Júliustól új hivatalos szerv ellenőrzi a vitatott építőipari teljesítéseket
Az építőipari nemfizetési láncok kialakulásának megakadályozását megcélzó intézkedések egyik stratégiai eleme a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) július 1-jei létrehozása – derül ki a BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda legfrissebb iparági elemzéséből.
Az iparági teljesítések véleményezésére felállított testület feladata, hogy az építési szerződésekből eredő vitákban a megrendelő, tervező, alvállalkozó, vagy kivitelező megbízására – a bíróság által is elfogadható – szakértői véleményt adjon, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a kiadását vitatják, vagy kiadásra került ugyan, de kifizetés nem történt.
A testület véleménye akkor is kérhető, ha az érintett fél a szakvéleménnyel a szerződést biztosító mellékkötelezettség (bankgarancia, zálogjog, kezesség) érvényesítését szeretné elérni.
„A 2008-as pénzügyi válság kirobbanása óta eltelt években az építőipar a legkockázatosabb hazai szektorrá vált. Nem meglepő tehát, hogy az építési ügyekkel kapcsolatos magyar jogszabályok a következő hónapokban jelentős változtatásokon mennek keresztül, és a módosítások egy része az építőipari lánctartozások kialakulását kívánja megelőzni” – nyilatkozta dr. Balázs Tamás, a BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda vezető partnere.
Az ügyvédi iroda elemzéséből kiderül: 2012 utolsó negyedévében a hazai építőiparban 782 felszámolást és 536 végelszámolást tettek közzé a cégbíróságok. 2012 novemberében például rekordszámú, 707 fizetésképtelenségi eljárást produkált az iparág, éves szinten pedig összesen 5268 építőipari vállalkozás fejezte be a tevékenységét végleg. A tendencia idén sem változott sokat, hiszen 2013 januárjában is 428 építőipari vállalkozás szűnt meg és a szektorra továbbra is jellemző a nemfizetések és a gyűrűző nemfizetési láncok kialakulása.
Balázs Tamás elmondta: a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett, de független szervezetként működik majd, így annak tagjait a kamara nem utasíthatja.
Ha a TSZSZ-hez benyújtott kérelem megfelel a jogszabályban foglaltaknak, akkor a testület az eljárást nem utasíthatja vissza, a nevében elkészülő szakvéleményt pedig egy szakmai felelősséget is vállaló, háromtagú szakértői tanács adja, amelynek összetételéről a jogszabály a konkrét ügyben szükséges szakértelem figyelembevételével rendelkezik.
A TSZSZ a szükséges vizsgálatokat a kivitelezés helyszínén végzi el, és erről jegyzőkönyvet is felvesz. A vizsgálat során a szakértői tanács beléphet a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlanba – ennek lehetőségét az ingatlan birtokosa köteles biztosítani. Amennyiben ezt a birtokos nem teszi lehetővé, a TSZSZ a rendőrség közreműködését is kérheti a vizsgálatok megfelelő lefolytatásához.
„Kifejezetten előrelátó módon, a jogszabály azt is kimondja, hogy semmis az a szerződéses kikötés, amely a TSZSZ eljárását korlátozza, kizárja, vagy a vizsgálat kezdeményezését negatív jogkövetkezményhez fűzi. Ilyen módon tehát nem lehetséges megkerülni vagy lassítani az eljárást” – tette hozzá Balázs Tamás.
A vizsgálat befejeztével a TSZSZ olyan szakvéleményt állít ki, amely alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése milyen összegben indokolt. A szakvélemény tartalmát ugyancsak a törvény határozza meg. Fontos szabály, hogy a TSZSZ a szakvéleményt a kérelem beérkezésétől kezdve 30 napon belül kiállítja, hacsak hiánypótlásra nem volt szükség, mert akkor a határidő számítása a hiánypótlás időtartamával meghosszabbodik.
A testület vezetője ezt legfeljebb egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbíthatja, de csak akkor, ha ezt az ügy különös bonyolultsága indokolja.
A végleges tényállás megállapítására ugyanakkor változatlanul a bíróságon kerül sor: az érdekelt fél a keresetet a szakvélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül indíthatja meg. A TSZSZ szakvéleményének rendeltetése az, hogy a perben azonnal rendelkezésre álljon egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság az ítéletét alapíthatja.
A BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda szerint a jogalkotók célja az volt, hogy felgyorsítsák és támogassák a szerződéses teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését. A kapcsolódó Ptk. módosítás alapján ugyanis a fél kérésére a bíróság maximum 400 millió forintig ideiglenes intézkedést rendel el a kereseti kérelemben vagy a viszontkeresetben foglalt követelés vonatkozásában, ha a TSZSZ szakvéleménye szerint teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a követelés a már teljesített tervezési, építési, és kivitelezési munkák szerződés szerinti ellenértékével megegyezik.
llyen kérelem akkor teljesíthető, ha a kérelmező igazolja, hogy az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezése esetére rendelkezik olyan biztosítással, vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtott olyan bankgaranciával, amely a követelés összegének visszatérítésére alkalmas – teszi hozzá a jelentés.
A szerződést biztosító mellékkötelezettségekre vonatkozó szakvéleményhez kapcsolódóan ugyancsak fontos, hogy ha a TSZSZ szerint annak teljesítése nem indokolt, a bankgarancia, a zálogjog, és a kezes helytállása sem követelhető.
