Ennyit kaphatnak vissza a devizahitelesek

- a Kúria megállapította, hogy a devizahitel önmagában nem jogellenes, de az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés nem indokolható, objektív tényezőkkel nem alátámasztható része igen -> mennyit jelent ez a két tényező a hitelesek számára?

- a kormány ki akarja vezetni a devizahiteleket, de ennek formája csak úgy következhet be, hogy nem jár jobban a devizában eladósodott, mint a forint hitelt felvevő (hiszen a devizások az olcsóbb törlesztő miatt kockázatot vállaltak)

Számításainkhoz vettünk egy átlagos hitelt, ami 7 millió Ft hitel svájci frankban, 20 évre, 2007 januárjában leszerződve (svájci frank árfolyam = 156 Ft)

A nagy kérdés: mi lett volna, ha forint hitelt veszünk fel ugyanakkor? 7 és fél év elteltével azt látjuk, hogy a forint hiteles máig 600 ezer Ft-tal fizetett kevesebb törlesztőt és 3,3 millió Ft-tal alacsonyabb az aktuális hiteltartozása (hiszen a devizaárfolyam kedvezőtlen hatása nem befolyásolta), azaz összességében 3,9 millió Ft-tal járt jobban.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogyan alakult a két hitel közötti különbség törlesztés és tartozás vonatkozásában, mikor melyik volt a kedvezőbb.

A Kúria döntése azt jelenti, hogy az átlagos devizahiteles visszakap 3,9 millió Ft-ot?

NEM. Határozottan nem. A Kúria azt mondta ki, hogy csupán az árfolyamrés és az indokolatlan kamatemelés jár vissza. Ezt is megpróbáltuk számszerűsíteni:

- Abból indultunk ki, hogy átlagosan 4%-os árfolyamrést alkalmaztak a bankok, mely összességében 300 ezer Ft körüli kedvezőtlen hatást generált az adósoknak

- Az indokolatlan kamatemelés mértéke bankról bankra különbözni fog. Számításunkban 2%pontos nem indokolható kamatemelést vettünk figyelembe, mely 900 ezer Ft negatív hatást generált az átlagos (fent leírt) hitelfelvevő számára

- A fenti két tényező összesen 1,2 millió Ft-ot képvisel, melyből az elmúlt öt évben megkeletkezett rész 980 ezer Ft-ot tesz ki. Ez azért fontos, mert a hatályos jogszabályok értelmében az öt évnél korábbi követelés elévül, azaz 980 ezer Ft az általunk kalkulált banki visszatérítés összege.

A példánkban szereplő átlagos adós, aki 7 millió Ft-ot vett fel 2007 elején, ma a kedvezőtlen devizamozgásoknak köszönhetően 9,2 millió Ft tartozással rendelkezik. Hogyan kaphatja ő vissza a fenti említett 980 ezer Ft-ot, az aktuális hiteltartozásának 11%-át?

Hogyan kapja meg az adós a visszajáró pénzt?

A kormány elsődleges törekvése a lakossági deviza hitelállomány csökkentése. Ebből adódóan szinte biztosra vehető, hogy a hitel aktuális tartozásának összegének 13%-át kitevő (általunk becsült) visszatérítést nem készpénzben, hanem a meglévő adósság leírása révén fogja megkapni az adós.
 
Ennek egyenes következménye lesz, hogy nagyságrendileg 11%-kal csökkeni fog a havi törlesztési kötelezettsége. FONTOS: bankonként eltérő mértékű lesz a visszatérítendő összeg a fentiekben az „átlagos” hitel esetében próbáltuk meg számszerűsíteni a visszafizetési kötelezettséget. Ráadásul a visszafizetés időbeli hatálya is maximum 5 év, ugyanakkor az 5 év kezdő pontja (Kúria döntés vagy törvényi szabályozás életbe lépése) sem definiált.

A legnagyobb probléma megoldódott?

Egészen biztosan nem! A fenti két tényező (árfolyamrés és indokolatlan többletkamat) számításaink szerint a forint és a devizahitelek közötti különbségnek csupán az egyharmadát indokolják. A kétharmad teljes egészében az árfolyam kedvezőtlen változásának tulajdonítható! A probléma meg nem oldottságát az is jól szemlélteti, hogy ma a példánkban szereplő átlagos svájci frank hiteles 66%-kal, közel 40 ezer Ft-tal fizet többet, mint a forint hiteles (2007-ben a hitel felvételekor a svájci frankos fizetett 27%-kal, közel 20 ezer Ft-tal kevesebbet havonta).

Alapelv: a devizahitelek kivezetésekor nem járhat jobban a devizahiteles,mint a forinthiteles! Azonban a szakadék olyan nagy a két hitel között, hogy az egyharmadnyi különbség visszafizetése után fennmaradó összeg is horribilis, amit szinte biztos, hogy

- nem fogja a bankokra hárítani a kormányzat, hiszen ennek a jogalapja nincs meg
- és nem fogja teljes mértékben önmaga az állam sem átvállalni

A forintosítás konkrét módja és ehhez kapcsolódóan a hitelteher enyhítés módja nem rögzített egyelőre. Az egészen biztos, hogy a bankok által az adósoknak visszajuttatott pénz a fizetésképtelen réteg jelentős részének csupán részlegesen enyhíti a problémáit, de meg nem oldja. Ebből adódóan szerintünk a helyzet rendezésébe szociális szempontok figyelembevételét is be kell majd vonni.

Ami a kormánynak is fontos: fizessenek az adósok!

Mára teljesen egyértelmű a kormányzat számára is, hogy vannak akik azért nem törlesztik a hitelüket, mert nincs érdemleges szankció a bankok kezében, így a helyzet végleges rendezésének elhúzódása önmagában számottevő problémát jelent. Nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy a devizahitelesek helyzetének rendezése ne járjon együtt a nem fizetők szankcionálhatóságának visszaállításával.

Mi a helyzet a végtörlesztéssel élőkkel?

A végtörlesztéssel élők esetében megítélésünk szerint nem lesz további kedvezmény. Ők anno 2011 végén 25%-kal a piaci árfolyam alatt törleszthették hitelüket, azaz a tartozás teljes összegére vetítve ekkora kedvezményt kaptak.

Teljesen más kérdés, hogy a normál visszafizetéssel lezárt hitelszerződéseknek mi lesz a sorsa. Ezt illetően azt valószínűsítjük, hogy a Kúria döntésétől visszamenő 5 évre ők is élhetnek majd a banki visszatérítés lehetőségével.

Forrás: bankmonitor.hu