Mi lesz a magyar gazdasággal a globális nagy összeomlás után? Elemzés
A koronavírus elleni védekezés következtében bejelentett korlátozó intézkedések világszerte drámai visszaesést okoztak, a csökkenés mértéke azonban eltérő volt. Azok az országok, ahol a járvány miatt meredeken megugró fertőzések és halálozások száma szükségessé tette a teljes körű leállásokat, kijárási tilalmakat, valamint az idegenforgalom visszaesése is hozzájárult a gazdaság zuhanásához a nagyfokú kitettség miatt, bő kétszámjegyű, egyes esetekben 20 százalékhoz közeli, vagy azt meghaladó gazdasági zsugorodást mutattak. A járvány enyhébb lefutása, valamint a turizmusnak való kisebb kitettség miatt más országok 10 százalék körüli, szerencsésebb esetben annál kisebb visszaeséssel „megúszták” a világjárványt. Míg az Egyesült Államokban soha nem látott mértékben nőtt a munkanélküliek száma, az európai országokban a munkahelyek megtartására bértámogatást nyújtottak a vállalkozásoknak, így igen mérsékelten emelkedett a munkanélküliség.
A gazdaságok talpra állása már a második negyedév közepétől elindult, köszönhetően a korlátozások fokozatos feloldásának, a gazdaságok újranyitásának. Egyes ágazatok éles, V-alakú felpattanást mutatnak, azonban az ágazatokat és az országokat különböző mértékű felpattanás jellemzi. A leggyorsabban a kiskereskedelem tért magához az üzletek újranyitásával, az elhalasztott fogyasztás pótlásával, ami június végére szinte minden országban stabilizálta az üzletek forgalmát. Lassabb ütemben, de egyre kedvezőbb jeleket mutat az ipar, egyes országokban az építőipar is. A nemzetközi turizmus, az erre épülő szolgáltatások, rendezvények felépülése azonban nem kezdődhet meg az oltóanyag tömeges alkalmazása nélkül, így ezen ágazatok stabilizálódása akár éveket vehet igénybe.
Az egyes országok kilábalását meghatározza a gazdasági szerkezet. A turizmustól nagymértékben függő dél-európai országok ezért jelentős hátrányból indulnak, amit a járvány ismételt gyorsulása is súlyosbít. A küldő, döntően északi országok azonban igencsak profitálhatnak az elmaradt nyaralásokból származó megtakarítások belső felhasználásából, ami a belföldi turizmus adatain is tükröződik, de a megtakarításokat nagy értékű árucikkek vásárlására is költhetik. Ebből kifolyólag a kilábalás is egyenlőtlen lesz rövidtávon.
A nagy jegybankok mellett számos további jegybank és szinte minden kormány soha nem látott méretű fiskális és monetáris támogatásról biztosította a gazdasági szereplőket a túléléshez, a likviditáshoz való hozzáféréshez, az újrainduláshoz. A Fed nullára csökkentette az irányadó kamatszintet, amit legalább két évig fenn kíván tartani, emellett korlátlan eszközvásárlási programot, és számos likviditáskönnyítő intézkedést jelentett be. Az EKB újabb 600 milliárd euróval egészítette ki a korábban elindított 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programját. Szinte minden jegybank csökkentette a kamatokat, és több tucatnyi döntött mennyiségi lazításokról. Az Európai Bizottság német-francia közös javaslatra 750 milliárd euró összegű helyreállítási alap tervezetét jelentette be, közös kötvénykibocsátással finanszírozva. Ennek oroszlánrészét a leginkább bajba jutott tagállamok kapják, nagyrészt vissza nem térítendő támogatás, kisebb részt kedvezményes hitel formájában. A Fed egy időszakra vonatkozó átlagos infláció elérését tűzte ki célul a korábbi fix inflációs cél helyett, ami jóval nagyobb rugalmasságot engedhet meg a monetáris politika alakítására.
