Törökországban meghosszabbították a rendkívüli állapotot
Az intézkedés helyi idő szerint péntekre virradóra, 1 órakor lép életbe.
A miniszterelnöki hivatal javaslatát egy nappal az után fogadták el, hogy a nemzetbiztonsági tanács és a minisztertanács is a meghosszabbítás mellett foglalt állást. Mindkét testület élén Recep Tayyip Erdogan államfő elnököl.
Ahogy a korábbi esetekben is, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) támogatta, míg a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP), illetve a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) ellenezte a rendkívüli állapot fenntartását.
A rendkívüli állapotot a 2016-os puccskísérlet után öt nappal, július 20-án vezették be Törökországban. Azóta eddig öt alkalommal hosszabbították meg: 2016 októberében, 2017 januárjában, áprilisában, júliusában és októberében.
A török kormány korábban azzal indokolja a helyzet fenntartásának szükségességét, hogy a gyors határozathozatalnak és a döntések gyors végrehajtásának köszönhetően Ankara hatékonyabban tud fellépni a Törökországot veszélyeztető terrorszervezetek ellen.
Ankara e jogkörökkel élve a hatalomátvételi kísérletért felelőssé tett gülenista mozgalom, az 1984 óta fegyveres függetlenségi harcot vívó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C), illetve a Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen lépett fel.
A török alkotmány értelmében kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén lehet elrendelni a rendkívüli állapotot, amelynek keretében kijárási és járműforgalmi tilalmat lehet életbe léptetni, be lehet tiltani a gyűléseket és demonstrációkat, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak média- és sajtótermékeket az intézkedés idején.
Törökországban 2016. július 15. óta több mint 134 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 50 ezret - köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, egyetemi tanárokat, üzletembereket, újságírókat és minisztériumi alkalmazottakat - pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózathoz vagy terrorszervezetekhez.
Fethullah Gülen tagadja, hogy köze volt a puccskísérlethez.
Az Európai Unió több vezető politikusa szerint a törökországi tisztogatások túlzóak, a kormányzati fellépés az összes kritikus hang elhallgattatására irányul, ami által Ankara egyre inkább távolodik az európai értékektől.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
