Rosszabb is lehet a csődnél – így mentem meg a cégem

A „csőd” és a „csődeljárás” kifejezés a mindennapi szóhasználatban egyet jelent „tönkrement” fogalmával, ami jogi értelemben a felszámolási eljárást jelentené. Mindezekkel szemben amennyiben valaki csődeljárás megindítását kéri a cégével szemben, az pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki, elköteleződést a társaság gazdasági célja mellett és felelősségvállalást a hitelezők felé. Dr. Pajor Dávid ügyvéd segít eloszlatni néhány félreértést.

Rosszabb is lehet a csődnél – így mentem meg a cégem

Mi a félreértés alapja?

Csődeljárásról első sorban a hírekből hallhatunk, valamely angolszász jogterületen működő ismertebb céggel kapcsolatosan. Sajnálatosan Magyarországon – vélhetően a piacgazdasági létforma lényegesen kisebb hagyománya miatt – amennyiben egy vállalkozás fizetési nehézségekkel küzd, a körülmények és a piaci helyzet jobbra fordulásában (vagy egyéb más csodában) bízva a „lyukakat tömködi be” és azokat a tartozásokat próbálja rendezni, amelyek a leginkább égetőek. Egyszerűen szólva menekül a felszámolási eljárás elől, amely azonban előbb, vagy utóbb úgy is utoléri. Még az is ritka és a hitelezők részéről – közöttük az adóhivatallal az élen – önmagában is nagyra értékelt lépés, ha az adós a tartozásai átütemezését kéri. Ilyen körülmények között olyan rendszer szintű változtatásokra, amelyek az adósságtenger növekedéséért felelős okokat megszüntetnék természetesen nincsen lehetőség, pedig ez lenne a társaság hosszútávú fennmaradásának záloga.

Pedig van lehetőség arra, hogy a gazdaságtalan és irracionális működést átalakítsa az adós és ennek elősegítésére levegővételhez juttassák a hitelezők azzal, hogy tartozásai megfizetésére haladékot kap és esetlegesen még annak bizonyos részét el is engedik – abban bízva, hogy egy kisebb részt egyáltalán megkapjanak belátható időn belül. „Mert tudják, hogy egy felszámolási eljárás során – amely több évig is elhúzódik– a biztosított hitelezői igénnyel rendelkező hitelezőkön túl nem sokan számíthatnak érdemi megtérülésre. Ezt a lehetőséget nevezik csődeljárásnak.” – magyarázza dr. Pajor Dávid.

Mi is a csődeljárás?

A csődeljárás lényege, hogy a fizetési nehézséggel rendelkező, akár már fizetésképtelen helyzetben lévő adós – a bíróságra történt előterjesztéstől számított – egy munkanapon belül fizetési haladékot kapjon a tartozásaira. Ettől az időponttól kezdődően a fizetési haladékra tekintettel nem kerülhet sor felszámolás elrendelésére, a már előterjesztett felszámolási kérelemről sem határozhat a bíróság (a fizetésképtelenséget megállapító első fokú, nem jogerős határozat meghozatala esetén viszont már nem terjeszthető elő csődvédelem iránti kérelem).

Milyen főnök lennél? Megmutatjuk!


A csődeljárás megindítása azonban nem pusztán lehetőséget jelent és fizetési haladékot, hanem kötelezettségeket is. Az adós társaság élére vagyonfelügyelő kerül kirendelésre, aki a képviseleti jogot gyakorolja a moratórium alatt. Ezen moratórium alatt kel az adós társaságnak a fent említett rendszer szintű változtatásokat végrehajtania, a racionális gazdasági működés tervét felállítani, a működést pedig olyan módon átalakítani, hogy az gazdaságos és profitábilis legyen. Ezen túlmenően a változtatásokon alapuló olyan gazdálkodási tervet kell kidolgoznia, amely bemutatja, hogy a hitelezők mi alapján várhatját követelésük megtérülését.

Mennyi időt lehet nyerni?

