Mastercard: A közép- és kelet-európai fogyasztók számára egyre fontosabb a biztonság és a megbízhatóság
A Mastercard friss adatai szerint a fogyasztók 67 százaléka havonta átlagosan 5 alkalommal vásárol online. A különböző digitális fizetési megoldások is egyre keresettebbek: a 2016-os statisztikákhoz képest az online P2P fizetés népszerűsége 23 százalékkal nőtt, és szintén 23 százalékkal több fogyasztó fizeti számláit online. Emellett a válaszadók 48%-a használ fizetési alkalmazásokat. A magyar fogyasztók körében is hasonló a fenti szolgáltatások népszerűsége: 68 százalék vásárol online, havonta 3-4 alkalommal. A magyar fiatalok (20-29 évesek) ennél gyakrabban, havonta öt alkalommal vásárolnak az interneten. Itthon közel minden harmadik megkérdezett használ P2P szolgáltatást (31%), míg 39 százalék fizeti számláit online. A fizetési alkalmazásokat a magyarok 46 százaléka használja.
„A digitális eszközök egyre népszerűbbek, így kiemelten fontos, hogy az ezekkel indított fizetések is biztonságosak legyenek a fogyasztók számára. Éppen ezért fontos a hitelesítés, hiszen gondoskodnunk kell arról, hogy jogosulatlan személyek ne férhessenek hozzá számlánkhoz” - mondta Eölyüs Endre, Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.
Az új uniós szabályozás szeptemberi hatályba lépése után az online tranzakciók hitelesítéséhez két faktoros azonosítást kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a vásárlónak három lehetséges módból legalább kettővel kell igazolnia magát. Az azonosítás alapulhat biometrikus jellemzőn (például ujjlenyomat, arcfelismerés); a vásárló által birtokolt eszközön (például mobiltelefon, kártya vagy token) vagy egy általa ismert jelszón (pl. PIN-kód).
Mennyire vagy spórolós? ITT megnézheted!
„Sajnos sokak számára nem a biztonság a legfontosabb a digitális térben. Ezért is jó hír, hogy a szabályozók és az iparág olyan tagjai, mint a Mastercard lépéseket tesznek a károk megelőzésére. Ezáltal a fogyasztók bizalma is nő és szívesebben fizetnek digitális eszközeikkel.” mondta Rab Árpád, a Budapesti Corvinus Egyetem szociológiai és jövőtudomány professzora a kutatás eredményei kapcsán.
A Mastercard felmérése szerint az új uniós szabályozást, amely a fizetési műveleteknél két faktoros hitelesítést ír elő, örömmel fogadják a kártyabirtokosok. A változás kapcsán a megkérdezettek 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ugyanolyan gyakran vásárolna így online, mint korábban. A magyarok 68 százaléka nyilatkozott így. Sőt, a közép-európaiak 34 százaléka gyakrabban használná a bankkártyáját abban az esetben, ha egy plusz azonosítási lépcső erősítené a fizetések biztonságát.
A Mastercard arról is megkérdezte a vásárlókat, hogy az azonosítás melyik módját használnák a legszívesebben. A válaszadók 49 százaléka valamilyen biometrikus megoldást választana: a legtöbben ujjlenyomattal azonosítanák magukat (39%), míg írisz-szkennert és archáló leolvasást 15-15% használna, hangjával pedig a megkérdezettek 9 százaléka hitelesítené a fizetést. A biometria mellett az SMS-ben vagy mobilalkalmazásban kapott egyszeri jelszó is szimpatikus lehetőség a megkérdezettek szerint (50%). A PIN-kód csak a harmadik helyre került a válaszadók körében (48%) annak ellenére, hogy jelenleg ez a leggyakrabban használt hitelesítési mód. A magyarok körében is 49 százalékot értek el a biometrikus megoldások, a legnépszerűbb nálunk is az ujjlenyomatos azonosítás (42%), megelőzve az írisz-szkennert (13%), a hangalapú azonosítást (8%) és az archálóval történő fizetést, az úgynevezett selfie-pay-t (4%).
„A mostani kutatásunkból kiderült, hogy a fogyasztók is örülnek a digitális biztonságot támogató intézkedéseknek. Ez azért is fontos, mert a hitelesítési mód kiválasztására kerül a sor, a megkérdezettek 49 százaléka számára a bankszámla biztonsága a legfontosabb. A második legfontosabb tényezőnek pedig a személyes adataik biztonságát tartják. Az erős-ügyfélhitelesítés és a Mastercard ID Check technológiájának köszönhetően mindkettő teljesül, ráadásul gyorsan és kényelmesen történik majd mindez.” - mondta Pataky Piroska, a Mastercard Marketing és PR igazgatója.
Az új uniós szabályozás zökkenőmentes bevezetéséhez nem csak közvetlenül a kártyabirtokosok, de a kereskedők is sokat tehetnek, ehhez viszont szükség van olyan megoldásokra, melyek a GDPR-nak megfelelve is biztosítják számukra a fejlődést. A Mastercard az adatbiztonság terén szerzett több évtizedes tapasztalatával ebben is szeretné támogatni partnereit, ezért az IBM-el közösen hozta létre a Trūata nevű céget, melynek európai terjesztésére magyar szakember bízott meg a Mastercard szakértője, Szőnyi Ádám személyében.
Az Európai Unió GDPR szabályozása megnövelte a fogyasztói adatok biztonságát, de ugyanakkor kihívást jelent azoknak a cégeknek, amelyek értékes forrásként tekintenek ezekre az adatokra és szolgáltatásaik fejlesztésére, jobb ügyfélélmény kialakítására szeretnék azokat fordítani. A Trūata anonimizációs rendszere erre jelent megoldást, hiszen lehetővé teszi az ügyfelek számára nagyobb mennyiségű adat pontosabb elemzését, mindez pedig segíti őket új ügyfelek szerzésében és a meglévő vásárlóik megtartásában. Ez megkönnyíti a hosszútávú munkát is, hiszen a GDPR korlátozásai nem vonatkoznak az úgynevezett nem-személyes adatokra, és a Trūata ezeket használja elemzései során, így segítve az ügyfelek döntéshozatalát és egyúttal téve hatékonyabbá marketing kiadásaikat. Mindez a vásárlói bizalmat is megerősíti, mivel pontosan a személyes adatok védelme jelenti a Trūata megoldásának lényegét.
A folyamat során a kereskedők személyes jegyeiktől megtisztított és tokenizált adatokat küldenek el Trūata részére. Ezt követően a Trūata a saját anonimizációs technológiájával további módosításokat végez, így biztosítva azt, hogy az adatokat biztosan ne lehessen később újra összekötni a vásárlókkal. A folyamat végén a Trūata ügyfelei egy biztonságos önkiszolgáló oldalon kérdezhetik le és elemezhetik ezeket az anonimizált adatokat és azokat az információkat, melyekkel később jobb termékeket és szolgáltatásokat hozhatnak létre, növelhetik a működési hatékonyságukat és akár új, információ alapú bevételi lehetőségekhez is jutnak.
