Az Európai Unió további bővítése

Az Európai Unió néhány évtized alatt hattagú nyugat-európai szövetségből 27 tagú, Európa nagy részét magában foglaló államszövetséggé vált, mivel 2007. január 1-jével Bulgária és Románia is teljes jogú tagja lett a Közösségnek. Jelenleg két ország, Törökország és Horvátország tagsága szerepel a napirenden.

A jelenlegi bővítési folyamat megfelel a 2004-ben csatlakozott országokkal kapcsolatban alkalmazott eljárásnak. A tagság feltétele az 1993-ban lefektetett ún. Koppenhágai Kritériumoknak való megfelelés:

• A demokratikus intézmények stabilitása, a jogállamiság, a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartása.
• Működő piacgazdaság, mely képes helytállni az európai uniós versenyben.
• A Közösségi joganyag teljes átvétele.

Egyre többet hallani azonban a negyedik kritériumról is, amely az ún. abszorpciós kapacitást vizsgálja, azaz az Európai Unió képességét az új tagok befogadására. Olli Rehn bővítési biztos szerint az EU az évtized végéig nem fogad új tagokat. A 2010-es dátum mögött az Európa jövőjéről szóló vita, az alkotmányos dilemma és az intézményrendszer, valamint a költségvetés reformja húzódik.

Törökország

Törökország már 1963-ban jelezte az EU-hoz való csatlakozási szándékát. 1974-ig több fontos kereskedelmi egyezmény kötött az Európai Közösséggel, azonban a júliusi ciprusi beavatkozás hosszú időre visszavetette a közeledést. A török csatlakozási kérelmet a 80-as évek végén vizsgálták meg ismét, ám a folyamat csak a 90-es évek közepén gyorsult fel, amikor az 1995-ben kötött vámszerződés vámuniót hozott létre az Európai Unió tagországai és Törökország között. 1997-ben az Európai Tanács még elvetette, hogy Törökország hivatalosan is tagjelölti státuszt kapjon, de 1999-ben Helsinkiben erre is sor került. 2001-ben és 2002-ben a török parlament olyan széleskörű reformokat fogadott el, melyek lehetővé tették a tagság politikai kritériumának teljesítését. Ennek eredményeképp 2002 decemberében az Európai Tanács úgy határozott, hogy két éven belül meghozza a tárgyalások megkezdéséről szóló döntést. A 2004. december 17-i tanácsi ülésen döntés született a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Az EU 2005. október 3-án hagyta jóvá, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a szervezet és Törökország között az ország EU-csatlakozásáról. A tárgyalások az ún. "screening" -el, az EU-joganyag fejezetenkénti ismertetésével és a török jogszabályok összevetésével 2005. október 20-án indultak el.

A török csatlakozási tárgyalások több szempontból is különlegesnek számítanak. „Nyílt végű” tárgyalásokról van szó, ahol a tagság nem garantált. A felvételre csak 2014 után kerülhet sor, az Unió 2007-2013-as költségvetésébe nem is kalkulálták bele a török tagság költségeit. A tárgyalások szüneteltethetők, amennyiben Törökország súlyosan megsérti az emberi jogokat vagy a jogállamiság elvét. Végül Törökországnak - ha kezdetben nem is nyíltan - de el kell ismernie a ciprusi görög kormányt.

A 2004 decemberében kötött EU-török megállapodás szerint Törökországnak még a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt alá kellett írnia azt a jegyzőkönyvet, amelyben társulási szerződését kiterjesztik a 2004-ben csatlakozott tíz EU tagra, ami 2005. augusztus 1-jén meg is történt.

Törökország és az EU kapcsolatáról bővebben itt olvashat.

Horvátország

Horvátország a délszláv háborúk miatt csak 2003 februárjában nyújtotta be csatlakozási kérelmét az EU-hoz. Az Európai Tanács 2004 decemberében zöld utat adott a tárgyalások 2005 tavaszi (2005. március 17.) megkezdéséhez, azonban ennek feltételéül szabta, hogy Horvátország együttműködjön a hágai nemzetközi törvényszékkel a háborús bűnösök (pontosabban Ante Gotovina tábornok) kiszolgáltatásában.

A horvát csatlakozási tárgyalások azonban nem kezdődhettek meg a kitűzött időpontban, mert az Európai Unió az utolsó pillanatban a halasztás mellett döntött. Miután a hágai Nemzetközi Törvényszék arról számolt be az EU-tagállamok külügyminisztereinek, hogy Horvátország teljes mértékben együttműködött a testülettel, a török ünnepélyes tárgyaláskezdéssel együtt Zágrábbal is megindultak a tárgyalások. (2005. október 3.)

Horvátország és az EU kapcsolatáról bővebben itt olvashat.

Macedónia

Az Európai Unió vezetői 2005 decemberében hivatalosan elfogadták Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2004 márciusában benyújtott csatlakozási kérelmét, a tárgyalások megkezdésének időpontját azonban nem tűzték ki.

Macedónia és az EU kapcsolatáról bővebben itt olvashat.