshitelpiacon, amelyek a biztonságos, fix törlesztőrészletű konstrukciók további térnyerését segítik, és minimalizálják a kockázatokat. Ha az új szabályok szerint egy átlagfizetéssel 20 éves futamidőre veszünk fel kölcsönt és a kamatokat 10 évig befixáljuk, akkor akár 16-17 millió forintos lakáshitelt kaphatunk. Ha viszont a 20 éves futamidejű kölcsönünk törlesztőrészletét maximum öt évre szeretnénk fixálni, akkor egy átlagfizetéssel csak 10 millió forintos hitelre lehetünk jogosultak. A lakáshitelekre vonatkozó szigorúbb feltételek októbertől lépnek életbe, addig sokan előrehozhatják a lakásvásárlást, ami idén az adásvételek számát is megdobhatja.
2018. 06. 21. 10:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Hány évet kell dolgozni egy átlagos lakás áráért?

Hiába a fővárosban a legmagasabb a nettó fizetés, mégis itt kell a legtöbbet dolgozni egy 50 négyzetméteres lakásért: 113 havi, azaz közel 10 évi fizetésre van szükség. Győr-Moson-Sopron megyében egy városi lakásra elég 84 havi nettó megyei átlagbér. Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Tolna megyében pedig vannak olyan községek, ahol egy 100 négyzetméteres ház 3 évi fizetésből kijöhet.
2018. 06. 19. 18:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Új budapesti kerületben kezd építkezni a Cordia

Fontos mérföldkövekhez ért az idén Magyarország legnagyobb lakásfejlesztője, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia. A vállalat történetében először belép a IX. kerület újlakás-piacára is, több projekt keretében 1300 új lakással járulva hozzá Közép-Ferencváros megújulásához
2018. 06. 18. 18:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Loft-lakások: Tágas terek, szűk piacok

Lakberendezési magazinok kedvence a loft-lakás – a hatalmas terekben szabadon szárnyalhat a belsőépítészek fantáziája. Ugyanakkor az ilyen lakásokból szűk a kínálat a fővárosi ingatlanpiacon – igaz, ezeket jellemzően csak tehetős ínyencek engedhetik meg maguknak.
2018. 06. 18. 07:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Mennyit keres egy ingatlanközvetítő?

A hazai ingatlanpiac fellendülésének köszönhetően az ingatlanközvetítői szakma is virágzását éli, és újra egyre többen választják a magas fizetéssel kecsegtető lehetőséget. Mennyit lehet keresni, milyen végzettség kell hozzá és kik lesznek munkatársaink? A Duna House több mint 1000 fős mintán vizsgálta a szakma legfontosabb ismérveit.
2018. 06. 17. 05:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Versenytársat kaptak a diákok az egyetemvárosok albérletpiacain

Az utóbbi években átalakult az albérletpiac Budapesten és a nagy egyetemvárosokban: garzonlakásokat nem csak a diákok, hanem a nagyvárosokba költöző munkavállalók is keresik. A nagy egyetemvárosok közül Debrecenben a garzonlakásokat havi 70 ezer forintért hirdetik kiadásra. Miskolcon 55 ezer, Pécsen 80 ezer forint a bérleti díj, Budapesten pedig 110 ezer forintot kell értük adni. Szegeden 65 ezer forint az átlagos havi bérleti díj, ami 44 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A garzonlakások kiadása az egyetemvárosok közül legalább 5 százalékos bruttó hozammal kecsegtet, de Pécsen és Miskolcon akár 9 százalékos is lehet.
2018. 06. 13. 06:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nagyot nyerhet, aki nyáron vásárol ingatlant

Bár az ingatlanárak egyre feljebb és följebbi kúsznak, tavaly a nyár utolsó hónapja az évtized egyik leggyengébb időszaka volt a piacon. Ha valaki lakást szeretne vásárolni, akkor érdemes augusztusban nyitva tartania a szemét, mert akár tíz százalékot is tud alkudni a meghirdetett árból.
2018. 06. 12. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Pörögnek a panelek

Az idén tovább csökkent a panellakások forgási ideje. A 2018-ban értékesített házgyári technológiával épült lakások átlagosan 66 nap – alig több, mint két hónap - alatt keltek el, mely mindössze négy nappal több, mint a 2015-ben mért rekord alacsony átlag. Ugyanakkor jelentős különbségek vannak még a fővároson belül is. Az Otthon Centrum szerint, amíg Budán és a pesti peremkerületekben ez az országos átlagnál tíz nappal kevesebb – mindössze 55 nap –, addig a pesti belső kerületekben, különösen a XIII. kerületben, két és fél hónap. Az ok az árakban keresendő, ugyanis a belvárosi kerületekben az értékesített panellakások átlagára idén elérte a 24,5 millió forintot, addig a peremkerületekben mindössze 20 milliót fizettek egy lakásért.
2018. 06. 11. 10:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Hatszorosára növelné bruttó eszközértékét az Appeninn