A moratórium 120 napra vonatkozik, amely egy alkalommal további 120 nappal meghosszabbítható abban az esetben, ha ehhez a hitelezők – hitelezői osztályonként – fele hozzájárul. A moratórium ideje alatt a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, a pénzforgalmi számlákkal szemben beszedési megbízás (inkasszó) sem teljesíthető és bírósági eljárás során beszámításnak sincsen helye. „Fontos, hogy a fizetési haladék többek között a munkabér jellegű kifizetésekre, a közüzemi tartozásokra és a forgalmi adókra nem vonatkozik – ezekre vonatkozóan külön megállapodás alapján van lehetőség halasztásra és részletfizetésre (amely nem a csődeljárás rendelkezésein alapul).” – ismerteti az ügyvéd.

Kiút az alagútból

Az adósnak a fizetésképtelen helyzetből való kilábalására vonatkozó tervet a moratórium kezdő időpontjától számított 60 napon belül megtartandó tárgyaláson kell elfogadtatnia a hitelezőkkel. A kilábalási terv kidolgozása a vagyonfelügyelő bevonásával készítendő el, aki azonban a gyakorlatban afelett őrködik, hogy az adós vagyona a hitelezők kárára ne kerüljön csökkentésre. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni az első tárgyaláson, a moratórium időtartama alatt – a hitelezők által támasztott követelmények alapján – lehetősége van az adósnak az ajánlata átdolgozására és ilyen módon a hitelezőkkel való elfogadtatásra. Az ajánlatot nem minden hitelezőnek kell elfogadnia, hanem elegendő, hogy a biztosított és nem biztosított hitelezői osztályokba sorolt hitelezők fele egyetértsen vele; ilyen módon a létrejött egyezség minden hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

Önmagában azonban világos, hogy ennyi idő alatt nem lehet egy teljes koncepció váltást és annak alapján a hitelezők által is elfogadható, megfelelően alátámasztott gazdálkodási tervet készíteni. Ezen már korábban is el kell kezdeni dolgozni, azonban a gazdasági tervek mellett kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az előkészületek ne valósítsanak meg csődbűncselekményt, annak is a „csalárd bukás” változatát.
Látható tehát, hogy a csődeljárás jogintézménye olyan módon került kialakításra, hogy amennyiben a hitelezők többségét az adós meg tudja győzni gazdálkodása profitábilissá tételének lehetőségéről, abban az esetben egy reális ajánlat elfogadása a lehető legkönnyebb legyen. „Összességében elmondható tehát, hogy amennyiben reális lehetőség van az adós társaság által folytatott gazdasági tevékenység eredményességére, abban az esetben a csődeljárás áthidaló lehetőséget tud nyújtani a gazdaságtalan működésről egy rentábilis üzleti struktúrára való átállásra.” – zárja az ügyvéd.

Hozzászólások

Eltörölték az üzemanyag többletadóját és a részmunkaidős dolgozók többlet tb-járulékát Romániában

A román parlament szerdán módosította az adótörvénykönyvet és eltörölte január 1-jei hatállyal az üzemanyagra kivetett többletadót, valamint a részmunkaidős dolgozókra kivetett többlet társadalombiztosítási járulékot.
2019. 12. 05. 08:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Európai Uniós áfareform – változnak a vevői készlet egyszerűsítés szabályai

Fontos és jelentős változások jönnek európai uniós szinten a vevői készletekkel kapcsolatban. Több egyszerűsítés is lesz, ezeknek azonban szigorúbb adminisztráció a velejárója.
2019. 12. 04. 13:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Megszavazta az Országgyűlés a jövő évi adóváltozásokról szóló törvényjavaslatot

Megszavazta az Országgyűlés a vállalkozások és az ország versenyképességét még tovább javító, jövő évi adóváltozásokról szóló törvényjavaslatot, amely hozzájárul a magyar gazdaság további védelméhez és a versenyképesség javításához - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára kedden az MTI-nek.
2019. 12. 04. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Adócsomag - mindent lát a NAV

