Piachűsítés a nyári melegben
Kedden délután döntött a Magyar Nemzeti Bank a hazai monetáris politikai következő hónapjairól, ami a kamatok és közvetetten a valutaárfolyamok révén az állampolgárok mindennapjaira is hatással lehet. Ha hétköznapi nyelvre fordítanánk a szakzsargont, miszerint „óvatosan szigorított a jegybank”, akkor az azt jelenti: az MNB pénzt szívott ki a piacról. Mivel a magyar gazdaságban is felesleges mennyiségű pénz van a pénzpiacon, ez hosszabb távon felfelé hajthatja az inflációt, ezért a jegybank negyedévente százmilliárd forintnyi pénzt von ki a gazdasági körforgásból – ismertette a folyamatok hátterét Inforádiónak adott interjújában Horváth István. A Sberbank szakértője hozzátette: ha a nyáron nagy felfordulás nem lesz a világgazdaságban, idehaza a következő hónapokban csak kismértékű lassulásra lehet számítani a gazdasági teljesítmény tekintetében. Ez tartható mértékű, 3-4%-os inflációt és a rövid távú kamatok kisebb emelkedését jelenti a hétköznapokban.
Ebben a helyzetben a magánbefektetőknek továbbra is a szuperállampapír (MÁP plusz) tűnik a legjobb üzletnek, míg az intézményi befektetőknek a részvények, vállalati kötvények és szintén az állampapír lehet jó választás. Aki hitelfelvételben gondolkodik, annak az időtáv és a hitelcél mérlegelése mellett leginkább a fix kamatozású termékek kínálatában érdemes keresgélni – mondja a banki szakértő. Amíg a rövid és hosszú távú kamatok között, közel egy százaléknyi különbség van csak, addig megéri a minimális többletköltség ellenére a rögzített törlesztőjű fix kamatozású konstrukciókat választani. A vállalkozások esetében persze a hitelből tervezett beruházás megtérülése, vagy a kamatkockázat beépíthetősége lehet még mérlegelési szempont, de összességében a jegybank is a fix kamatozású termékek felé tereli az ügyfeleket – teszi hozzá Horváth István.