Már Kína a legnagyobb aranyfogyasztó
Miközben ugyanis a fogyasztók 21 százalékkal több aranyat vettek 2013-ban az egy ével korábbinál, a sárga nemesfémbe fektető tőzsdén kereskedett befektetési alapok, az ETF-k 881 tonnával csökkentették aranyportfoliójukat, melyek egyenlegeként kijövő 3756 tonnás, 170 milliárd dollár értékű kereslet 15 százalékkal alacsonyabb volt a 2012. évinél.
Az arany ára éves átlagban tavaly 15 százalékkal volt alacsonyabb, unciánként 1411 dollár, mint 2012-ben. A tavaly gyengülő devizájú országok (India, Japán és Törökország) kivételével az arany árfolyam jelentősen esett. Dollárban kifejezve például 27%-ot.
Az arany leértékelődése alapvetően közrejátszott abban, hogy az aranyrudak és –érmék befektetési célú vásárlása 28 százalékkal, 1654 tonnára nőtt. E szegmensben ekkora éves ütememelkedésre 1992, vagyis azóta nem volt példa, hogy a WGC felméri az aranypiaci folyamatokat.
Folytatódott az aranypiac súlypontjának áttevődése nyugatról keletre. Különösen a kínaiak jeleskedtek, 38 százalékkal vettek többet, míg az indiaiak 16 százalékkal. Ezzel mindkét ország rekordot döntött, s 1066 tonnás értékével Kína először lett a világ legnagyobb aranyvásárlója, Indiát megelőzve. Utóbbi az aranyimport-korlátozások dacára vett 111 tonnával többet, mint 2012-ben, 975 tonnát. A kisebb piacok közül Törökországban 113 százalékkal több, 102 tonna cserélt gazdát, míg az USA-ban – 26 százalékos emelkedés eredményeként – 68 tonna. Európában egyedül a német aranyfogyasztás tudott nőni, Svájc és Európa többi része inkább az eladói oldalon állt. A német aranypiac immár közel 50%-os súllyal bír Európában.
Az, hogy a világ 2209 tonnás – az előző évit 17 százalékkal meghaladó – ékszerkereslete először lett magasabb a 2008-ban kitört válság előtti szintnél, ugyancsak alapvetően Kínának köszönhető, ahol az aranyékszerekből 29 százalékkal több, 669 tonna fogyott, míg Indiában 11 százalékkal több, 613 tonna.
A technológiai szektor aranyigénye gyakorlatilag stagnált, 405 tonnát tett ki, 2 tonnával kevesebbet az egy évvel korábbinál. A központi bankok immár 12 egymást követő negyedév óta több aranyat vesznek, mint amennyit eladnak, noha az elmúlt évi adásvételeik nettó értéke 32 százalékkal mérséklődött 2012-höz képest.
Az arany közel 4340 tonnás kínálata 2 százalékkal maradt el a 2012. évitől. A bányák a most termőre forduló projektek miatt tudták növelni a kibocsátást, viszont az alacsonyabb árfolyamok miatt lecsökkent törtarany visszaolvasztás mennyisége azonban a bányászott aranynál jobban csökkent, és így a kettő eredőjeként kissé csökkent a kínálat.
Conclude kommentár:
Tavaly tovább nőtt a Távol-Keleti dominancia a világ aranypiacán. Az alacsony árfolyamokat kihasználva jelentősen növelték fizikai aranybefektetéseiket, így az aranykészletek mind nagyobb része van ázsiai kézben. Ezzel szemben a nyugati világ ismét az eladói oldalon állt (kivéve az amerikai nyugdíjmegtakarítás által vezérelt aranyérme befektetést). Európából (főként Svájcból) jelentős mennyiségű arany áramlott ki, a németországi befektetők viszont kissé növelték fizikai arany kitettségüket.
A magyarországi aranypiac összehúzódott 2013-ban. A rúdarany és befektetési arany érme vásárlás még az európai trendet is meghaladóan csökkent, ami valószínűleg a hitelvisszatörlesztéseknek és a befektetési alapok növekvő népszerűségének köszönhető. A törtarany felvásárlás is igen jelentősen csökkent az alacsony áraknak és a csökkenő lakossági készleteknek köszönhetően.
Az aranybefektetési kultúra itthon még kezdeti fázisban van, hiszen inkább a pánikvásárlások dominálnak, mintsem a kedvező árfolyamon történő tudatos befektetés.
Forrás: Conclude Zrt.
