Fájni fog az OTP-nek az elfogadott devizahiteles törvény
2014. július 4-én a magyar Országgyűlés elfogadta a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényt. A törvény hatályba lépése a Köztársasági Elnök aláírását követően, a kihirdetést követő nyolcadik napon történik.
A törvény hatálya kiterjed valamennyi fogyasztói kölcsönszerződésre, így a lakossági deviza és forint alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekre is. A törvény értelmében a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén az árfolyamrés alkalmazása semmis, továbbá a törvény valamennyi fogyasztói kölcsönszerződés esetében megdönthető vélelmet állít fel az egyoldalú kamatemelések tisztességtelen volta tekintetében. Az ügyfelekkel való elszámolást külön törvény fogja rendezni.
Az OTP Bank továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy hitelezési gyakorlatában a mindenkor hatályos törvények és előírások maradéktalan betartásával járt el. A Bank bankszakmai alapon vitatja azt az állítást, miszerint az árfolyamrés alkalmazása indokolatlan és ezért érvénytelen lenne, továbbá fenntartja azt az álláspontját, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó rendelkezései a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfeleltek. A Bank álláspontja szerint aggályos, hogy a törvény megfelel-e az alkotmányos követelményeknek, ezért vizsgálja a törvények által biztosított jogorvoslati lehetőségeit.
A mai napon elfogadott törvény változatlan tartalommal való hatályba lépése esetén az OTP Csoport árfolyamrés alkalmazásának semmissége következtében keletkező visszatérítési kötelezettsége várhatóan mintegy 27 milliárd forintot tehet ki. Figyelembe véve a 2013. év során erre a célra már megképzett kockázati költséget, az adózás előtti negatív eredményhatás mintegy 25 milliárd forintot érhet el. A negatív eredményhatás elszámolására 2014 második negyedévében kerül sor. Ez az összeg mintegy 20 milliárd forinttal magasabb a korábbi várakozásoknál, mivel egy utólagosan benyújtott, önálló képviselői indítvány hatására a törvény felülírja a hatályos új Ptk.-ba is beépült azon korábbi Legfelsőbb Bírósági jogértelmezést, mely szerint az érvénytelenség jogkövetkezményeit csak az ötéves elévülés korlátai között lehet alkalmazni.
A Bank élni kíván a törvény által biztosított perindítási jogával az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétel tisztességessége bizonyítása iránt. A Bank a perrel érintett pénzösszeg nagyságát a deviza alapú hitelek esetében közel 90 milliárd forintban, a forint jelzáloghitelek és fogyasztási hitelek esetében pedig további, nagyságrendileg 20-30 milliárd forintban valószínűsíti. Hasonlóan az árfolyamrés kérdésköréhez az elévülés hatályos joggyakorlattól eltérő értelmezése ebben az esetben is mintegy 40 milliárd forinttal növelte a perrel érintett pénzösszeget.