Mit tegyünk, ha jön a NAV?

Idén év elejére teljesen megújultak azok a törvények, amelyek az adóellenőrzéseket, adópereket szabályozzák. A terület újra-szabályozása a teljes ellenőrzést érinti, az első pillanattól a bírósági szak lezárásáig. Mivel a NAV évente közel 30.000 ellenőrzést folytat le, ennek során pedig mintegy 500 milliárd forint adóhiányt és majdnem ugyanekkora összegű bírságot szab ki, ezért lényegében bárkit érinthetnek az új szabályok és korlátok -véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Mit tegyünk, ha jön a NAV?

 

Honnan lehet tudni, hogy jön a NAV?

Az eljárás megindításáról a NAV általában előzetesen értesíti az adózót. Ilyenkor a NAV azt is jelzi, hogy milyen dokumentumokat fog kérni, és rendszerint előre egyeztetett időpontban megy a cég székhelyére. Az ellenőrzésre való felkészülés során hasznos lehet a kért iratokat szakemberrel előzetesen átnézetni, hogy ne kerüljön a NAV birtokába olyan dokumentum, amit esetleg nincs joga megismerni.

Kivételesen előfordul azonban az is, hogy a NAV egyből a cég székhelyén jelenik meg, elsősorban akkor, ha attól tart, hogy az előzetes értesítés meghiúsítaná az ellenőrzés célját.

Be kell-e engedni a NAV-ot a céghez?

Igen. Az ellenőr beléphet a cég helyiségeibe, megvizsgálhatja az iratokat, bizonylatokat, a könyveléshez használt szoftvereket. A NAV jogosult a cég tevékenységével összefüggő járművek, helyiségek átvizsgálására is, ha megalapozottan feltételezi, hogy valamilyen bizonyítékot a cég elrejtett vagy megsemmisítene. A NAV nyilatkozatot kérhet továbbá a cég alkalmazottjaitól vagy a céggel szerződéses kapcsolatban álló vagy korábban szerződéses kapcsolatban állt személyektől is (pl. volt munkavállalók).

Fontos tudni, hogy a cég képviselője vagy tanácsadója valamennyi ellenőrzési cselekmény során jelen lehet, ideértve akár az alkalmazottak vagy szerződéses partnerek nyilatkozattételét is. Ilyenkor a képviselő kérdéseket tehet fel vagy észrevételeket tehet a nyilatkozattal vagy annak jegyzőkönyvezett változatával szemben. Ezzel a joggal érdemes élni, mert később a hatóságok már csak a jegyzőkönyvekből dolgoznak, tehát ha például egy nyilatkozatot rosszul jegyzőkönyveztek, azt később szinte lehetetlen korrigálni.

Nem kell viszont beengedni a NAV-ot a magánlakásba. Ez alól kivételt csak az jelent, ha az adózó kifejezetten a lakáshoz kapcsolódó adóteher (pl. bérbeadás utáni adó) miatt ellenőriz a NAV vagy a lakás a cég székhelyeként, telephelyeként gazdasági tevékenység végzésére szolgál.

Kell-e bármit mondani a NAV-nak?

Nem. Az eljárás alá vont cég képviselője (ideérve a hozzátartozókat is) nem köteles nyilatkozni, indokolás nélkül megtagadhatja a nyilatkozattételt vagy a válaszadást. Más személyek viszont csak kivételesen tagadhatják meg a nyilatkozattételt, így például, ha őket titoktartás terheli (pl. ügyvédi titok), vagy ha vallomásukkal saját magukat vagy hozzátartozóikat bűncselekmény elkövetésével vádolnák.

Át kell-e adni a NAV által kért iratokat?

Főszabály szerint igen. Fontos azonban, hogy az átadott iratokról
fénymásolatot és tételes(!) listát készítsünk, mert gyakran van vita abból, hogy egy konkrét iratot megkapott-e a NAV.

Az iratátadási kötelezettség alól van pár kivétel. Egyrészt a NAV nem kérhet olyan kimutatást, nyilvántartást, aminek elkészítésére a céget nem kötelezi jogszabály. Így például a NAV kérheti a céget, hogy adja át a számlákat, de nem kérheti, hogy a számlákról valamilyen egyedi kimutatást készítsen a cég, ha ilyet egyébként nem készít. A NAV nem ismerheti meg az ügyvédi titkot képező adatokat sem (ügyvéddel folytatott, ügyvédi titoknak minősülő levelezést, az ügyvéd által védekezés céljából készült iratot stb.), ezek mind visszatarthatók.
Nyilvánvaló kérdés: átadjunk-e bármi olyan dokumentumot, amit a NAV nem kér? Míg ebben a kérdésben mindig érdemes szakértő véleményét kikérni, azt fontos megjegyezni, hogy a NAV elsőfokú határozatát követően az adózó korlátozva van újabb bizonyítékok előterjesztésében. Fontos ezért az adózó álláspontját alátámasztandó dokumentumokat minél előbb átadni, még akkor is, ha azokat a NAV nem kéri.

