Szórakoztatóközpont vagy közösségépítő berendezési tárgy?
A vállalat a felmérésben arra kereste a választ, hogy a tudatos televízióválasztás- és használat, hogyan járulhat hozzá a fizikai- és mentális egészség megőrzéséhez. A 2020 tavaszán végzett reprezentatív kutatás a magyar felhasználók szokásait és a televíziózás közösségépítő hatását is vizsgálta, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a TV készülékek egyre inkább a mindennapi élet számos területén alkalmazható központtá válnak.
Sokoldalú megoldás, nem csak szükséghelyzetben
Számos magyar otthonban található okostévé, amely az adatok szerint fontosabb szerepet kapott a karanténidőszakban, amikor jellemzően az egész család együtt töltötte otthon a napjait. A háztartások tagjai többféle különböző feladatra is használhatták a televíziót, a válaszadók között voltak, akik tanulásra, munkára, a rokonokkal és barátokkal való kapcsolattartásra vagy éppen az otthoni sportolás kiegészítőjeként gondoltak az eszközre. A legtöbbeknek természetesen a kikapcsolódás egyik fontos formája volt a tévézés, a hazai válaszadók több mint fele pedig a napi tájékozódásban is támaszkodott rá.
A kijárási korlátozások alatt a fővárosiak használták leginkább kreatívan a televíziókat, itt közel 25 százalék sportolt vagy tanult otthon a képernyők előtt, míg a községekben élők összesen 10 százaléka használta sporthoz a tévéjét. A képernyőidő otthoni megosztását mutatja, hogy a sport- és fitnesz funkciókat a nők használták nagyobb arányban, összesen 14 százalékban, míg a férfiak inkább a munkára koncentráltak. A megérdemelt pihenőidőt az adatok alapján már közösen tölti a két nem, nagyon hasonló arányban a szórakoztató és hírműsorok előtt.
A televízió a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára tartozik legkevésbé a hírforrások közé (mindössze 45%), ezzel szemben szinte mindegyikük (81%) nézi kikapcsolódásképpen. Az alacsonyabb végzettségűek jobban bíznak a tévéhíradókban (átlagosan 52%) és ezzel párhuzamosan csak 63 százalékuk tévézett, amikor lazításra került a sor. A kutatás alapján kiemelkedik még a 60 évnél idősebb korosztály elkötelezettsége a televíziós hírek mellett, 65 százalékuk ebben a formában követte a napi történéseket, míg a fiatalabbaknál ez az arány 20 százalékponttal alacsonyabb, ők azonban sokoldalúbban használták a készülékeket.
Együtt minden jobb
A TV képernyője nem csak az egyéni szórakozás vagy a munka szempontjából elengedhetetlen része a háztartásoknak, de a társas kapcsolatokra is hatása van. Az utóbbi időben kevesebb lehetőség adódott rá, de a magyarok így is szívesen tévéznek közösen. Ez Budapesten és a vidéki településeken egyaránt jellemző, főleg közös filmezés és sorozatnézés formájában. A férfiak esetében ez kimondottan filmeket jelent, hiszen 40 százalékuk fogyaszt ilyen jellegű tartalmat barátaival vagy családtagjaival közösen, ezen kívül egynegyedük jár össze ismerőseivel játszani vagy sporteseményeket nézni. Ezzel szemben a nők esetében a tévé nagyon gyakran csak „háttérzajként” része a találkozóknak, egyharmaduk említette, hogy a látogatásának más volt az apropója. A magyarok szívesen néznek közösen TV-sorozatokat, az ilyen jellegű tartalmak rajongói jellemzően a 60 év felettiek itthon, akiknek kétharmada jár át a barátaihoz vagy a családjához kifejezetten a kedvenc szériája legújabb része miatt.
Az embereket legkevésbé a showműsorok hozzák össze, ezeket kevesebb mint a válaszadók 10 százaléka nézte valakivel együtt, a filmek ellenben minden korosztályt hasonlóan megmozgatnak, átlagosan a válaszadók harmada jött össze szeretteivel, hogy megnézzenek egy-egy alkotást. A tévé mellett együtt töltött időnek természetesen hatása lehet a felhasználók kapcsolatára is. Ezt a magyarok közel egy negyede tartja pozitívnak, és gondolja úgy, hogy az okostelevíziók jó hatással vannak az személyes kapcsolatokra.
„Egyre inkább tapasztaljuk, hogy a magyar felhasználók is kezdik felfedezni az okostévékben rejlő lehetőségeket. A megfelelő alkalmazásokkal ezek a készülékek az élet rengeteg területén adhatnak hozzá egy kis pluszt a mindennapokhoz – mondta el Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – A karanténidőszakban sokan dolgoztak vagy éppen tanultak a televíziójuk előtt, reméljük, hogy ezek mellett most már visszatérhetnek a közös sorozat- és filmmaratonok is, amelyek a kutatásunk alapján igazán összekötik az embereket a képernyő előtt.”
