Olcsóbb aranyat tartani, mint pénzt a bankban!

Az ECB döntésével az a szokatlan helyzet állt elő, hogy az a bank, amely egy napra beteszi a szabad pénzeszközeit a frankfurti székhelyű uniós jegybankba, abból éves szinten 0,1 százalékkal kevesebbet kap vissza. E „büntetőkamattal” próbálja az ECB rávenni a pénzintézeteket, hogy fokozzák hitelezési aktivitásukat, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedés beindulásához, egyszersmind megakadályozva a deflációt. Mindazonáltal elemzők kételkednek abban, hogy a negatív betéti kamat kiválthatja-e az általa várt hatást, miután a bankok a már 2012 közepe óta nem kapnak kamatot az ECB-től, emiatt már egy ideje alig használják a jegybanki betéti eszközöket. Ezzel együtt az ECB új területre lépett a pénzügyekben azzal, hogy a megtakarítókat büntetik, amiért a pénzüket a bankokban tartják.

Magyarországon még nem ennyire szörnyű a helyzet, hiszen a jegybanki alapkamat 2,4 százalék és a bankok is ugyanennyit kapnának, ha a kéthetes MNB-kötvények helyett augusztus 1-jétől visszahozandó kéthetes betétekbe tennék a pénzüket. Ám az ECB döntését követően nem kizárt, hogy az MNB monetáris tanácsa az addig esedékes következő két ülésén – június 24-én és július 22-én – még lejjebb viszi a magyar irányadó rátát. Márpedig a kamatra, hozamra és árfolyamnyereségre kivetett terhek – a 16 százalékos személyi jövedelemadó, a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás, valamint a tranzakciós illeték – miatt a magyarországi háztartásoknak már most sem igen éri meg a kereskedelmi bankokba tenni a pénzüket: az áprilisi 1,94 százalékos átlagos betéti kamatláb miatt ugyanis az induló összegnél kevesebbet kapnának vissza. A HVG számításai szerint ugyanis az átlagos lekötési összeg estében, ha a betéti kamat 2,2% alatt van, akkor a befektető kevesebbet kap vissza a betét lejáratának végén, elsősorban a tranzakciós illetékek miatt.

Ez az arany szempontjából érthetően kedvező kéne legyen, mivel az alternatíva költség gyakorlatilag nullára, sőt most először pozitívra fordult.

Forrás: Conclude Zrt.