Mihez van joga az adózónak az ellenőrzés során?

Számos olyan jog illeti meg a céget, amire sokszor nem gondolunk. Mindamellett, hogy az adózó képviselője bármely ellenőrzési cselekménynél jelen lehet, bármikor felvilágosítást is kérhet a NAV-tól az eljárás állásáról vagy betekinthet az iratokba. Ezekből az adózó megtudhatja, hogy milyen irányba folyik az ellenőrzés.
Fontos joga a cégnek, hogy bármikor nyilatkozatot tehet, akkor is, ha korábban megtagadta a nyilatkozattételt. A nyilatkozattételt érdemes lehet kihasználni arra, hogy már az eljárás korai szakaszában nyomatékosan közvetítsük a saját álláspontunkat a NAV felé.

Mikor van vége az ellenőrzésnek?

Az ellenőrzésnek akkor van vége, ha a NAV úgy érzi, kellőképpen feltárta a tényállást. Erre tételesen meghatározott határidőn, de minden esetben legfeljebb egy éven belül sort kell keríteni.
Az ellenőrzést követően a NAV jegyzőkönyvben foglalja össze a megállapításait. A jegyzőkönyvben leírják az általuk megállapított tényállást, ennek bizonyítékait, és azt, hogy ha adóhiányt talált a cégnél. Bírságot a NAV csak a határozatban szabhat ki, viszont már a jegyzőkönyvben jelzi, hogy a bírság vonatkozásában milyen enyhítő vagy súlyosító körülményeket tárt fel. Erre szükség szerint az adózónak már az észrevételben reagálnia kell.
Tudta, hogy bankbetétben romlik a pénze?
A csökkenő kamatkörnyezetben egyre nehezebb jó hozamú befektetést találni. A banki betéti kamatok általában 0-1% közötti éves hozamot fizetnek, miközben az infláció 3,1% (KSH, 2018. június). Így az Ön pénze reálértéken romlik, hiszen az infláció nagyobb, mint a kapott kamat. Mi a teendő ilyen helyzetben?

Töltse ki kalkulátorunkat és megoldást találhat pénzügyeire!
Milyen távra fektet be általában?
   
Mekkora éves kamatot kap jelenleg?
   
Milyen kockázat mellett fektet be Ön?
   
Milyen befektetésben gondolkodik?
 
Milyen éves hozammal lenne Ön elégedett?
   
Szeretne adómentes befektetést?
 
Pénzügyi megoldásunk:
Ahhoz, hogy testreszabott ajánlattal tudjuk Önt felkeresni, kérjük, töltse ki a következő adatokat:
Név:
Irányítószám:
Telefon:
E-mail:
Miért édemes Önnek regisztrálni, és mi fog történni?
  • Mi a pénzhez értünk, segítünk Önnek pénzügyeiben.
  • A megadott elérhetőségeken szakértőink megkeresik Önt.
  • Kollégáink válaszolnak pénzügyi kérdéseire.
  • Szakértőink segítenek Önnek befektetési döntéseiben, információt adunk döntéseihez.
  • Segítségünkkel számos pénzügyi konstrukciót elérhet (állampapírok, deviza, hazai- és külföldi részvénypiacok, befektetési alapok stb).
  • A tanácsadás díjmentes.
Különös tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Rendeletében („Általános Adatvédelmi Rendelet” vagy „GDPR”) foglaltakra valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotv.”) szerint személyes adataim jelen weboldalon történő megadásával hozzájárulok ahhoz, hogy adataimat a ProfitLine.hu kezelje. Továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy megadott személyes adataimat a ProfitLine.hu a Partnereink menüpontban feltüntetett szolgáltató partnerei részére továbbítsa további egyeztetés, tájékoztatás, kapcsolatfelvétel céljából.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.

Mi az az észrevétel?

