Visszaszorulóban az adócsalás Magyarországon
Az Európai Bizottság 2018 szeptemberében hozta nyilvánosságra a „Study and Reports on the VAT Gap in the EU-28 Member States” című jelentést.
A jelentés középpontjában álló ún. „áfarés” kifejezés alatt azon összeg értendő, amely az adott évben az adóalanyok oldalán felmerült - akár a benyújtott áfabevallásokban megjelenő, akár azokban nem is szerepeltett - áfakötelezettség és az adóhatóság részéről ténylegesen beszedett áfa összegének különbözete, melynek mértéke általában százalékos formában kifejezett.
A jelentés alapján az Európai Unió 28 tagállamában az áfarés mértéke 2016-ban 13,2%-ról 12,3%-ra csökkent, amely különbözet összegszerűen alacsonyabb érték mint 150 milliárd euró.
A PwC Magyarország adószakértői azt vizsgálták, hogy a közép- és kelet-európai régió országaihoz - Csehország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Románia, Szlovákia - képest a Magyarország által elért teljesítmény hogyan értékelhető.
A régióban Magyarország – a 13 százalékos áfaréssel – az előkelő második helyen áll, csak Ausztria (7%) előzi meg. Harmadik Csehország (14%), ez után következik Lengyelország (21%), Szlovákia (26%), végül Románia (36%).
„Lényeges előrelépést jelent, hogy Magyarország a vizsgált időszakban kilenc százalékpontos csökkenést realizált, amely a már említett régiós viszonylatban a második legjelentősebb javulás a Szlovákia által elért 11 százalékpontos áfaréscsökkenés után. Magyarország elmúlt időszakban követett inflációs politikáját figyelembe véve az eredmény egyúttal reálértékű áfabevétel-növekménynek minősül. Egyes becslések szerint hazánk áfabeszedési aránya 2017-2018-ban még inkább pozitív irányba mozdulhat el, akár 10%-ra is csökkenhet”- mondja Farkas Gábor, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadás üzletágának igazgatója.
Mennyi esélyed van, hogy havi 1 millió Ft-ot keress?
„A pozitív fordulat többek között magyarázható azzal, hogy a magyar adóhatóság részéről megfigyelhető a törekvés az adózói kötelezettségek folyamatos bővítésére annak érdekében, hogy az áfacsalások minél inkább visszaszoríthatók legyenek. E célkitűzést szolgálta például a belföldi összesítő jelentést bevezető, 2013-ban hatályba lépett jogszabályi rendelkezés is, amelynek megfelelően az adóalanyoknak a kétmillió forint feletti áfatartalmú számláikat tételesen kellett feltüntetni az áfabevallások mellékleti lapjain. E kötelezettség kapcsán folyamatos szigorítás is tapasztalható volt, 2015-től kezdődően a jelentési kötelezettség alá eső számlák áfatartalmának értékhatára már egymillió forintra, 2018. július 1-jétől pedig százezer forintra csökkent*” - magyarázza Deák László, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadás üzletágának cégtársa.
A 2015. év az adózói jogkövető magatartás elősegítését tovább növelte az ún. Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKAER) bevezetése is, amely – jogalkotói célja szerint – a termékek közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, és az e kötelezettségeket teljesítő jogkövető piaci szereplők piaci pozíciójának erősítésére irányult.
*2018. július 1. napjával a bejelentési kötelezettség már csak a bejövő számlák tekintetében áll fenn, mivel a kimenő számlák adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése elektronikus úton történik.