Moszkva érdekelt az Start-3 szerződés meghosszabbításában
Lavrov, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminisztereinek tanácskozásán vett rész az észak-olaszországi nagyvárosban, emlékeztetett arra, hogy a szerződés 2021-ben jár le. Az orosz diplomácia vezetője szerint az amerikai kormányzat megnyilvánulásai azt a benyomást keltik, hogy Washington előkészíti a talajt a Start-3 lerombolásához.
"Láttam az arról szóló bejelentést, hogy, hogy ha megszűnik az INF-szerződés (a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről szóló orosz-amerikai megállapodás) akkor komolyan kétségessé válik a Start-3 is" - idézte a TASZSZ a külügyminisztert.
Lavrov arra utalt, hogy John Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke csütörtökön kijelentette: nehéz elképzelni az Új Start (a Start-3 amerikai elnevezése) meghosszabbítását az INF-szerződés megszűnése esetén. Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszországnak a Start-3 meghosszabbítására vonatkozó javaslatai - amelyek egyebek között elhangzottak Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök júliusi helsinki csúcstalálkozóján is - továbbra is érvényben vannak.
Szergej Lavrov szerint az INF- és a Start-3 szerződésről folytatandó tárgyalásokra vonatkozó, többször megismételt orosz javaslatokra amerikai részről nem érkezett válasz.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken Moszkvában újságíróknak megismételte, hogy Oroszország nem sértette meg az INF-szerződést és továbbra is annak elkötelezettje marad. Peszkov ezt az amerikai külügyminisztériumnak arra a felszólítására válaszolta, hogy Moszkva vagy mondjon le a 9M729 rakétáról - amellyel az Egyesült Államok szerint Oroszország megsérti az egyezményt -, vagy pedig módosítsa azt.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kedden ultimátumot intézett Moszkvához, hogy tartsa be az INF-szerződés rendelkezéseit, amelyeket Washington állítása szerint Moszkva megsértett. Arra figyelmeztett, hogy ellenkező esetben az amerikai vezetés kénytelen lesz elindítani a hat hónapos kiválási folyamatot az 1987-es egyezményből.
Donald Trump amerikai elnök október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok fel akarja mondani az INF-szerződést, amire Moszkva "gyors és hatékony" ellenlépéseket helyezett kilátásba - az európai rakétabázisok célba vételét.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével - ez a nyugati sajtóban megjelent feltételezések szerint vagy az Iszkander-M rakéta meghosszabbított hatótávolságú változata, vagy pedig a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép módosított modellje lehet - megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor
Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest?