Az észrevétel az adózónál az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvre tett ellenkérelem.
Fontos tudni, hogy az új eljárási törvény alapján az észrevétel vált a legfontosabb beadvánnyá, amit egy cég beadhat az ellenőrzés során. Az észrevétel ugyanis az utolsó lehetőség, ahol a cég korlátozás nélkül új tényt, körülményt adhat elő. Például, ezen a ponton
adhatja még elő, hogy igenis leellenőrizte a számlát kiállító eladó adószámát (ha erre korábban nem hivatkozott), vagy azt, hogy pontosan hogyan hasznosította az ellenőrzött árut. Ha az ilyen nyilatkozatot az észrevételben nem teszi meg a cég, akkor azt később hiába állítja akár a fellebbezésben, akár a bíróság előtt, azt már nem kell figyelembe venni.

Az észrevétel előterjesztésére a jegyzőkönyv átvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. Fontos tudni, hogy a határidő ún. jogvesztő, tehát ezt követően akkor sem adható be észrevétel, ha az adózó a késedelmét ki tudná menteni (mert pl. külföldön tartózkodott).

Hogyan megy tovább az eljárás?

A NAV mérlegeli az észrevételben előadottakat és határozatot hoz. Mivel a határozatot ugyanaz a NAV szerv hozza, mint amelyik a jegyzőkönyvet elkészítette, ezért ritka, hogy az adóhatóság a határozatban eltérő következtetésre jut, mint a jegyzőkönyvben.
A NAV határozatával szemben fellebbezni lehet, amit a NAV felettes szerve bírál el. Ha a másodfokú határozat helyben hagyja az elsőfokú határozatot, akkor ez 30 napon elül a bíróságon keresettel támadható.

Mikor kell befizetni az adóhiányt és a bírságot?

Ha adóhiányt állapít meg a NAV, azt a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 15. napig kell megfizetni. A másodfokú határozat kézbesítésére körülbelül az ellenőrzés megkezdését követő 1-1,5 év elteltével lehet számítani, ennyi idő van erre felkészülni.

Abban az esetben, ha a cég nem tudja megfizetni az adóhiányt vagy az adóbírságot, akkor lehetőség van fizetési könnyítést (haladékot vagy részletfizetést) kérni. Fontos, hogy ezt a kérelmet legkésőbb a fizetési határidő leteltét követő 8 napon belül be kell nyújtani, mert ebben az esetben az első fizetési könnyítés iránti kérelem elbírálásáig szünetel a végrehajtás. Ellenkező esetben, ha az adózó nem fizeti be az adótartozást és nem is kér fizetési haladékot, úgy a NAV közvetlenül az adózó számlájáról leemelheti a követelését.

Ha a cég a határozatot bíróságon megtámadja, akkor a keresetben kérhető, hogy a bíróság az ítélet meghozataláig halassza el a fizetési kötelezettséget. Bár nehezen kiszámítható, hogy a bíróság mikor hagyja jóvá ezt a kérelmet, egy kellően alátámasztott kérelemmel itt is lehet időt nyerni, ami lehetővé teszi, hogy a cég felkészüljön a fizetésre.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Az eljárás jellegétől függ, hogy mikor és milyen mértékben javasolt szakemberhez fordulni. Egy egyszerű ellenőrzésnél, ahol a NAV előzetes értesítést küldött, nem feltétlenül szükséges szakember igénybe vétele. Ha viszont a NAV már nyilatkozattételre hívja fel a céget egy konkrét kérdés kapcsán, az rendszerint azt jelzi, hogy az adott ügyben valamilyen problémára bukkant. Ilyenkor már a legelső nyilatkozattétel előtt célszerű szakértővel beszélni.

Hasznos lehet szakember bevonása egy elhúzódó ellenőrzés során, mert az adózói jogok következetes gyakorlása javíthatja az adózó pozícióját. Megakadályozható így például, hogy a NAV olyan iratokhoz férjen hozzá, olyan nyilatkozatokat vagy iratokat szerezzen meg, amihez nem lenne joga.

Mindenképpen indokolt viszont szakember bevonása abban a pillanatban, amikor a NAV olyan jegyzőkönyvet ad ki, amelyben adóhiányt állapít meg. Ha ugyanis a jegyzőkönyvre adott észrevétel nincs alaposan, szakszerűen kidolgozva, azzal az adózó egyes jogaitól és bizonyítéka előterjesztésének a lehetőségétől az eljárás teljes későbbi szakaszára elesik.

