Támogatott agrárbiztosítások: akár 10 milliárd forint fölé is kerülhet az idei díjállomány
Idén már hatodik éve működik a díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer, melynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakapják. A konstrukciót évről évre egyre több gazdálkodó veszi igénybe – ráadásul tavaly óta egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is újra visszatérhettek a rendszerbe –, ezért a támogatandó díjak összege a 2015-ös 5,7 milliárdról 2016-ban 7,5 milliárd forintra, míg idén eddig már 9,8 milliárd forintra emelkedett. Mivel a bekövetkező káresetek miatt a biztosítók számos ügyfélnél még javában vezetik vissza az előzetes kármentességi kedvezményeket, a díjak végösszege az év végére jó eséllyel átlépi a 10 milliárdos határt.
Noha a díjtámogatási keretet 2016-ban évi 3 milliárdról 4 milliárd forintra emelték, ez már a tavalyi évben sem nyújtott fedezetet az elérhető támogatások maximumára. A tovább növekvő igények miatt idén a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint várhatóan az alábbi séma szerint zajlik majd:
· A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében 47 százalék körül lehet a visszatérítés mértéke
· A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén körülbelül 34 százalék,
· A többi növény (C típus) esetén pedig szintén mintegy 34 százalékos visszatérítés várható.
„Bár az előző években jelentősen emelkedett a szőlő- és gyümölcskultúrákat ért természeti károk nagysága, a biztosítások zömét továbbra is a szántóföldi növényekre kötik – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Pedig az értékesebb ültetvényekben sokkal nagyobb összegű károk tudnak keletkezni, így a biztosítás elhagyásával a termelők magasabb kockázatot vállalnak. Ráadásul biztosítás nélkül a kárenyhítési alapból megítélt térítésnek is csak a felére lesznek jogosultak.”
Szintén probléma, hogy a több mint 2 millió hektáros hazai erdőterületnek csupán mintegy 5 százaléka biztosított. Az igénybe vétel annak ellenére ilyen csekély, hogy a tűzesetek mellett idén is bőven előfordult jég-, árvíz- és szélviharkár, hónyomás, emellett bizonyos rovarkártevők is tetemes károkat okoztak. Mindezekre összetett, helyzetre szabható konstrukciók állnak rendelkezésre, az igénybe vétel azonban továbbra is szinte elenyésző.
Jellemző idei mezőgazdasági károk
Az idei évben jelentősebb téli és tavaszi fagykárokat is jelentettek a gazdálkodók. A jégeső különösen nagyobb alföldi szőlősökben és a szabolcsi almatermelő vidékeken okozott károkat, de jelentős mértékű volt a mátraalji, a borsodi (Megyaszó térsége), illetve a Bátaszék-Mohács környéki gazdákat ért jégveréskár is. A vihar akkor is tudott jelentős károkat okozni, ha nem társult jéggel. A Balaton déli partján. Siófoknál mérték az eddig legerősebb 150 km/h feletti szélsebességet, ami rengeteg nagy volumenű vagyon kárt okozott: a szél ereje képes volt például földön álló helikoptert is felborítani.
A lokálisan a bekövetkező károk intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását jelzi. A lokális jellegű természeti csapások ráadásul általában még a bekövetkezésük előtt néhány órával sem jelezhető előre, ahhoz a korábbi kártörténeti adatbázisok sem képesek megfelelő támpontot nyújtani.
Immár negyedik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
