A cégek többsége kivár a lakáscélú hiteltámogatás bevezetésével

A Trenkwalder tapasztalatai szerint jelentős részük tart az új lehetőséggel járó többletfeladatoktól, mivel az adómentesség feltételeinek vizsgálatát a jogszabály egyértelműen a munkáltató felelősségévé teszi. A személyzeti szolgáltató cég szerint az adómentesség feltételeinek igazítása, illetve az ellenőrzési felelősség szűkítése jelentősen tágítaná azon cégek körét, amelyek a közeljövőben bevezetnék ezt a fontos cafeteria-elemet.

A Trenkwalder által megkérdezett társaságok jelentős része arra hivatkozva halasztja az új juttatási lehetőség bevezetését, hogy kivárja, milyen piaci tapasztalatok gyűlnek össze az új konstrukcióval kapcsolatban, illetve milyen kapcsolódó ügymenetet alakít ki a többi szereplő (bankok, adóhatóság, stb.). Emellett a devizahitelekkel kapcsolatban jelenleg is zajló törvénykezési folyamat szintén kivárásra késztet sok szereplőt.
 
A Cafeteria Trend szakportál májusi felmérése szerint a munkáltatók 51 százaléka 2014 végéig egyáltalán nem tervez lakáscélú hiteltámogatást nyújtani dolgozóinak. Ez az arány az év végéhez közeledve, a nehézségekkel való szembesülés hatására folyamatosan nőni fog majd. A nehézségek java a munkáltatók számára abból fakad, hogy a juttatás adómentességéhez számos feltételnek kell megfelelni. E feltételek ellenőrzésének kötelezettségével, illetve a jogosulatlan juttatás miatti szankcióval pedig a jogszabály egyértelműen a munkáltatót terheli.
 
Az adómentesség megállapításához a munkáltatónak számos dolgot kell egyidejűleg vizsgálnia:

- a támogatás nem haladhatja meg a vételár vagy teljes építési költség 30 százalékát

- a lakás nem haladhatja meg a külön kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (ez az együtt költözők számának és a szobák számának függvénye)

- ha nem lakásvásárlásra fordították a hitelt, abból korszerűsítést hajtottak-e végre vagy olyan felújítást, amelyre nem kapható adómentesség.
 
Különösen az utóbbi szempont vizsgálata okozhat gondot egy átlagos vállalat HR részlegének. „Egy HR munkatárs nem kompetens abban, hogy olyan adatokat, dokumentumokat vizsgáljon, mint például közjegyzői okiratok, építési számlák, műszaki ellenőri igazolások – mutat rá Molnár Mónika, a Trenkwalder HR szolgáltatások üzletágának vezetője. – Sok esetben pedig még az ezzel foglalkozó szakértőnek is nehéz szétválasztani, hogy egy felújítás mekkora részben tekinthető korszerűsítésnek, ami után igénybe vehető a kedvezményes munkáltatói támogatás.”
 
Számos bank, felismerve a problémát, kialakított olyan szolgáltatást, amely a fenti vizsgálat terheit leveszik a munkáltató válláról. Ám azon felül, hogy ez jelentős többletköltséget jelent, nem minden esetben tisztázott az sem, hogy ha egy támogatás mégis jogtalannak bizonyul, a bank a felelősséget is átvállalja-e.
 
A vizsgálatot évente csupán egy alkalommal kell elvégezni, ám az együttlakók számának változása, vagy éppen a törlesztőrészlet csökkenése (például részleges előtörlesztés esetén) év közben is csökkentheti az igénybe vehető adómentes támogatás összegét. Ma ennek nyomon követése is a munkáltató felelőssége.
 
Amennyiben utólag derül ki, hogy a munkavállaló nem jogosult az adómentes támogatásra, a kapcsolódó adó- és járulékterheket a munkáltatónak kell állnia. 
 
Így lehetne népszerűbb a lakáscélú hiteltámogatás
 
Egy, a közelmúltban benyújtott törvénymódosító javaslat tovább igyekszik tágítani a támogatható hitelek körét. Ennek értelmében – ha megszavazza a parlament - egyrészt nem csak a hitelintézetektől és munkáltatóktól, hanem a pénzügyi vállalkozásoktól felvett hitel is támogatható lesz. Másrészt, ha a lakás már nincsen meg, csak a hitel, akkor is járhat támogatás.
 
A munkáltatók körében azonban csak akkor várható, hogy érdemben nő az elérhetősége ennek a támogatásnak, ha további szabályozási változásokat hajtanak végre.
 
„Egyrészt szükség van arra, hogy az adómentesség feltételei egyszerűsödjenek. Sokkal egyértelműbbé válna a helyzet, ha vagy csak a lakásvásárlásra felvett hitelek után járna ilyen támogatás, vagy azt kiterjesztenék a korszerűsítésen felül végrehajtott lakáscélú felújításokra is – magyarázza a Trenkwalder szakembere. – Másrészt komoly könnyebbséget jelenhet az is, ha a jogszabály egyértelműen rögzítené, hogy a körülmények változásáról a munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót, ennek elmaradása esetén viselve a pótlólagos adó- és járulékfizetési terheket is.”