Így állnak az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások

Az amerikai fél kezdeményezésére tartott megbeszélésen abban állapodtak meg, hogy folytatják az egyeztetéseket.
   
A kétoldalú kereskedelmi tárgyalások több mint egy hónapja torpantak meg azt követően, hogy amerikai tisztviselők szerint Peking visszalépett több fontos korábbi ígéretétől. Kína viszont Washingtont vádolja azzal, hogy nyomásgyakorlással próbálja egy neki tetsző megállapodás irányába terelni a kínai felet.
   
Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozóját amerikai részről már régóta előre jelezték, de a kínai fél csak a múlt héten erősítette meg az értesülést, miután a két elnök telefonon beszélt egymással.
   
Elemzők visszafogott optimizmussal várják a két elnök találkozóját, sokuk szerint ugyanis valószínűtlen, hogy bármelyik fél komoly engedményeket tegyen, ennek híján viszont nehezen elképzelhető, hogy áttörés következzen be.
   
Az amerikai-kínai vámháború nyitányaként még tavaly nyáron mindkét fél évi 50-50 milliárd dollár értékben vetett ki 25 százalékos pótvámot az egymástól importált termékekre. Ezt követte szeptemberben a következő hullám, amelynek keretében Washington évi 200 milliárd, Peking pedig 60 milliárd dollár értékű terméket sújtott pótlólagos vámmal.
   
Trump elnök május 10-én ráadásul utasítást adott Robert Lighthizernek, hogy készítse elő büntetővámok kivetését a kínai import fennmaradó részére, 325 milliárd dollár értékű kínai árucikkre. Ez főként olyan fogyasztói termékeket érintene, mint mobiltelefonok, számítógépek, ruhaneműk és játékok.
   
Kína ezzel szemben már csupán további 10 milliárd dollár értékű amerikai importcikkre tudna büntetővámokat kivetni válaszul, ugyanakkor más módjai is lehetnek az ellencsapásnak. A kínai vezetés május végén például kilátásba helyezte, hogy korlátozni fogja az elsősorban elektronikai és katonai eszközök gyártásához használt ritkaföldfémek exportját, nehéz helyzetbe hozva ezzel a külföldi gyártókat, a világ ritkaföld összkitermelésének 85 százaléka származik ugyanis a távol-keleti országból.
   
Az Egyesült Államok több fronton igyekszik nehéz helyzetbe hozni Kínát: az amerikai kereskedelmi minisztérium május közepén feltette a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalatot és 68 leányvállalatát arra a feketelistára, amelyen az Egyesült Államok nemzetbiztonságára vagy külpolitikai érdekeire potenciális veszélyt jelentő cégek szerepelnek. Washington emellett nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva kizárta a Huaweit az ötödik generációs mobilhálózati fejlesztésekből.