Külföldi sajtó ír a magyar választás következményeiről
A Financial Times című brit üzleti napilap szerint Orbán Viktor győzelmének jelentősége, hogy Magyarország lassan meghatározza a nemzeti identitás kérdéséről folytatott, Európa jövőjét érintő kulcsfontosságú vitát. A cikk szerzője, Adam LeBor véleménye szerint továbbra is sebhely Magyarország "nemzeti pszichéjében"az, hogy az Európai Unió elbukott önnön határainak megvédésében, mint ahogy a budapesti Keleti pályaudvaron 2015 nyarán lezajló jelenetek is. A szerző szerint Orbán Viktornak az illiberális állam kiépítését bejelentő beszéde ugyan felháborodást okozott, de "rezonál" a helyi történelemmel.
A kommentár szerint a nyugati világot átalakító kulturális földrengések elkerülték az egykori szovjet blokkot. LeBor meglátása szerint nem volt reális arra számítani, hogy olyan mélyreható változások, amelyek Nyugat-Európában évtizedekig mentek végbe, és amelyek még mindig utórengéseket okoznak, gyorsan átültethetőek az olyan országokba, amelyeknek - főleg a fővárosukon kívül - a társadalmai mélyen konzervatívok maradnak.
A szerző szerint mindezek miatt a közép-európaiak csodálkozással vegyes rémülettel nézik a nyugati nyilvános diskurzust uraló gondolkodásmódot.
A Süddeutsche Zeitung című liberális német lap a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) viszonyával kapcsolatban közölt kommentárt Kínos gratulációk címmel. Eszerint a "nagyon nagy koalíciók" ideje jön el Brüsszelben, amikor meg kell védeni a demokráciát, a jogállamiságot és az európai értékeket, így az Európai Parlament (EP) egységben és határozottan tiltakozott a lengyel állam "autoriter" átépítése ellen.
Ebben az EPP az élen jár, és a "jobboldali populista Orbán Viktor győzelmére is azonnal reagált - gratulációkkal" - tették hozzá, rámutatva, hogy a Fidesz az EPP tagja. Kiemelték, hogy az EP-t a tolerancia és a türelem képességének magas szintje jellemzi, de határokra is szükség van. Hozzátették, hogy "Orbán Magyarországon már súlyosan károsította a demokráciát, és megrögzötten uszít Brüsszel ellen", az EPP viszont "megvédi", arra hivatkozva, hogy pártját "be kell vonni". Azonban inkább éppen ellenkezőleg kellene eljárni - írta a német lap, hangsúlyozva, hogy az EPP-nek "vagy néhány képviselőről kellene lemondania, vagy a hitelességéről".
A francia balközép Le Monde Orbán bűnös támogatása címmel közölt kommentárt, amely szerint a magyar miniszterelnök újraválasztása rávilágít arra, hogy az Európai Néppárt, amelynek a Fidesz is tagja, mennyire veszélyes játékot folytat. A lap szerint tény, hogy Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője gratulált a magyar miniszterelnöknek az újraválasztásához, de valójában a szélsőjobboldali pártok üdvözölték hangosan a magyar választási eredményeket. A cikket szerző Cécile Ducourtieux értetlenségének adott hangot amiatt, hogyan tűrhet meg a soraiban a magát jobbközépre pozicionáló EPP egy olyan politikust, aki mára az európai szélsőjobboldal példaképe és vezetője lett, az illiberalizmus hirdetője, és ellenőrzése alá vonta a közmédiát. A lap úgy látja, hogy Orbán az EPP vezetőinek érdekeit is szolgálja - anélkül hogy nyíltan kimondaná -, azzal hogy átvette a szélsőjobboddal témáit a választótáboruk megszólítására. Ez a tendencia a 2019 májusi európai parlamenti választások közeledtével folytatódni fog, s az európai gondolkodás "orbanizációjához" vezethet a lap szerint. "Már ez a tendencia érvényesül Brüsszelben, ahol a magyar miniszterelnök rögeszméje Európa bunkerba zárására a 2015-ös migrációs válság csúcspontja óta prioritássá vált" - hangsúlyozta a Le Monde kommentátora, aki "cinikusnak és veszélyesnek" tartja a néppárt eljárását. Orbán megvédésével ugyanis a szerző szerint az EPP gyengíti Brüsszelnek azokat az erőfeszítéseit, amelyeket a jogállamiságnak az EU-n belüli tiszteletben tartására tesz. Idézte a lap Andor László volt uniós biztost, aki szerint ha a Fidesz nem lenne az EPP tagja, az Európai Bizottság már megindította volna Magyarország ellen a 7. cikkely szerinti eljárást. A szerződések őreként az Európai Bizottság hogyan maradhat hiteles, ha részben pártérdekeket szolgál ki? - tette fel a kérdést a Le Monde.
A lap külön tudósításban foglalkozott a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió bezárásával, amelyet újabb lépésként értékelt az ellenzéki sajtó fokozatos megszűnése felé. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az országos tévécsatornák az RTL Klub kivételével a kormányzatot szolgálják, 2016-ban a Népszabadságot vásárolta fel egy Orbán Viktorhoz közeli osztrák vállalkozó, majd több regionális lap is erre a sorsra jutott.
A konzervatív Le Figaro véleményrovatában Károlyi György párizsi magyar nagykövet úgy vélte, hogy szándékosan félremagyarázzák Orbán Viktor illibealizmusát, amikor azt állítják, hogy az a polgári szabadságjogok végét jelenti Magyarországon. A nagykövet szerint Orbán pragmatikus és felelősségteljes politikai vezető, jövőképpel megáldva, aki az 1990-es demokratikus átmenettől kezdve kielemezte országa helyzetét, és ebből vonta le a következtetéseket.
Az illiberális demokrácia kérdésének hiteles megítéléséhez a 2014. július 26-án Tusnádfürdőn elmondott teljes beszéd végigolvasását ajánlja, amelyben a magyar miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy az 1990-es átmenet idején Magyarország lelkesen átvette a liberalizmus nyugati demokratikus modelljét, azóta azonban a világ megváltozott, s a 2008-as gazdasági válságot követően szükségessé vált annak újraértékelése. A nagykövet szerint a kontroll nélküli liberalizmus teszi tönkre a polgári szabadságjogokat, nem Orbán Viktor, s a jogállamiság szavatolja a felelősségteljes liberalizmust.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
