NATO-tagságot szeretne a macedón elnök
Ivanov és Stoltenberg találkozóján a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációjáról, a tervezett védelmi és biztonsági reformokról, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével fenntartott kapcsolat erősítéséről volt szó - közölte a macedón köztársasági elnöki hivatal.
A macedón államfő szerint országa NATO-tagsága az egész térség számára hasznos lehet a biztonság, a stabilitás és a fejlődés szempontjából.
Jens Stoltenberg elmondta: a NATO is szeretné a tagjai között látni Macedóniát, ám előtte Szkopjénak mindenképpen rendeznie kell a több mint két évtizedes névvitát Athénnal.
Macedónia 1991-ben vált függetlenné Jugoszláviától, de Görögország már akkor kifogásolta, hogy a Macedón Köztársaság nevet akarja viselni. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő, ezt megelőzendő tiltakoztak a névválasztás ellen. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, az alkotmányában is meghatározott nevében azonban nem szerepel a Jugoszláviára való utalás. A névvita miatt Macedónia európai uniós és NATO-integrációja is késlekedik, Görögország ugyanis addig nem hajlandó zöld jelzést adni északi szomszédja számára, amíg az nem mond le a Macedónia névről. Macedónia 2005 óta uniós tagjelölt, a NATO pedig 2008-ban hívta volna meg tagjai közé. A macedón és a görög fél tárgyalásokba kezdett a vitás kérdés rendezését illetően, és reményüket fejezték ki, hogy a névvitát már az idei esztendőben rendezhetik.
Jens Stoltenberg a parlamentben is felszólalt, beszédének ideje alatt azonban a NATO-csatlakozást ellenzők csoportja tiltakozott az épület előtt - közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál.
A NATO főtitkára a képviselőknek elmondta: a szervezet nem zárkózik el a bővítéstől, sőt lelkesen várja az új tagokat, mindazonáltal a valóság talaján állva észre kell venni, hogy Szkopje előtt még kemény munka áll a teljes jogú NATO-tagság elnyerése előtt. Elismeréssel szólt a tavaly május óta hivatalban lévő kormány lépéseiről, vagyis hogy megkezdték a Bulgáriával és a Görögországgal fennálló viták rendezését, és a parlament elfogadta az albán nyelvet hivatalossá tevő új nyelvtörvényt. Szerinte ezek a lépések közelebb viszik Macedóniát a kitűzött céljaihoz.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