Hozzászólások

Nyolcszázmillió forintos áfacsalást lepleztek le

Nyolcszázmillió forintnyi általános forgalmi adót (áfa) csalt el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy műtrágyával kereskedő bűnszervezet - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense pénteken az MTI.
2018. 12. 10. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Bírósági döntés egy hibásan kiadmányozott NAV megállapítás elévülése ügyében

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mai napon kihirdetett, egyedi ügyben hozott ítélete értelmében nem hivatkozhat a NAV az adómegállapítási jog elévülési idejének meghosszabbodására olyan esetben, amikor az adóhatósági határozat kiadmányozása, azaz aláírása, nem szabályszerűen történt meg. Az ítéletben foglalt bírósági álláspont számtalan vállalkozás esetében eredményezheti akár a jogerősen megállapított adókötelezettségek végérvényes törlését is – derül ki a Deloitte Legal közleményéből.
2018. 12. 08. 16:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A GDPR után itt az új megfelelési kényszer, a geoblocking tilalma

Már biztosan mindenki találkozott azzal a frázissal, hogy „2018 az adatvédelem éve”. A GDPR valóban számos újítást hozott az adatvédelem területén, azonban nem szabad megfeledkezni az uniós jogalkotás újabb, a vevők hátrányos megkülönböztetésének tilalmát célzó rendeletéről sem. Az ún. geoblocking rendelet 2018. december 3-ától közvetlenül alkalmazandó, amely azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak eddig az időpontig kell összhangba hozni a működésüket a rendelettel – mondja el dr. Sipőcz Guiditta Dalma az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
2018. 12. 06. 23:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Jól teljesít a magyar bírói szervezet

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerint a tárgyszerű mutatókban - mint például az ítélkezés gyorsasága és az ügyhátralék - nincs szégyenkezni valója a magyar bírói szervezetnek és a bírói karnak nemzetközi összehasonlításban sem.
2018. 12. 05. 02:30
Megosztás:
Hozzászólások:

80 ezer cég kap tájékoztatást arról, hogyan spórolhat a közterhein a kivával

A napokban kapja meg a személyes tájékoztatást az a mintegy 80 ezer vállalkozás, amely a kisvállalati adó (kiva) választásával a becsült számítások alapján legalább tíz százaléknyi közterhet spórolna jövőre - tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t kedden.
2018. 12. 05. 01:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Sokba kerülhet várni a NAV-ra, inkább minél előbb javítsuk ki a hibákat!

A jelenlegi 1,8%-ról 5,9%-ra ugrik jövőre a késedelmes, vagy hiányos adófizetés esetén az adózókra kirótt pótlék mértéke, ezért a vállalkozásoknak célszerű maguknak korrigálni a hibát és nem várni a hatósági megállapításra, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
2018. 12. 04. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Egymilliárd forintra nőtt a kisvállalati adó belépési határa

December elsejétől megduplázódik, ötszázmillióról egymilliárd forintra nő a kisvállalati adó (kiva) belépési határa - hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM) szombati közleményében.
2018. 12. 03. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Magyarország a legnagyobb adócsökkentő az EU-ban

Az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb mértékű adóteher-csökkentés, a majdnem egy százalékpontos mérséklést 2016-ról 2017-re sikerült elérni úgy, hogy közben az unióban jelentősen nőtt az átlagos közteher - tájékoztatta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-t.
2018. 12. 02. 12:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A tévedés a feltöltendő társasági adó becslésében komoly bírsággal járhat

Nemsokára itt van december 20-a, a társasági, a helyi iparűzési és az egyszerűsített vállalkozói adó feltöltési kötelezettségének határideje. Ilyenkor kell az év közben befizetett adóelőlegeket figyelembe véve az éves adókat a várható fizetendő adó összegére kiegészíteni. A társasági és iparűzési adóelőleg kiegészítéshez bevallási kötelezettség is társul, ezek a benyújtási határideje is azonos a feltöltési kötelezettségével. „Az Adótanácsadók Egyesülete évek óta próbálja a döntéshozók figyelmét arra, hogy ez a kötelezettség nagy kockázattal és felesleges adminisztrációval jár a vállalkozások számára, hiszen nagyon nehéz pontosan megbecsülni a fizetendő adót, de a tévedésért mulasztási bírság jár, miközben a költségvetés számára nem jelent plusz bevételt.” – hangsúlyozta dr. Alexy Miklós, az egyesület elnökségének tagja.
2018. 11. 29. 10:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Élelmiszerbiztonság - Cukrászüzemet zártak be a Nébih munkatársai

Súlyos élelmiszerbiztonsági hiányosságok miatt bezáratott egy budapesti cukrászüzemet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
2018. 11. 28. 09:14
Megosztás:
Hozzászólások:

