Magyarország megérett a felminősítésre
A vezérigazgató kedvezőnek nevezte, hogy 2010-nél kedvezőbb gazdasági környezetben lát majd munkához az új kormány. A K&H elemzői 2 százalékos bővüléssel számolnak az idén, de mivel a szomszédos országokban 3 százalék körül lesz a gazdasági növekedés, fontosnak nevezte, hogy a magyar növekedés robusztusabbá váljon. Az is kedvező a vezérigazgató szerint, hogy a nyilatkozatok alapján a következő Orbán-kormány is tartja magát a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiányhoz, és elkötelezett a foglalkoztatás bővítésében, ami a lakossági jövedelmek, valamint a fogyasztás bővülését eredményezheti.
Hendrik Scheerlinck hangsúlyozta: itt az ideje, hogy az elért eredmények tükrében Magyarország a hitelminősítőktől visszakapja a befektetésre ajánlott minősítést. Ezzel együtt a vezérigazgató szerint számos negatív jelenséget is lehet tapasztalni a magyar gazdaságban. Ezek között megemlítette, hogy a várakozások szerint az energiaszektorban tovább folytatódik az állami szerepvállalás növelése, és a bankszférában ugyan tavaly már néhány nagybank nyereségesen gazdálkodott, a bankszektor szereplőinek többsége tavaly is, immár negyedik éve, veszteséges volt.
A kedvezőtlen banki teljesítmények oka részben a válság miatt kialakult rossz pénzintézeti portfólió, de a bankadó és a tranzakciós illeték is nagyban rontották a banki teljesítményeket - tette hozzá Hangsúlyozta: abban, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen, a bankrendszernek a mostaninál nagyobb mértékben kell a gazdaság finanszírozásához hozzájárulnia, ehhez viszont az kellene, hogy a bankrendszer egészséges maradjon, a magyarországi bankszektorban a tőkearányos megtérülés tartósan 15 százalék körül alakuljon, az eszközarányos nyereség legkevesebb 1,5-2 százalék legyen - mutatott rá a vezérigazgató.
Hendrik Scheerlinck kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja kétségtelenül lendítően hatott a vállalati hitelezés beindítására, a vállalati beruházások bővítésére. A K&H Bank a jegybanki hitelprogram első fázisába és a második fázisába is aktívan bekapcsolódott, eddig a két szakaszban együttesen mintegy 100 milliárd forint hitelre kötött szerződést, ezzel a két szakaszban biztosított hitelállományból a K&H együttesen 15 százalékos piaci részesedést mondhat magáénak. Hendrik Scheerlinck rámutatott: az egész magyarországi bankszektor hitelezésének jót tenne, ha ismét erőre kapna a lakosságnak nyújtott jelzáloghitelezés.
Egy olyan nagyságú és lélekszámú országban, mint Magyarország, éves szinten mintegy 400-600 milliárd forintos kereslettel lehetne számolni a lakossági jelzáloghiteleket tekintve, ezzel szemben 2013-ban csupán 250 milliárd forintnyi jelzáloghitelt vettek fel a magyar háztartások, ez túl alacsony a potenciális lehetőségekhez képest. A megelőző években a magyar jelzálogkölcsön-felvevők egy jó része "megégette magát" a devizaalapú jelzáloghitelekkel, ezért nagyon fontos, hogy a kormány olyan megoldással próbáljon előjönni a még bajban lévő devizaadósok megsegítésére, amely az államnak, a lakosságnak és nem utolsó sorban a bankoknak is elfogadható - mondta.
Így a megoldási módnak nem szabad esetleg arra ösztönöznie a devizaadósokat, hogy ne fizessék a fennálló tartozásaikat, mert a nem teljesítő, vagy köznapi nevén a bedőlt devizakölcsönök így is nagy gondot jelentenek a hazai bankrendszer számára, jelentősen rontják a bankok mutatóit - mutatott rá Hendrik Scheerlinck. A vezérigazgató elmondta: arra számítanak a bank elemzői, hogy áprilisban még egyszer kamatot csökkent a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, ezzel az alapkamat 2,5 százalékra csökkenne, de utána egy hosszabb időszakig tartja majd az alapkamatot a monetáris döntéshozó testület, és az is előfordulhat, hogy még az idén a negyedik negyedévben már sor kerül az alapkamat emelésére.
A vezérigazgató leszögezte: bár időről-időre felröppen a hír, hogy egyik vagy másik bank kivonulhat Magyarországról, a K&H anyabankjánál, a KBC-nél ez "fel sem merül, hosszútávon elkötelezett a magyar bankpiac iránt". Elmondta: a KBC annak idején mind a szövetségi belga kormánytól, mind a flamand tartományi kormánytól tőkekölcsönt kapott, ezek a hitelek javították a KBC tőke- illetve pénzügyi helyzetét, de a belga kormánynak erről a támogatásról el kellett számolnia az Európai Bizottsággal.
A KBC-nek pénzügyi tervet kellett bemutatnia, ennek részeként a belga bank úgy értékelte, hogy eladja oroszországi, lengyelországi érdekeltségeit, s megválik szerbiai és szlovákiai egyes leánycégeitől is. Hendrik Scheerlinck nyomatékosította: 2013-ban a KBC vezetése újfent megerősítette, hogy Belgiumot, Csehországot, Magyarországot, Szlovákiát és Bulgáriát a bankcsoport kiemelt piacának minősíti. A K&H a magyar piac második legnagyobb bankcsoportja, a bank és biztosítás, mint követendő stratégia révén stabil piaci részesedéssel rendelkezik a hitelezés, a megtakarítások és a biztosítások piacán. (MTI)
