MNB: ezúttal sincs változás
A megjelent közlemény a várakozásoknak megfelelően nem tartalmazott érdemi változtatást, nagyobb bejelentésre leghamarabb a szeptember 18-i kamatdöntő ülésen kerülhet majd sor, ugyanis ekkor jelenik meg a friss inflációs jelentés. A közleményben várható volt a júniusi inflációs adatok kommentálása, a döntéshozók kitértek rá, hogy az alapfolyamatok a jegybanki várakozással összhangban alakultak. Az olajárak mérséklődtek az elmúlt hónapban, az eurózónában az inflációs alapfolyamatok az EKB előrejelzései szerint az elkövetkező években is visszafogottak maradnak. A közlemény üzenete semleges, ugyanakkor várakozásunk szerint mérsékelt forintgyengülést okozhat a változatlan álláspont.
A legutóbbi kamatdöntő ülés óta eltelt időszakban (a grafikonon szürke függőleges vonallal jelöltük) az állampapírpiaci referenciahozamok nem minden lejáraton emelkedtek, mely mindenképpen pozitív folyamat. Az egyik legfontosabb, 10 éves hozam 3,49%-ról 3,36%-ra esett vissza, így viszonylag kényelmes helyzetbe került a jegybank, cselekvési kényszer nélkül. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a hosszabb távú folyamatokban nincs érdemi változás, a folyamatosan szigorodó amerikai monetáris politika a későbbiekben is tőke-elszívó hatást fejthet ki a feltörekvő piacokról, ez pedig ismét forintgyengülést okozhat.
A hazai állampapírpiaci referenciahozamok alakulása 2017. január 1-től:
Forrás: Bloomberg, Equilor
A júniusi - éves bázison mért - infláció 3,1%-os volt, mely átlépte a jegybank célszintjét, a legnagyobb mértékben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt. Az elmúlt időszakban tapasztalható forintgyengülés, és a magasabb olajárfolyam továbbra is felfelé mutató tényezők a hazai inflációra nézve, így - változatlan árfolyamok esetén - az év hátralévő részében is élénkebb árindex növekedés várható. Korábban a jegybank jelezte, hogy számít a 3%-os célszint ideiglenes átlépésére, azonban tartósan nem várja a túllendülést, az idei évben 2,8%-os átlagos inflációt prognosztizál, emiatt egyelőre nincs szükség monetáris politikai lépésekre. Érdekesség, hogy az Eurostat által közzétett, harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) 3,2%-kal nőtt júniusban.
A két számítási módszertan között a legfontosabb különbség, hogy utóbbi figyelembe veszi az országba látogató külföldiek fogyasztási szokásait is, míg a KSH által publikált indexben ezek a tételek nem szerepelnek.
Jó helyen van a befektetésed? Tudd meg ITT!
Az infláció és a maginfláció alakulása 2012. január 1-től:
Forrás: Bloomberg, Equilor
A hazai jegybank természetesen szorosan követi a nagyobb jegybankok monetáris politikáját is, itt elsősorban az Európai Központi Bank és a Fed politikája hangsúlyos. Az EKB e hét csütörtökön tart kamatdöntő ülést, ahol nem várunk érdemi változást, mivel a legutóbbi, június 14-i közleményben a jegybank jelezte, hogy várhatóan december végéig meghosszabbítják az eszközvásárlási programot, havi 15 milliárd eurós keretösszeg mellett, ezt követően azonban megszűnhet. A jegybankárok várakozása szerint legalább 2019 nyár végéig a jelenlegi kamatszintek maradhatnak érvényben. Az amerikai jegybank az idei évben már 2 kamatemelést hajtott végre, a következő szigorító lépésre szeptember 26-án kerülhet sor, majd - amennyiben a jelenlegi gazdasági folyamatok fennmaradnak - még egy 25 bázispontos emelés jöhet idén.
Az euró-forint árfolyama az elmúlt hetekben némileg megnyugodott, miután 330 közelében tetőt jelölt ki. Ugyanakkor a grafikonon jól látható, hogy a korábbi, 303-318-as kereskedési sáv a múlté, nem várható, hogy a következő hetekben, hónapokban tartósan vissza tudna térni ide a jegyzés. Rövid távon jó esély van a 330-as szint ismételt tesztelésére, ugyanakkor még a 321 alatt található kitörési szint nem került visszatesztelésre, így a későbbiekben - egy általános feltörekvő piaci hangulatjavulás esetén - megközelíthető lehet ez a támasz. A volatilitás továbbra is viszonylag magas maradhat, és a nemzetközi tőkeáramlásokra a korábbinál jóval érzékenyebb lehet a hazai fizetőeszköz.
Az euró-forint árfolyamalakulása 2013. október 1-től:
Forrás: Equilor