Milliárdos autókereskedelmi csalást leplezett le a NAV

Rövid időn belül két jelentős, összesen csaknem 1,3 milliárd forint kárt okozó, használt gépjárművek kereskedelméből származó költségvetési csalást leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
2018. 11. 27. 13:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Milliárdos károkat okozó csalássorozatot buktatott le a NAV

Több milliárd forint kárt okozó csalássorozatot derített föl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) segítségével - jelentette be a NAV bűnügyi főigazgató-helyettese az adóhatóság csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.
2018. 11. 23. 05:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Tények és tévhitek az szja és a tb területén – 2. rész

A bejelentett lakcím mellett a személyes és üzleti kapcsolatok, végső soron pedig nemzetközi egyezmények dönthetik el egy magánszemély adóügyi illetékességét. Mivel ez határozza meg, hogy a magánszemélynek hol kell jövedelemadót fizetnie, a külföldi munkavállalást tervezőknek érdemes ezt a témakört is alaposan körüljárniuk.
2018. 11. 22. 07:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Gyorsan kell dönteni a csoportos adóalanyiságról

Január közepéig kell dönteniük a kapcsolt vállalkozásoknak, hogy szeretnének-e csoportos adóalanyiságot vagy sem. Ha lemaradnak a január 15-ei határidőről, akkor már csak 2020-tól választhatják ez a lehetőséget, ami pedig - hosszabb távon - érdemi adómegtakarítással járhat. Igaz, ehhez több, olykor bonyolult feltételnek is meg kell felelniük a cégeknek.
2018. 11. 22. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Semmi sem lehetetlen – a részesedésekre jutó áfa levonása

Régóta fejtörést okoz mind tőkebefektetőknél, mind pedig vállalkozáscsoportok holdingtársaságainál a bejövő számlák áfa-tartalmának levonhatósága. Az általános levonási tilalmon enyhítve az Európai Unió Bírósága („EUB”) az ún. aktív holdingtársaságoknak már adott egy kibúvót a levonási tilalom alól; a Bíróság nemrég napvilágot látott ítéletei pedig még tovább tágítják az áfalevonás lehetőségeit. Az EUB ítéletei azonban arra is rávilágítanak, hogy nem árt óvatosnak lenni. - foglalja össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
2018. 11. 21. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nehéz helyzetbe kerülhetnek a magyar leányvállaltok

Akár az adóellenőrzés akadályozásának is minősülhet és bírsággal is járhat, ha egy magyar leányvállalat a külföldi anyacége által használt rendszerben, és nem magyar nyelven vezeti könyvelését – hívta fel a figyelmet a MAZARS. A leánycégeknél azonban sok esetben nincs elegendő erőforrás, hogy egyszerre feleljenek meg a nemzetközi és hazai előírásoknak.
2018. 11. 15. 16:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Akár 900 millió forint megtakarítás késleltetett adófizetéssel

Jövőre a mostani 500 millió forintról 10 milliárd forintra növekszik a fejlesztési tartalék képzésének lehetősége. Azaz, ha egy cég kellően nyereséges és nagyobb beruházás előtt áll, akkor átmenetileg-akár 40 évig - nem kell megfizetnie a társasági adót. A Via Credit szerint egy ekkora kedvezmény érdekes lesz a vállalatoknak: ugyan a fejlesztési tartalék képzése „pusztán” a társasági adó megfizetését teszi későbbi időpontra, mégis, több száz millió forint mozgatását, így beruházásokat tesz lehetővé.
2018. 11. 15. 13:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Átlépte a háromszázezret a katás vállalkozók száma

A héten átlépte a háromszázezret a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választók száma, mindez pedig azt jelenti, hogy már majdnem minden harmadik cég ezt az európai uniós szinten is példaértékű adózási módot választja - tájékoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-t vasárnap.
2018. 11. 11. 16:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Csalók élnek vissza a NAV nevével!

Újra csalók élnek vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevével, hamis elektronikus levélben - adó-visszatérítésre hivatkozva - próbálnak személyes ügyféladatokat megszerezni - figyelmeztetett a NAV honlapján.
2018. 11. 07. 18:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az EU egy évvel meghosszabbította a Venezuela elleni szankcióit

Egy évvel meghosszabbították a súlyos emberi jogi helyzet miatt Venezuela ellen elrendelt európai uniós szankciókat - jelentette be kedden a tagállami kormányokat tömörítő miniszteri tanács sajtószolgálata.
2018. 11. 06. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Árfolyamok

BÉT Ár % Változás