Nem mindegy, hogyan használjuk az antibiotikumot

Horváth Ildikó úgy fogalmazott, hogy elkötelezettnek kell lenni a helyes antibiotikum-használatban, hiszen világméretű probléma az antibiotikumokra már rezisztens baktériumok megjelenése. Széles a skála, hiszen a kézmosástól az állategészségügyben használt antibiotikumokon át számtalan területen közbe lehet avatkozni - tette hozzá.
   
A Nemzeti Népegészségügyi Központ Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése című kiemelt projektjének sajtótájékoztatóján az államtitkár kiemelte, már a háziorvosi ellátás során igyekeznek műszerfejlesztési forrásokat biztosítani, hogy az orvosok ne csak a jó szakmai tapasztalatukra támaszkodhassanak.
   
Az antibiotikum rezisztencia nagy kihívást jelent az egészségügyi ellátás során, ezen készítmények túlzott használata betegbiztonsági kockázatot jelent - hangsúlyozta.
   
Az államtitkár jelezte, 2018-ban hoztak rendeletet a kórházon belüli fertőzések minél hatékonyabb megelőzésére, és fontosnak tartotta, hogy erre plusz forrásokat biztosít a kormány.

Milyen lenne a helyes vérnyomás érték az én koromban? ITT kiszámolhatod!
   
Horváth Ildikó beszélt arról is, hogy Magyarországon komplex az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentése, ellenőrzése, de fontos ezen ellenőrzése erősítése.
   
Müller Cecília országos tisztifőorvos az antibiotikum-nap alkalmából felelevenítette, hogy az 1930-as, 1960-as évek számítottak az antibiotikumok fénykorának, ám 1987 óta új antibiotikum-készítményeket nem fejlesztettek ki.
   
A szakember kitért arra: az ezekre a készítményeknek ellenálló baktériumok kialakulásának oka elsősorban a nem megfelelő antibiotikum-használat, és ez leginkább a kórházi ellátás során okoz problémát.
   
Az országos tisztifőorvos szerint tudatosítani kell a lakosságban is, hogy antibiotikumot csak orvos utasítására szedjen annyi ideig és dózisban, ahogy azt az orvos rendeli.
   
Jelezte, a kórházi fertőzések jelentőrendszere jól működik hazánkban, azonban törekedni kell, hogy minden esetben mikrobiológiai vizsgálat előzze meg az antibiotikum használatát, és a széles spektrumú antibiotikum helyett célzott készítményt rendeljen az intézmény.
  
Müller Cecília kiemelte, számos módszertani levelet adtak ki egyrészt a multirezisztens kórokozókkal szembeni védekezéssel és megelőzéssel kapcsolatban, illetve a négy leggyakoribb (érkatéter használat, lélegeztetés, húgyúti fertőzés, sebfertőzés) egészségügyi ellátás során fellépő fertőzések megelőzésére.
   
Oroszi Beatrix a kiemelt projekt szakmai vezetője arról beszélt: egy 2015-ös adatsor szerint az EU-ban 627 ezer ember megbetegedését okozták rezisztens kórokozók és 33 ezren bele is haltak valamilyen fertőzésbe. Ez a betegségteher nagyságrendileg megegyezik az influenza, a tbc és a HIV/AIDS okozta együttes megbetegedés esetszámaival.
    

A szakember kiemelte, a szóban forgó projekt alaposan körbejárja a témát, a program során helyzetértékelés készül, országszerte képzéseket indítanak és szakmai anyagokkal segítik az egészségügyi intézményeket a kórházi fertőzések hatékonyabb megelőzésében.