Az Országgyűlés másodszor is megszavazta az új Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, s ezzel nagyobb esély nyílt arra, hogy a kódex 2010-ben hatályba lépjen.

Míg a hatályos Ptk. csak utalás szintjén rendelkezik a környezeti kárért való felelősségről, addig a jogalkotó az új törvényben részletesen szabályozza a környezeti kárfelelősség kérdéseit.

Az új szabályozás fontos rendelkezése, hogy a környezeti kárért való – objektív, tehát nem vétkességi alapú – felelősség az ellenkező bizonyításáig egyetemlegesen terheli a károkozó magatartás helyszínéül szolgáló vagy szolgált ingatlan mindenkori tulajdonosait és birtokosait (tényleges használóit). Ennek következtében lehetővé válik, hogy az ingatlan bérbeadójának kelljen helyt állnia a bérlője által okozott környezeti kárért. Emiatt a jövőben szükséges lehet a felelősség rendezése a bérleti szerződésekben.

Az új Ptk. emellett rögzíti, hogy a felelős károkozó szervezettel egyetemlegesen felel a károkozó szervezetben legalább minősített befolyással rendelkező személy, vagyis az, aki a szervezetben – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazatok legalább hetvenöt százalékával rendelkezik. Így tehát akár a külföldi anyavállalat is közvetlenül perelhető a környezeti károkozás miatt a magyar bíróság előtt.

A törvény merőben új, erkölcsi szankcióként bevezeti annak lehetőségét, hogy a bíróság a károkozót kötelezze a felelősségét megállapító jogerős ítéleti rendelkezésnek országos napilapban vagy a saját honlapján való közzétételére.

Tekintettel arra, hogy a környezeti károk sok esetben az azt előidéző cselekmény elkövetését követően, akár évekkel később jelentkeznek, ezért a felelősség megállapítása kivételesen hosszú, harminc éves jogvesztő határidő alatt érvényesíthető.

(PwC)