Zuhanás után meredek felpattanás
A hazai gazdaság is jelentős ütést kapott a járvány során, a második negyedévben 13,6 százalékkal zuhant a hazai GDP az egy évvel korábbihoz képest, szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva pedig 14,5 százalékkal esett vissza az első negyedévhez képest. Az első félévben összesen 6,1 százalékkal csökkent a hazai GDP az előző évihez képest, ami összességében jóval kedvezőbb az uniós átlaghoz viszonyítva, ami megközelítette a 9 százalékot. Az ipar teljesítménye 20,1 százalékkal, az építőiparé 13,1 százalékkal, a mezőgazdaságé 2 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 12 százalékkal csökkent. Ez utóbbin belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 12,5 százalékkal, a szállítás, raktározás 25,9 százalékkal, az információ, kommunikáció 0,9 százalékkal, az ingatlanügyek 7,2 százalékkal, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 14,8 százalékkal, a közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás 12,6 százalékkal, a művészet, szórakozás, sport és egyéb szolgáltatás 26,9 százalékkal esett vissza. Az ágazatok közül egyedüliként a pénzügyi, biztosítási terület teljesítménye növekedett 3,5 százalékkal.
A járvány terjedése ellen március közepétől életbe léptetett korlátozások, egyes szolgáltatások, valamint az autógyártás teljes leállása áprilisban meredek visszaesést okozott, azonban a korlátozások fokozatos, és egyelőre részleges feloldásával, valamint az autógyártás újraindulásával már a negyedév közepétől éles felpattanást mutatott a gazdaság, ami a harmadik negyedéves adatokban látványosan meg fog jelenni. A leggyorsabban a kiskereskedelem és más személyes szolgáltatások álltak helyre, az autógyártók pedig július végére érték el a járvány előtti termelési szintet. Az ipari termelés és a kereskedelem helyreállása, a munkahelyekre és az oktatási intézményekbe való visszatérés pedig a szállítmányozás teljesítményét is magával húzza, noha az ágazat teljes helyreállását korlátozza a nemzetközi turizmus elhúzódó kilábalása.
A vendéglátás a második negyedévben majdnem 50 százalékkal esett vissza, azonban augusztusban a vendéglátók árbevétele már alig 10 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől. A szálláshely-szolgáltatás szinte teljesen leállt áprilisban, azonban a belföldi turizmus élénkülése már látszott a júniusi adatokban. Augusztusban a vendégéjszakák száma még 33,2 százalékos elmaradást mutatott, ez azonban érdemi javulás a második negyedévben mért 87 százalékos csökkenéshez képest. A nagy rendezvények, fesztiválok, kiállítások, vásárok, konferenciák elmaradása szintén hozzájárul az idegenforgalom, valamint az érintett ágazatok teljes visszaeséséhez. A nemzetközi turizmus a leendő vakcina tömeges alkalmazásáig nem fog magához térni, a járvány egyes európai országokban ismételt felfutása is éppen ehhez köthető.
A magas frekvenciájú, valós idejű adatok szerint a harmadik negyedév elejére a gazdasági tevékenység visszaesése 4,5-5 százalékra mérséklődött. Így a harmadik negyedévben már érdemi felpattanásra számítanak a Takarékbank elemzői, a GDP visszaesése 4,5-5 százalék közé enyhülhet, majd a kilábalás lassabban, de folytatódhat, döntően a járvány második hullámának erősségétől függően. A kilábalást a munkaerőpiac vártnál jóval gyorsabb helyreállása is támogatja. A tavaszihoz hasonló korlátozásokra nem számítanak, mivel mind az egészségügy, mind a társadalom messze jobban fel van készülve, az egészségügyi berendezések, védőfelszerelések beszerzése nagyságrendekkel javította az ellenálló képességet. A következő hónapokban egyes terápiák, gyógyszerek is elérhetővé válhatnak, így talán elkerülhetők a súlyosabb korlátozó intézkedések, amelyek leginkább a gócpontokra fognak vonatkozni. Az ipar leállására már nem számítanak, az újabb korlátozások a szórakozás különböző formáira terjedhetnek ki, ugyanakkor lassíthatják a kilábalást.
Az idei visszaesés mértékét jelentősen, 4,7 százalékra rontják az elemzők a korábbi 3,2 százalékos várakozásukhoz képest, azonban az alacsonyabb bázis miatt a jövő évi növekedést érdemben, 7,2 százalékra javítják a korábbi 6,3 százalékos várakozásukról. Az idei alacsony bázis miatt a jövő évi második negyedévben a GDP növekedése elérheti a 18 százalékot is. A járvány esetlegesen súlyosabb második hulláma lassíthatja a kilábalást, így a kockázatok lefelé mutatnak.
