Horvátországban minden hetedik nyugdíjas kedvezményes nyugdíjat kap
A "67 túl sok" elnevezésű szakszervezeti kezdeményezésben résztvevő érdekképviseletek április végén kezdték gyűjteni az aláírásokat a népszavazás kiírásához.
Ahhoz, hogy népszavazást lehessen kiírni a témában, 373 ezer 568 szavazatot kell összegyűjteniük, jelenleg még 125 ezer 733 szavazat hiányzik. A szakszervezetek aggodalmuknak adtak hangot, hogy a határidőig hátra lévő öt napban nem lesz meg a szükséges támogatás.
Úgy vélték: a várakozáson aluli részvétel a rossz időjárási viszonyok, valamint a kormány ellenkampányának következménye. Az illetékes minisztérium fizetett reklámokkal próbálja meg aláásni a szakszervezetek törekvéseit, amelyben többek között azt az üzenetet sulykolják, hogy az emberek kevesebb nyugdíjat kapnak majd, ha nem emelik meg a nyugdíjkorhatárt, mert a rendszer ilyen formában fenntarthatatlan.
Mennyi pénzt kellene keresnem, ha rendesen megfizetnének?
Eközben a HZMO olyan adatokkal állt elő, amelyből kiderül, hogy Horvátországban minden hetedik nyugdíjas olyan kiemelt nyugdíjat kap, ami jóval meghaladja az európai átlagot. A politikusokon kívül kiemelt nyugdíjban részesülnek még az akadémikusok, a horvát függetlenségi háború és a boszniai horvát védelmi tanács (HVO) veteránjai, rendőrségi és igazságügyi tisztviselők, bírók, továbbá az aknamentesítésben dolgozók, de a második világháború horvát honvédjei és a kommunista rezsim volt politikai foglyai is, és még sokan mások. A statisztika azt is megmutatja, hogy a horvát veteránok átlagosan 18 év és nyolc hónap munkaviszony után vonultak nyugdíjba, míg a volt kormánytagoknál, a parlamenti képviselőknél és alkotmánybíráknál ez az arány 33 év és két hónap. Egyedül az akadémikusok dolgoztak 41 vagy annál több évig.
Damir Novotny közgazdász szerint ezek a nyugdíjak nagy terhet jelentenek a horvát nyugdíjrendszerre, a horvát politikára és az ország jövőjére nézve egyaránt.
Figyelmeztetett, hogy a kiemelt nyugdíjak valójában nem is igazi nyugdíjak, egyszerűen a kormányok az államkincstárról áthárították a terheket a háztartásokra és egyénekre.
Mint mondta: a kedvezményes, kiemelt nyugdíjakat ki kell venni a nyugdíjbiztosítási rendszerből - szavai szerint a szolidaritási alapból - és rá kellene terhelni a költségvetésre. Ezzel a rendszer fenntarthatóvá válik, és a státusz megszerzése függ majd a politikai döntésektől is - hangsúlyozta. Hozzátette: egy külön rendelet alapján azt is szabályozni kell, hogy a kedvezményes nyugdíjakra is vonatkozzon a nyugdíjkorhatár.
Horvátországban a mostani nyugdíjasok mindössze 19 százaléka dolgozott 40 vagy annál több évig. Az állampolgárokat átlagban 30 év munkaviszony után nyugdíjazták, ami alacsonyabb az európai átlagnál (35 év).
A horvát parlament tavaly év végén fogadta el a nyugdíjreformról szóló törvényt, amely 2033-ra vezetné be a 67 éves nyugdíjkorhatárt a férfiak és nők számára egyaránt. A jelenlegi nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65, a nőknél 63 év Horvátországban.