Több mint hatszorosára, 479 millió euróra növelné bruttó eszközértékét 2020-ra a tavalyihoz képest az Appeninn Nyrt. - közölte a tőzsdén jegyzett ingatlanpiaci társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján csütörtökön.
2018. 06. 10. 22:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Kicsekkolás a mamahotelből

Az OTP Bank Hello Otthon kutatásának eredményei szerint a magyarok 80 százaléka szerint csakis egy saját lakás adhatja meg az otthon biztonságát. A lakásvásárlás mégis jelentős kihívást jelent a teljes lakosság, de különösen a fiatalok számára. Az egyik legnagyobb akadályt (a megkérdezettek 62%-a szerint) az anyagi körülmények jelentik. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a válaszadók 40 százalékának semmilyen lakáscélú megtakarítása sincs.
2018. 06. 09. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az okosvárosok hatása az ingatlanpiacra

Június elején Salgótarján és Paks polgármesterei megállapodást kötöttek arról, hogy együttműködve, egymás tapasztalataiból tanulva formálják át településeiket XXI. századi Smart Cityvé. Az „okosváros”-megoldások fellendíthetik a helyi ingatlanpiacot is.
2018. 06. 08. 01:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Hol találhatjuk meg a legkönnyebben álmaink otthonát?

Budapesten, Somogy és Pest megyében lehet a legkönnyebben használt lakóingatlant találni a kínálatból: 100 háztartásra 11, illetve 9-9 lakás vagy ház jut. Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében jóval szűkebb a kínálat, 100 háztartásra 2 eladó lakóingatlan jut. A háztartások számának növekedése és átlagos létszámának csökkenése miatt a lakásvásárláshoz igénybe vehető támogatások a jövőben még jobban felértékelődhetnek.
2018. 06. 07. 10:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Meghirdette hallgatói pályázatát az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület

Ingatlanfejlesztés az Y és Z generáció szemével címmel hatodik alkalommal hirdette meg hallgatói pályázatát az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK). A résztvevők emblematikus épületeknek adhatnak új funkciót és új külsőt, vagy megtervezhetnek egy új városrészt is, pályázni október 31-éig lehet - közölte az IFK a MTI-vel.
2018. 06. 07. 07:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Indul a grillszezon – ha van hol sütni

Családi házban lakni számtalan előnnyel jár, legtöbb esetben a nyár beköszöntével élvezhető leginkább a saját udvar és a kert. A legtöbben akkora kertet szeretnének, ahol a gyerekek játszhatnak, a virágok is elférnek és grillezni, bográcsozni is lehet. Ez azonban általában több munkát is jelent: a ház körüli részeket is karban kell tartani, ami nem kevés extra kiadást vonhat maga után. A költségek pár tízezer forinttól a csillagos égig emelkedhetnek. Habár kevesen számolnak vele, például egy szaletli és nyári konyha felépítéséhez – a házfelújításhoz hasonlóan – állami támogatás is igénybe vehető.
2018. 06. 06. 06:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Egymilliós négyzetméterár lesz a belvárosi átlag 2020-ban

2020-ra egymillió forint feletti négyzetméterárakkal kell a belvárosban, elsősorban az V. kerületben számolni, amennyiben a jelenlegi ütemben drágulnak tovább az ingatlanok – derül ki a Duna House legújabb elemzéséből. A belvárosi árak mintegy megduplázódtak az ingatlanpiaci fellendülés kezdete óta. Míg 2014-ben 420 ezer, addig 2017-ben már 788 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.
2018. 06. 06. 05:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A VIII., a XI., a XIII. és a XIV. kerület vezet a budapesti bérlakáspiacon

A Rentingo.com legfrissebb elemzése alapján, a budapesti bérlakáspiacon idén eddig a legnagyobb kereslet pesti oldalon a VIII., XIII, XIV., míg budai oldalon a II. és a XI. kerületben található 30-49 négyzetméteres, egy vagy másfél szobás, téglaépítésű bútorozott és gépesített lakások iránt volt.
2018. 06. 05. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Rekord tavasz az ingatlanpiacon

A Duna House ismét közreadja havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB), amely szerint 2018 májusában, országosan 13 967 ingatlan adás-vétel bonyolódott.
2018. 06. 04. 20:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Panel: bontandó?

A 2013-as mélypont óta a fővárosban több mint megduplázódtak a lakótelepi panellakások árai, míg a vidéki nagyvárosokban az árnövekedés „mindössze” 50-70 százalékos. Ennek fényében nehéz elképzelni a panelházak részleges visszabontását, sokkal reálisabb a korszerűsítés és a panelprogram.
2018. 06. 04. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Árfolyamok

BÉT Ár % Változás