Még mindig a magyar választási eredmény a fő téma a nemzetközi médiában
A neves politológus szerint Orbán Viktor kormányzásának első érdeme, hogy rendbe tette a magyar gazdaságot. A második ok az, hogy 2015-ben a migránsválság tetőfokán Orbán "politikailag megfelelő és előrelátó módon reagált" az eseményekre, és megvédte a határokat. Ebben a helyzetben Orbán Viktor "a keresztény Európa védője lett" - mutatott rá Roman Joch. Megjegyezte: Magyarországon és Európában ma a keresztények kisebbségben vannak, ezért a "keresztény Európa" fogalmat úgy kell értelmezni, hogy az a "zsidó-keresztény erkölcsi alapokon léltrejött társadalmat" jelenti. A mai nyugat-európai elit ezt az örökséget hanyagul kezeli, de nem így a közép-európai emberek többsége. Példaként a házasság értelmezésében mutatkozó eltéréseket hozza fel a politológus.
Úgy látja, hogy az iszlám bevándorlás és a keresztény örökség kérdésében sok nyugat-európai politikus - és meg inkább a választóik - egyetértenek Orbánnal, ezért a magyar kormányfő továbbra is számolhat az Európai Néppárt védelmével, és Magyarország ellen nem indulnak olyan támadások, mint Lengyelország ellen. "Orbán az európai politikában több, mint erős játékos, inkább jelkép. Jelképe annak az ideológiai bolondságok elleni gátnak, amelyek Közép-Európát Nyugat-Európa felől fenyegetik" - szögezte le a szerző. Szerinte, ha a ezek a "bolondságok" folytatódnak, akkor számolni kell azzal, hogy az Orbán-féle politikusok újra és újra megnyerik a választásokat.
Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
Ukrajnában a Zerkalo Nyegyeli című hetilap internetes oldalán megjelent elemzésében Olekszij Koval újságíró úgy vélte, Orbán Viktor újabb választási győzelme után Kijev azzal teheti hatékonyabbá érdekeinek védelmét a megromlott magyar-ukrán viszony közepette, ha elsősorban az európai normák és értékek tiszteletben tartását kéri számon Budapesten. Ily módon állíthatja ugyanis az ukrán vezetés a maga oldalára Brüsszelt és az európai uniós tagállamok többségét Budapesttel szemben.
A cikkíró rámutatott arra, hogy Magyarország Kijev számára ezután is az egyik "legnehezebb partner" marad az EU-n belül.
Koval szerint ezzel együtt a kárpátaljai magyar kisebbségnek világosan meg kell értenie, hogy Orbán Viktor "nacionalista és idegengyűlölő" nézeteinek osztásával ők maguk is - miközben Ukrajna állampolgárai - eltérnek az ország Európa-párti irányvonalától.
A Financial Times című brit üzleti napilap szerint a Magyar Nemzet elvesztése egy újabb csapás a magyarországi médiapalettára, és kérdéseket vet fel az ország független médiájának jövőjével kapcsolatban. A lap bezárása után mindössze egy ellenzéki lap marad, a Népszava, amely viszonylag "puha kritikusnak" számít - írta a cikket jegyző Neil Buckley. A 80 éves magyar napilap és a vele azonos kiadóhoz tartozó Lánchíd Rádió bezárása strukturális problémákra mutat rá a magyar médiavilágon belül, ahol a túlélésért sokan támaszkodnak az állami szervek és vállalatok hirdetéseire. A kormányt nem támogató kiadóvállalatok azt mondják, kizárják őket az állami hirdetések piacáról. A kedden napvilágot látott fejlemények megerősítették a független újságírók, az ellenzéki csoportok és a civil társadalom azon félelmeit, hogy a nacionalista-populista Fidesz, mandátumának harmadik egymást követő ideje alatt ismét felléphet ellenük.
Melyik országnak mi a hivatalos pénzneme? ITT megnézheted!
Az APA osztrák hírügynökség szerdán azt írta, hogy a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió sorsa a magyarországi sajtó bizonytalan helyzetét tükrözi vissza. A választásokat követően a független vagy egyenesen kormányellenes hírforrások attól tartanak, hogy "bedarálja őket a kormánygépezet, ahogy az számos más médiummal is történt az elmúlt években". A független hírforrások végső menedékét egyre inkább az online felületek jelentik - fűzte hozzá az osztrák hírügynökség, hozzátéve, hogy az öt legolvasottabb magyar hírportál közül csak az origo.hu számít Fidesz-közelinek.
A vasárnapi voksolást követően az online médiumok tartanak a legjobban a felülről érkező nyomás erősödésétől. A tekintélyes HVG hetilap honlapján már hétfőn megjelent egy adománygyűjtési felhívás az olvasóközönséghez, de más hírportálok is egyre inkább a közösségi finanszírozásban látják függetlenségük zálogát - írta a hírügynökség.