A mai napon elfogadott adócsomagban nem voltak jelentős változások a már beterjesztett törvényjavaslathoz képest; a parlamenti vita során csupán kisebb pontosításokra került sor – véli Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere.
2019. 12. 03. 16:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Életbe lépett a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés Szerbiában

December elsejétől már tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélhetik Szerbiában a nemi erőszakot elkövetőket, valamint a gyermekgyilkosokat, illetve a várandós nők és a magatehetetlenek gyilkosait.
2019. 12. 01. 18:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Jövőre is folytatódnak az adócsökkentések

Az adócsökkentések jövőre is folytatódnak, a kormány minden dolgozó nyugdíjast mentesít a járulékfizetés alól, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében jövőre a kisvállalati adó mértéke 13-ról 12 százalékra mérséklődik - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára a Nemzeti adókonzultáció című rendezvényen, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tartott pénteken Budapesten.
2019. 12. 01. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Tovább korlátozhatják Németországban a külföldiek tulajdonszerzését a hazai vállalatokban

Tovább korlátozhatják Németországban az Európai Unión (EU) kívüli befektetők tulajdonszerzését a stratégiai fontosságúnak ítélt hazai vállalatokban a szövetségi kormány formálódó tervei szerint, amelyekről csütörtökön szivárogtak ki részletek.
2019. 11. 29. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Cégcsoport-terápia: mikor és miért alakítsuk vállalkozásunkat cégcsoporttá?

Míg egy tipikus családi kis- vagy középvállalkozást jellemzően egyetlen cég testesít meg, addig a nagyvállalatok rendszerint számos cégből álló cégcsoport formájában működnek. Hogyan jönnek létre a cégcsoportok, mi indokolja a létrehozatalukat? Mikor érdemes cégcsoport létrehozatalába kezdeni? Ezekre a kérdésekre ad választ a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
2019. 11. 29. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

KATÁS vállalkozásod van? Vigyázz az ÁFA-csapdára!

Hiába 12 millió forint a kata és az áfamentesség éves határa, számos olyan apró részletszabály van, ami miatt nem várt meglepetések érhetik a katát választó egyéni vállalkozókat és bt.-ket. De nemcsak nekik okozhat kellemetlenséget a figyelmetlenség, hanem a rosszul kiállított számlájukat befogadó cégeknek is többletmunkát jelenthet a későn felfedezett hiba.
2019. 11. 28. 04:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Fontos tudnivalók a beragadt áfa visszaigényléséről

Akár több millió forint értékű áfa-visszaigényléssel is élhetnek a NAV felé azok a szolgáltatók, eladók, akiknek behajtatlan követelésük van. Az Európai Bíróság néhány hete hozott ugyanis olyan végzést, amely kimondja: ha egy követelés véglegesen behajthatatlanná vált, akkor nem dönthet úgy a tagállam, hogy nem adja vissza az áfát. Már régóta vártak erre a döntésre a hazai gazdasági társaságok. Különösen a KKV szektorban és az építőiparban lehet kedvező hozadéka az uniós döntésnek. Fontos azonban, hogy a jogosultak még időben jelezzék a Hivatal felé igényüket, különösen a 2014 év vége előtti ügyletek tekintetében, hiszen utóbbiak áfa-visszaigényelhetősége – az elévülési szabályok miatt – idén év végével zárul - figyelmeztet Sarinay Dávid, a DBH Finance szakértője.
2019. 11. 28. 03:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Csaló gabonakereskedők ellen emeltek vádat

Kétszázmilliós áfacsalással vádol a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség egy komáromi gabonakereskedőt, aki céghálózatot épített fiktív számlák kibocsátására, így csökkentette adókötelezettségét - tájékoztatta a vádhatóság szerdán az MTI-t.
2019. 11. 27. 23:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A transzferár dokumentáció hiányosságai, ellentmondásai az adózó ellen fordulhatnak

