Mi jön Magyarországon a történelmi mínusz után?
Történelmi mínuszt produkált a koronavírus-járvány miatt a magyar gazdaság a második negyedévben. A szezonálisan és naptárhatással korrigált adatok szerint 13,5 százalékos volt a csökkenés éves szinten. A hanyatlás egyértelműen a pandémiához köthető kijárási korlátozásokkal, gyárbezárásokkal, üzemleállásokkal, a turizmus és a vendéglátás leállásával, a kiskereskedelem egy részének visszaesésével.
Mit jelent a magyar eredmény?
A járvány nem csak Magyarországon, hanem világszerte, így Európában is sokkolta a gazdaságot. Magyarország a 13,5 százalékos visszaeséssel az európai középmezőnyben foglal helyet. Az uniós országok - szintén a naptárhatással és szezonálisan kiigazított számok szerint - átlagosan 14,1 százalékos mínuszt könyvelhettek el. A legrosszabb eredmény egyébként Spanyolországé, ahol lényegében eltűnt a gazdaság majdnem negyede, a legjobb teljesítmény pedig Litvánia érte el, a balti ország GDP-je mindössze 3,7 százalékkal esett vissza.
„A régiós mezőnyben viszont a sor végére került Magyarország: Lengyelország 7,9, Románia 10,5, Csehország 10,7, Szlovákia pedig 12,1 százalékos eséssel hagyta maga mögött a második negyedévet” - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A magyar GDP visszaesésében többek között szerepet játszik, hogy jelentős az autóipar részesedése a gazdaságban. Emellett kicsi, nyitott gazdaság a magyar, így a nemzetközi kereslet lanyhulása azonnal megjelenik az exportteljesítményben.
Ez történt öt év alatt
A szakember szerint érdemes többéves távlatban, azaz a 2015-höz képest is megnézni az országok teljesítményét. „Ha a 2015-ös GDP vesszük 100 százaléknak, akkor az eurózóna az idei második negyedévben több mint 8 százalékos mínuszba került, a német GDP majdnem 6 százalékos süllyedést produkált. Ehhez képest a kelet-európai térségben jobb eredmények születtek” – tette hozzá Németh Dávid. A listavezető Lengyelország, amely 8,9 százalékkal van a 2015-ös szint felett, Románia 8,7 százalékos pluszt ért el. Bulgária majdnem 5 százalékos pluszban van ahhoz képest. Magyarország és Csehország még a pozitív tartományban tudott maradni, több mint 1 százalékos többlettel.
Hogyan nyerhetsz a zuhanó árfolyamokkal? Mutatjuk ITT.
„A lengyel gazdaság jobb eredménye részben azzal magyarázható, hogy a magyarországinál kisebb az autóipar súlya. Továbbá jóval nagyobb a piac, így a belső fogyasztásra jobban tud támaszkodni a lengyel gazdaság. Fontos tényező az is, hogy a nemzetközi turizmus kilengései is kevésbé érintik Lengyelországot” – mondta a K&H szakértője. Románia esetében pedig fontos kiemelni, hogy kedvezőbb szinten érte a koronaválság a gazdaságot: 2019 végén a román GDP 23,5 százalékkal volt magasabb a 2015-ösnél, miközben a magyar gazdaság ugyanekkor csak 19 százalékos plusznál járt. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy Magyarország és a régió egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, Németország a múlt év végére mindössze 7 százalékos fejlődést ért el a 2015-ös helyzethez képest.
Mi lesz a következő időszakban?
„Bár nagyon sok a bizonytalanság, így nehéz megmondani, mi vár a magyar és a nemzetközi gazdaságra. A leglényegesebb kérdés, hogy milyen ütemben sikerült felzárkózni a korábbi szintekhez, milyen gyorsan tudja felvenni a korábbi ritmust a magyar ipar, az export és a fogyasztás. Kérdés továbbá, hogy a beruházási kedv hogyan alakul. A vállalkozások hajlandóak lesznek-e fejleszteni vagy az óvatosság lesz a főszereplő. Az biztos, hogy a második negyedéves óriási visszaesést már a harmadik negyedévben javulás követheti” – mondta Németh Dávid.
A K&H szakember közölte: A mostani kilátások szerint – ha a járvány nem okoz újabb kiemelkedő sokkot – akkor 6 százalék körüli mínuszban zárhatja az évet a magyar gazdaság. Ez nem a legrosszabb eredmény lenne az elmúlt évtizedeket nézve, a 2008-ban elmélyülő gazdasági válság után, 2009-ben ugyanis 6,7 százalékos recesszióba került Magyarország. Jövőre pedig az idei 6 százalék körüli hanyatlás után 2021-ben 5 százalékos emelkedésre lehet számítani.
