Mire jó a tőzsde kkv-piaca?
A kis- és középvállalkozások állítják elő hazánkban a nem pénzügy üzletgazdaságban létrehozott hozzáadott érték több mint felét, a foglalkoztatásban pedig részarányuk – az uniós átlagot meghaladva – mintegy 70 százalék. A kkv-k szerepe döntő az ingatlanügyletek, a szakmai tevékenységek és az építőipar területén, ahol a munkahelyek több mint 90 százalékát adják. A magyar gazdaságban betöltött és kiemelten fontos szerepük ellenére a hazai kkv-k legnagyobb kihívása mind a mai napig – hasonlóan európai uniós társaikhoz – a külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés nehézsége, mivel nem rendelkeznek megfelelő biztosítéki elemekkel.
A kkv-k növekedésének másik akadálya szerte Európai Unióban az, hogy a hitel típusú finanszírozást megfelelőbbnek tekintik a tőke (equity) típusú finanszírozási formákhoz képest (pl. angyalbefektetések, crowdfunding vagy kockázatitőke-invesztíciók).
Jó helyen van a befektetésed? Tudd meg ITT!
Ezt jól mutatja az Európai Központi Bank felmérése a vállalkozások finanszírozáshoz jutásának a lehetőségeiről. A felmérés alapján a kkv-k vagyonmérlegeinek tételeinél, a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek között továbbra is a banki hitel- és pénzügyi finanszírozás egyéb formái találhatóak meg, annak ellenére is, hogy ezen finanszírozási formák növelik a társaság kitettségét és sebezhetővé teszik őket egy gazdasági válság vagy pénzügyi összeomlás esetén.
Ezen akadályok áthidalására került és kerül egyre inkább előtérbe az Atlanti-óceán mindkét partján az equity típusú finanszírozási lehetőségek egy új formája, a kkv-tőzsde, amely pénzügyi krízis idején is stabilitást nyújt a vállalkozás számára és szignifikánsan kisebb kitettséget eredményez, mint a hitelfinanszírozás.
A platform lényege, hogy egyes kiemelt növekedési és innovációs potenciállal bíró kkv-k, amelyek tőkét kívánnak bevonni például termékük vagy szolgáltatásuk fejlesztése érdekében, a társasági részesedéseiket egy ún. másodlagos tőzsdére (MTF) vezetik be.
Teszik mindezt azért, mert az elsődleges tőzsdére való belépésre – a bevezetési követelmények miatt – még nem állnának készen (pl. financiális, szabályozási vagy adatközzétételi szempontból). Ezen nyilvános piacra belépő kkv-k részvényeit pedig általában kockázatkedvelő hozamvadászok vagy intézményi befektetők vásárolják meg, ezáltal tőkéhez juttatva az adott céget.
Hasonló alapelven működő tőzsdék már fellelhetőek szerte a világon: az Egyesült Királyságban 1995-től (Alternative Investment Market – AIM), Lenegyelországban 2007-től (NewConnect), Kínában 2009-től (ChiNext), Taiwanban 1994-től (GreTai Securities Market), Indiában 2012-től (NSE IndiaEmerge), Kanadában 1999-től kezdve (TSX Venture Exchange).
Legfontosabb jellemzőiket összeszedve az alábbi különbségek jellemzik a szabályozott alapokon működő tőzsdéket és a kkv-tőzsdét:
Amennyiben a két piactípus teljesítményjellemzőit kell összevetni, úgy a kkv-tőzsdét az alábbiak jellemzik:
- általában szignifikánsan kisebb osztalék és piaci kapitalizáció,
- finanszírozás mérete kisebb,
- likviditása, amely a forgalommal mérhető, kisebb az elsődleges piachoz hasonlítva,
- a piac dinamikája az új tőzsdei jegyzések arányában mérhető (új bevezetések a teljes kibocsátói számhoz képest),
- az innovativitása a jegyzett társaságok ipari jellemzőivel mérhető.
Tőzsde – értesz hozzá? - Tőzsdei, értékpapírpiaci ismeretek felmérő kalkulátor
A kkv-k számára a fenti szempontokon kívül további okból is hasznos lehet a kkv-tőzsdén való részvétel, azaz a részvényeiknek nyilvános piacon történő értékesítéséből befolyó finanszírozás ezen formája, ugyanis ezáltal az adott kkv nagyobb befektetői kört tud megszólítani, könnyebben juthat finanszírozáshoz, ezáltal pedig diverzifikált tőkeszerkezetet tud kialakítani. Hangsúlyozandó, hogy a kkv-tőzsdék is nyilvános piacok, így funkcionalitásukban ugyanazt nyújtják, mint a hagyományos tőzsde (forrásbevonás), de általános értelemben vett szabályozottsági szintjük alacsonyabb.
Kíváncsian várjuk, hogy kik lesznek az első Xtend kibocsátók és még kíváncsibbak vagyunk arra, hogy a program képes lesz-e beváltani a hozzá fűzött reményeket.
Forrás: SZTAK Blog