Egyre több és egyre eredményesebb a transzferárak területének vizsgálata hazánkban és nemzetközi szinten is. A kapcsolt vállalatok ma már nem úszhatják meg az ellenőrzések próbáját kiálló transzferár nyilvántartás elkészítését. „Ha nem készítik el, akkor ügyletenként 2 millió forint bírságot is kiszabhatnak rájuk, ha azonban elkészítik, de nem dolgozzák ki eléggé, éppen e hiányosságokkal, ellenmondásokkal adják a fegyvert a hatóság kezébe.” – figyelmeztetett Fotiadi Ágnes, a LeitnerLeitner Transzferár Üzletágának vezetője a LeitnerLeitner workshopján.
2019. 11. 27. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Eltemethetjük lassan a kézi számlatömböket

A 2020. július 1-től tervezett új jogszabályok várhatóan újabb döfést adnak az amúgy is letűnőben lévő kézi számlatömböknek, hiszen az adatszolgáltatási kötelezettség kibővítése extra adminisztrációs teendőket ró a régimódi számlázáshoz ragaszkodókra. Vajon végleg eljött a kézi számlatömbök vége?
2019. 11. 26. 16:30
Megosztás:
Hozzászólások:

20 millió forinttal is büntetheti a NAV a kapcsolt vállalkozásokat!

A 2018-as üzleti évet érintően nyilatkozni kell a CbC (Country-by-Country) jelentésben érintett hazai vállalkozásoknak december 31-ig, ha el akarják kerülni a NAV által kiróható súlyos bírságot. A jelentéstételre nem kötelezett cégeknek is érdemes a tavaly óta történt esetleges változásokra figyelmet fordítaniuk, derül ki a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST legfrissebb közleményéből.
2019. 11. 26. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Magyarország az EU második legnagyobb adócsökkentője

Magyarország az adócsökkentés mintaállama. Az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb mértékű adóteher-csökkentés 2017-ben, a tavalyi mérsékléssel pedig ezüstérmes lett az ország - közölte Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-vel.
2019. 11. 24. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A bíróságok kötelesek lesznek a Kúria jogértelmezését követni

A bíróságok kötelesek lesznek a Kúria jogértelmezését követni az Igazságügyi Minisztérium törvényjavaslata értelmében, ugyanakkor ez nem sérti az ítélkező bírók, vagy az eljáró tanácsok személyes függetlenségét - mondta az igazságügy-miniszter szombaton Budapesten, a magyar ügyvédek napján tartott ünnepségen.
2019. 11. 23. 22:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Lehet egyéni vállalkozó akinek van cége?

Magyarországon jelenleg több, mint félmillió egyéni vállalkozót tart nyilván a KSH, vagyis jól látható, hogy rengeteg ember ilyen formában végez gazdasági tevékenységet. Az egyéni vállalkozók nagy számára és az „intézmény” népszerűségére tekintettel érdemes megvizsgálni, hogy ki lehet egyéni vállalkozó és ki az, akit a jogszabályok kizárnak ebből a körből.
2019. 11. 21. 22:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Oroszországban tilos lesz a szoftver nélküli elektronikai cikkek forgalmazása

Tilos lesz orosz szoftver nélküli okostelefont, számítógépet és okostévét forgalmazni Oroszországban 2020. július 1-től az orosz parlament alsóháza által csütörtökön harmadik - végső - olvasatban elfogadott törvénytervezet szerint.
2019. 11. 21. 17:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Közreműködőket keres az adóhatóság

Közreműködőket keres az adóhatóság: a vállalkozások és a kereskedők egy egyszerű regisztrációval bekerülhetnek abba a nyilvántartásba, ahonnan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiválasztja a végrehajtási eljárásaiban közreműködő szervezeteket, kereskedőket - közölte a NAV az MTI-vel csütörtökön.
2019. 11. 21. 10:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A kormány három részletben emeli a bírák és az ügyészek illetményét

A kormány három részletben emeli a bírák és az ügyészek illetményét: január 1-jétől a bírák átlagosan 32 százalékos, az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesülnek, majd 2021-ben és 2022-ben 12, illetve 13 százalékos emelésben - jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
2019. 11. 21. 05:30
Megosztás:
Hozzászólások: