Rosszabb is lehet a csődnél – így mentem meg a cégem

A „csőd” és a „csődeljárás” kifejezés a mindennapi szóhasználatban egyet jelent „tönkrement” fogalmával, ami jogi értelemben a felszámolási eljárást jelentené. Mindezekkel szemben amennyiben valaki csődeljárás megindítását kéri a cégével szemben, az pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki, elköteleződést a társaság gazdasági célja mellett és felelősségvállalást a hitelezők felé. Dr. Pajor Dávid ügyvéd segít eloszlatni néhány félreértést.

Rosszabb is lehet a csődnél – így mentem meg a cégem

Mi a félreértés alapja?

Csődeljárásról első sorban a hírekből hallhatunk, valamely angolszász jogterületen működő ismertebb céggel kapcsolatosan. Sajnálatosan Magyarországon – vélhetően a piacgazdasági létforma lényegesen kisebb hagyománya miatt – amennyiben egy vállalkozás fizetési nehézségekkel küzd, a körülmények és a piaci helyzet jobbra fordulásában (vagy egyéb más csodában) bízva a „lyukakat tömködi be” és azokat a tartozásokat próbálja rendezni, amelyek a leginkább égetőek. Egyszerűen szólva menekül a felszámolási eljárás elől, amely azonban előbb, vagy utóbb úgy is utoléri. Még az is ritka és a hitelezők részéről – közöttük az adóhivatallal az élen – önmagában is nagyra értékelt lépés, ha az adós a tartozásai átütemezését kéri. Ilyen körülmények között olyan rendszer szintű változtatásokra, amelyek az adósságtenger növekedéséért felelős okokat megszüntetnék természetesen nincsen lehetőség, pedig ez lenne a társaság hosszútávú fennmaradásának záloga.

Pedig van lehetőség arra, hogy a gazdaságtalan és irracionális működést átalakítsa az adós és ennek elősegítésére levegővételhez juttassák a hitelezők azzal, hogy tartozásai megfizetésére haladékot kap és esetlegesen még annak bizonyos részét el is engedik – abban bízva, hogy egy kisebb részt egyáltalán megkapjanak belátható időn belül. „Mert tudják, hogy egy felszámolási eljárás során – amely több évig is elhúzódik– a biztosított hitelezői igénnyel rendelkező hitelezőkön túl nem sokan számíthatnak érdemi megtérülésre. Ezt a lehetőséget nevezik csődeljárásnak.” – magyarázza dr. Pajor Dávid.

Mi is a csődeljárás?

A csődeljárás lényege, hogy a fizetési nehézséggel rendelkező, akár már fizetésképtelen helyzetben lévő adós – a bíróságra történt előterjesztéstől számított – egy munkanapon belül fizetési haladékot kapjon a tartozásaira. Ettől az időponttól kezdődően a fizetési haladékra tekintettel nem kerülhet sor felszámolás elrendelésére, a már előterjesztett felszámolási kérelemről sem határozhat a bíróság (a fizetésképtelenséget megállapító első fokú, nem jogerős határozat meghozatala esetén viszont már nem terjeszthető elő csődvédelem iránti kérelem).

Milyen főnök lennél? Megmutatjuk!


A csődeljárás megindítása azonban nem pusztán lehetőséget jelent és fizetési haladékot, hanem kötelezettségeket is. Az adós társaság élére vagyonfelügyelő kerül kirendelésre, aki a képviseleti jogot gyakorolja a moratórium alatt. Ezen moratórium alatt kel az adós társaságnak a fent említett rendszer szintű változtatásokat végrehajtania, a racionális gazdasági működés tervét felállítani, a működést pedig olyan módon átalakítani, hogy az gazdaságos és profitábilis legyen. Ezen túlmenően a változtatásokon alapuló olyan gazdálkodási tervet kell kidolgoznia, amely bemutatja, hogy a hitelezők mi alapján várhatját követelésük megtérülését.

Mennyi időt lehet nyerni?

A moratórium 120 napra vonatkozik, amely egy alkalommal további 120 nappal meghosszabbítható abban az esetben, ha ehhez a hitelezők – hitelezői osztályonként – fele hozzájárul. A moratórium ideje alatt a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, a pénzforgalmi számlákkal szemben beszedési megbízás (inkasszó) sem teljesíthető és bírósági eljárás során beszámításnak sincsen helye. „Fontos, hogy a fizetési haladék többek között a munkabér jellegű kifizetésekre, a közüzemi tartozásokra és a forgalmi adókra nem vonatkozik – ezekre vonatkozóan külön megállapodás alapján van lehetőség halasztásra és részletfizetésre (amely nem a csődeljárás rendelkezésein alapul).” – ismerteti az ügyvéd.

Kiút az alagútból

Az adósnak a fizetésképtelen helyzetből való kilábalására vonatkozó tervet a moratórium kezdő időpontjától számított 60 napon belül megtartandó tárgyaláson kell elfogadtatnia a hitelezőkkel. A kilábalási terv kidolgozása a vagyonfelügyelő bevonásával készítendő el, aki azonban a gyakorlatban afelett őrködik, hogy az adós vagyona a hitelezők kárára ne kerüljön csökkentésre. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni az első tárgyaláson, a moratórium időtartama alatt – a hitelezők által támasztott követelmények alapján – lehetősége van az adósnak az ajánlata átdolgozására és ilyen módon a hitelezőkkel való elfogadtatásra. Az ajánlatot nem minden hitelezőnek kell elfogadnia, hanem elegendő, hogy a biztosított és nem biztosított hitelezői osztályokba sorolt hitelezők fele egyetértsen vele; ilyen módon a létrejött egyezség minden hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

Önmagában azonban világos, hogy ennyi idő alatt nem lehet egy teljes koncepció váltást és annak alapján a hitelezők által is elfogadható, megfelelően alátámasztott gazdálkodási tervet készíteni. Ezen már korábban is el kell kezdeni dolgozni, azonban a gazdasági tervek mellett kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az előkészületek ne valósítsanak meg csődbűncselekményt, annak is a „csalárd bukás” változatát.
Látható tehát, hogy a csődeljárás jogintézménye olyan módon került kialakításra, hogy amennyiben a hitelezők többségét az adós meg tudja győzni gazdálkodása profitábilissá tételének lehetőségéről, abban az esetben egy reális ajánlat elfogadása a lehető legkönnyebb legyen. „Összességében elmondható tehát, hogy amennyiben reális lehetőség van az adós társaság által folytatott gazdasági tevékenység eredményességére, abban az esetben a csődeljárás áthidaló lehetőséget tud nyújtani a gazdaságtalan működésről egy rentábilis üzleti struktúrára való átállásra.” – zárja az ügyvéd.

Hozzászólások

A készpénzfizetés szabályai, avagy mennyit fizethetünk cashben partnereinknek?

Kevesen tudják, hogy 2019-ben egy pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó számára nem fizethet többet készpénzben, mint bruttó 1,5 m Ft havonta. A szabály jól jelzi, hogy a hatóságok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a készpénzfizetés visszaszorítására a gazdaság kifehérítése érdekében. – emelte ki Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere. A tranzakciók 1,5 m Ft-ot meghaladó része után 20% mulasztási bírságot kell fizetni.
2019. 08. 17. 14:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Reklámadó: hogyan tovább?

A 2019-es nyári adócsomag példátlan fordulatot hozott a reklámadó szabályaiban. A jogalkotó határozott időre felfüggesztette a reklámadó rendelkezéseinek alkalmazását – méghozzá év közben –, ugyanakkor magát a szabályrendszert érintetlenül hagyta. Mi áll ennek a hátterében, és hogyan hat mindez a reklámok megrendelőire?
2019. 08. 15. 21:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A munkaerő legyen veled! – De milyen szerződéssel?

A régiót sújtó krónikus munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás manapság, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.
2019. 08. 13. 21:00
Megosztás:
Hozzászólások:

100 millió forint bírságot szabott ki balatoni ellenőrzéssorozatán a NAV

Csaknem minden negyedik vállalkozásnál talált valami szabálytalanságot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) balatoni ellenőrzéssorozatán, a kiszabott mulasztási bírság pedig megközelíti a 115 millió forintot.
2019. 08. 13. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nincs több türelem GDPR ügyekben

Egy évvel a GDPR türelmi idejének lejárta után nem lesz olyan be nem jelentett adatvédelmi incidenssel kapcsolatos ügy, amelyben nem szab ki bírságot a NAIH – mondta Péterfalvi Attila hatósági elnök a Deloitte MeetingRequest podcastjében. A 2018. május 25-én élesedett jogszabály miatt minden vállalatnak érdemes kiemelten figyelnie arra, hogy teljesítse a jogalkotók elvárásait.
2019. 08. 12. 18:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Kamion kartell ügy – magyar cégekre nézve kedvező, precedens értékű döntés született az Európai Bíróságon

Az Európai Bíróság ítélete 2019. július 29-én annak nyomán született, hogy a SCHMIDT Ügyvédi Iroda által képviselt Tibor Trans Kft. kereset terjesztett elő a Győri Törvényszéken szerződésen kívül okozott kárért való felelősség jogcímén, a DAF Trucks N.V. kamiongyártó cég ellen. A kár alapja az volt, hogy a kartell miatt a Tibor Trans drágábban tudott kamionokat vásárolni, mint a kartell nélkül tehette volna – ez a különbözet adta a bekövetkezett kárt.
2019. 08. 10. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nem várt kockázatokat hordozhat az elektronikus ügyintézés a cégek és a NAV között

Idén január elsejétől kizárólag elektronikusan, a cégkapu rendszeren keresztül intézhetik adóügyeiket a hazai vállalatok, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is minden hivatalos iratot ezen a felületen keresztül juttat el a cégek számára. Hiába előzte meg egy éves tesztidőszak a rendszer bevezetését, több cég nem készült fel kellő körültekintéssel a használatára, ami jelentős kockázatot okozhat számukra – hívja fel a figyelmet a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda.
2019. 08. 09. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az áfarendszer semlegességét erősítheti a jövőre életbe lépő törvény

Az áfarendszer semlegességét erősítheti a jövőre életbe lépő törvény, amely alapján az eladónak már nem kell adóterhet viselnie a nem fizető vevő helyett; érdemes ugyanakkor körültekintően eljárni az ilyen esetekben, mert a visszafizetés nem automatikus - hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
2019. 08. 08. 08:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Fontos a felkészülés az online számla-adatszolgáltatás jövőre alkalmazandó szabályaira

Augusztus 1-jén kerültek fel az első hivatalos információk a NAV Online Számla oldalára a valós idejű számla-adatszolgáltatást érintő változtatások kapcsán.
2019. 08. 07. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Mennyi adót kell fizetni a munkavállalók képzése után?

A munkáltatók többsége már felismerte az élethosszig történő tanulás jelentőségét, és a klasszikus szakmai tanfolyamok mellett kiegészítő képzéseket (soft-skill tréningek, vezetőképzések, nyelvtanfolyamok, stb.) is szervez dolgozóinak, azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy egyes munkavállalói képzések adókötelesek lehetnek.
2019. 08. 07. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Fontos a felkészülés az online számla-adatszolgáltatás jövőre alkalmazandó szabályaira

Augusztus 1-jén kerültek fel az első hivatalos információk a NAV Online Számla oldalára a valós idejű számla-adatszolgáltatást érintő változtatások kapcsán.
2019. 08. 06. 14:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Más cég helyett fizetett áfát? Jövőre már visszakérheti a pénzt az államtól!

Az áfarendszer semlegességét erősítheti a jövőre életbe lépő törvény, amelynek értelmében az eladónak már nem kell adóterhet viselnie a nem fizető vevő helyett. Érdemes ugyanakkor körültekintően eljárni az ilyen esetekben, mert a visszafizetés nem automatikus, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
2019. 08. 06. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Könnyítésekkel ösztönzik az adóhátralékok törlesztését Romániában

Különböző könnyítésekkel ösztönzi a román kormány az egymillió lejnél (69,1 millió forint) nagyobb adóhátralékok befizetését, az ennél kisebb hátralékoknál pedig elengedik a büntetőkamatokat, ha az adósságot november 30-ig törlesztik.
2019. 08. 01. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Nem sodorja végveszélybe az automatizáció a könyvelő szakmát

Szalai András, a Process Solutions Kft. partnere és ügyvezető igazgatója foglalta össze szakmai meglátásait és tapasztalatait azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakul a számviteli szakma jövője, milyen változások érik a könyvelő vállalatokat, és milyen hatást gyakorol az ágazatra az egyre nagyobb szerephez jutó technológiai fejlődés.
2019. 08. 01. 01:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Kopogtat a NAV, ha elfelejtettük bevallani a külföldi jövedelmeinket

A közelmúltban számos olyan hatósági eljárás indult Magyarországon, amelyek a külföldi jövedelmekről szóló, más államoktól megszerzett adatokon alapulnak. A NAV első körben támogatói eljárást kezdeményez. A szankciók elkerülhetők – feltéve, hogy az adózó együttműködik.
2019. 07. 29. 21:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Közeleg a határidő: Jelentse be automatáját a NAV-nak!

Július 31-éig szankció nélkül bejelenthetik az üzemeltetők az adóhivatalnak azokat az automata berendezéseket, amelyek olyan terméket vagy szolgáltatást kínálnak, amelyért helyben fizetnek a vásárlók, működésükhöz nincs szükség kezelőszemélyzetre - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn az MTI-nek küldött közleményben.
2019. 07. 29. 14:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A következő másfél évben 500 milliárd forintos adócsökkentés valósulhat meg

A következő másfél évben 500 milliárd forintos adócsökkentés valósul meg, ami jelentősen könnyíteni fogja a gazdálkodók és a magánszemélyek életét - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
2019. 07. 27. 13:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Szabálytalanságok és tévhitek lengik körül a munkaidőkeret alkalmazását

Tipikus hibának számít, ha a munkáltató elmulasztja tájékoztatni a munkavállalókat a munkaidőkeret kezdő és/vagy befejezési időpontjáról, vagy csak szóban hangzik el az információ. Azzal is gyakran lehet találkozni, hogy a munkaadó az utolsó pillanatban módosítja az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást. Homály fedi azt a jogszabályi lehetőséget, hogy a munkavállaló is kérheti a közölt munkaidő-beosztás módosítását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kevés munkavállaló tud csak arról, hogy egy családi eseményen való részvételi szándékát vagy a szabadság kiadására vonatkozó igényét – csípőből való elutasítás helyett - munkaadójának mérlegelni kell. Azt is jó tudni egy munkavállalónak, hogy alanya lehet egy bújtatott munkaerőkölcsönzésnek, de ez a kirendelés nem járhat számára aránytalan sérelemmel.
2019. 07. 24. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Csoportos társasági adóalanyiság: figyelmen kívül hagyhatók a transzferár-szabályok?

A csoportos társasági adóalanyiságban résztvevő társaságok között végrehajtott ügyletek tekintetében főszabály szerint ugyan nem alkalmazandók a társasági adótörvény tételes transzferár-módosítási és dokumentációs szabályai, mégis felmerülhetnek továbbra is transzferárazást érintő kötelezettségek.
2019. 07. 24. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Jogszabálysértő az alkalmazottak okmányainak általános jellegű másolása és a másolatok tárolása

A munkáltatók csak kivételes esetekben másolhatják le jogszerűen az alkalmazottak személyes iratait – mutat rá a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda. Kivételt kizárólag a kifejezett jogszabályi felhatalmazás, illetve speciális, egyedi célhoz kötöttség jelenthet.
2019. 07. 19. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások: