Nem módosította alapkamatát a Bank of England
A csütörtöki bejelentés szerint így változatlanul 0,50 százalék a brit jegybank irányadó kamata. A monetáris testület azonban megosztott volt: a kilenc tag közül heten szavaztak kamattartásra - köztük Mark Carney, a Bank of England kormányzója -, a tanács két, szigorításra hajló alapállásáról közismert tagja, Ian McCafferty és Michael Saunders ugyanakkor kamatemelésre voksolt.
A Bank of England tavaly novemberben, tíz év után először emelte alapkamatát, 0,25 százalékponttal a továbbra is érvényes 0,50 százalékra.
A piaci szereplők és az elemzői közösség tagjai az elmúlt hónapokban gyakorlatilag biztosra vették, hogy a Bank of England májusban újból kamatemelést jelent be, de az utóbbi hetek váratlanul gyenge brit gazdasági aktivitási adatai után ez a várakozás szinte eltűnt az előrejelzésekből és a piaci árazásokból.
Pénzügyi műveltségi teszt - teszteld tudásod ITT!
A brit statisztikai hivatal (ONS) április végén ismertetett előzetes becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) negyedéves összevetésben mindössze 0,1 százalékkal nőtt 2018 első negyedében.
Ez meredek lassulás, a tavalyi negyedik negyedévben ugyanis még 0,4 százalékos negyedéves növekedést mértek a brit gazdaságban.
A Bank of England a kamatdöntés csütörtöki bejelentésével egy időben kiadott új inflációs jelentésében maga is kiemelte, hogy a brit gazdaság idei első negyedévi növekedése 0,3 százalékponttal elmaradt az előző inflációs jelentésben valószínűsített ütemtől.
A brit jegybank monetáris tanácsa az új inflációs jelentésben közölte, hogy az idei év egészére szóló GDP-növekedési előrejelzését 1,8 százalékról 1,4 százalékra csökkentette.
Mark Carney az inflációs jelentést ismertető csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a brit gazdaság növekedési kilátásaira továbbra is árnyékot vetnek a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerével kapcsolatos bizonytalanságok.
A jegybanki kormányzó a bizonytalansági tényezőkről szólva kiemelte, hogy még mindig nincs döntés az Európai Unióval folytatott kétoldalú kereskedelem jövőbeni szabályozásáról.
A kamatdöntésről csütörtökön kiadott jegyzőkönyvben szerepel az a prognózis is, hogy a teljes kosárra számolt tizenkét havi brit infláció - amely márciusban 2,5 százalék volt - kétévi időtávlatban visszatér a Bank of England számára előírt 2 százalékos felső tűrési határra.
A kommüniké szerint mindazonáltal a monetáris tanács kollektív megítélése az, hogy ha a brit gazdaság jórészt az új inflációs jelentésben valószínűsített pályát követi, akkor a monetáris politika további szigorítása a megfelelő eszköz annak elérésére, hogy az infláció tartósan visszatérhessen a célszintre.
Melyik országnak mi a hivatalos pénzneme? ITT megnézheted!
A monetáris tanács közleménye hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a tagok többsége most nem látta szükségesnek a kamatemelést, és a testület mindegyik tagja egyetért abban, hogy az alapkamat a jövőben is várhatóan csak fokozatosan és korlátozott mértékben emelkedik.
Paul Hollingsworth, az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics brit gazdasági elemzésekkel foglalkozó vezető közgazdásza a csütörtökön ismertetett kamatdöntést és az inflációs jelentésben foglaltakat értékelő gyorselemzésében mindazonáltal közölte: ha megvalósul a cég azon előrejelzése, hogy a reálbérek növekedése nyomán a brit gazdaság növekedési teljesítménye az év későbbi szakaszában meghaladja a várakozásokat, akkor a monetáris tanácsnak több kamatemelésre nyílik módja, mint amennyit a piac vár.
A Capital Economics jelenlegi várakozása az, hogy a Bank of England az idén kétszer, augusztusban és novemberben emeli alapkamatát, és a jegybanki kamat 2019 végéig 1,50 százalékra, 2020 végéig 1,75 százalékra emelkedik.
