Minden cukorbeteg számít! - Felmérést készít a CEOSZ a cukorbetegségről
A most készülő felmérés hiánypótló, hiszen eddig sem a szakembereket, sem a betegeket nem kérdezték meg erről a problémakörről. A megfelelő eredmények eléréséhez pedig elengedhetetlen, hogy minél pontosabb képet lehessen alkotni a betegek ismereteiről, hozzáállásáról, szokásairól. Emellett az is fontos, hogy a cukorbetegekkel foglalkozó szakemberek válaszai alapján javítani lehessen az orvos–beteg kapcsolaton és hatékonyabbak legyenek a kezelések. Mindezek alapján egy olyan átfogó kutatás készül, amelynek során nemcsak a diabéteszes betegeket kérdezik meg, de a kezelésükben részt vevő szakemberek véleményét is kikérik.
A cukorbetegség kezelésének hatékonysága 50 százalékban függ az orvos által előírt gyógyszeres terápiától, a másik 50 százalék pedig azon múlik, hogy a beteg mennyire képes az addig megszokott, akár több évtizede fennálló életmódján változtatni. Az életmód alatt ebben az esetben a táplálkozást, a testmozgást és az önellenőrzést, vagyis a vércukormérést értjük. Az eredmények sokszor nem kielégítőek – jelenleg viszont nem ismert, hogy a betegek együttműködése miért marad el az optimálistól.
Milyen lenne a helyes vérnyomás érték az én koromban?
A megfelelő kezelés azért is fontos, mivel a diabétesz egyre elterjedtebb betegség. Ma Magyarországon közel 800 ezer diagnosztizált cukorbeteg ember él, és további 500 ezer azoknak a száma, akik valójában cukorbetegek, de nem tudnak róla, illetve még nem vettek részt diabétesz-szűrésen. Óvatos számítások szerint 2027-re a magyar lakosság 20–70 év közötti korosztályában már minden tizedik ember cukorbeteg lesz. Kiemelten fontos tehát, hogy időben diagnosztizáljuk a diabéteszt, és megfelelő információval rendelkezzünk erről az eleinte észrevétlen, de súlyos szövődményekkel járó betegségről. Emellett az is fontos, hogy a már felfedezett diabéteszesek betartsák a terápiás és életmódbeli javaslatokat.
A cukorbetegséggel kapcsolatos szövődmények súlyos terhet rónak a betegekre, környezetükre és az egész társadalomra, valamint jelentősen hátráltatják a kezelés hatékonyságát. A betegektől érkező – elsősorban szubjektív – visszajelzések arra engednek következtetni, hogy jelentős hiányosságok és félreértések vannak a beteg és az orvos közötti kommunikációban. Mind a betegek, mind a kezelési folyamat többi szereplője gyakran egyértelmű tényekkel alá nem támasztott feltételezések alapján von le következtetéseket.
Mindezek következménye, hogy nem alakítható ki irányvonal a betegek edukációja és tájékoztatása területén, ami egyértelműen negatívan befolyásolja a terápiahűséget, az önmenedzselést és ezáltal a teljes kezelést. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minél többen kitöltsék a kérdőívet, hiszen minden egyes beteg válasza közelebb visz a hatékony kezeléshez és a szakemberekkel való eredményes együttműködés kialakításához.
