Orbán: a jóléti államok ideje lejárt

A miniszterelnök a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati rendezvényén, Tusnádfürdőn kérdésre válaszolva kijelentette: a liberalizmus olyan eszmerendszer, amely tényleges társadalomszervezési erővel bír. Ha meg akarják változtatni azt, ami nem tetszik a világban, akkor hasonlóan kiérlelt eszmerendszert kell felvonultatni - tette hozzá.

A jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait. Mára önmagát emészti fel hatalmas eladósodással, és ez nem fenntartható létezési formája a nyugat-európai társadalmaknak. Nem érdemes ezt a nem fenntarthatóvá vált modellt követni - mondta a kormányfő, aki szerint "kötelességünk" szabadon válaszolni arra, hogy mi lesz a jó a következő 20-30 évben. Szerinte provincializmus a Nyugat másolása, amin túl kell lépni, ez ugyanis "megöl bennünket".

Arról is szólt: önriogatás volna azt mondani, hogy "besodródunk az orosz medve ölébe". Magyarország a NATO és az unió tagja, és az "a legnagyobb bajunk", hogy a külkereskedelmi mérleg több mint kétharmada az unió felé irányul, ami egészségtelen arány. Az lenne az egészséges, ha ez 50 százalék lenne, a másik fele pedig a világ más pontjaira irányulna, hogy "több lábon álljunk" - fűzte hozzá.

Ami most történik Oroszország és a nyugati világ viszonyában, az nagyon rossz Magyarország számára, "az volna az érdekünk", hogy ne szakadjanak le a nyugati társadalmi fejlődéstől - mondta.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy nem osztja az amerikai külpolitika irányvonalát, miszerint az emberi jogok terjesztése a feladat. Úgy látja: Magyarországnak azt a célt kell kitűznie, hogy a világ minden jelentős szereplője abban legyen érdekelt, hogy "sikeresek legyünk", ő ezt tekinti nemzeti külpolitikának. Mint mondta, emberi jogi tételek felmondása helyett konkrét, gyakorlati, relációközpontú együttműködéseket kell kialakítani.

A Déli Áramlatról szólva kiemelte: szolidárisak az ukrán néppel, egyetértés van, hogy egy ország területéből nem lehet területeket elvenni, és látják a borzalmas gazdasági állapotokat, amik ott uralkodnak. Úgy vélte: hamarosan Oroszország nem fog gázt szállítani Ukrajnának, mert az nem tud fizetni, előbb-utóbb blokkolódni fog az Európába érkező gázszállítás. Az a magyar érdek, hogy legyen olyan gázszállítási mód, ami egy ilyen helyzetben is biztosítja az ellátást. A saját érdekeinket nem szabad odadobni egy ilyen konfliktusban - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Kijelentette: határozottan ellenzi azt az európai politikát, amely elfogadja és támogatja a bevándorlást. Ezt határozottan, világosan és szelíden ki kell mondani - mondta, hozzátéve: ezt még nem tudta európai állásponttá tenni, mert mindig leszavazzák. A bevándorlás támogatása helyett szerinte az okos politika az lenne, ha a munkaképes, de jelenleg megfelelő képzettséggel nem rendelkező népcsoportokat segítenék.

El fog jönni az az idő, hogy kérdésessé válik a nemzetállamok etnikai alapja. Ezt akarjuk? - tette fel a kérdést, hozzátéve: "nem akarunk Amerikai Egyesült Államokat csinálni Európából".

A kormányfő szerint a norvég alappal kapcsolatos ügy is felszínre hozta azt, hogy egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében "külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk", akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon. Ezt világossá kell tenni a magyar állam újjászervezése során - hangsúlyozta a miniszterelnök a bálványosi szabadegyetemen. Hozzátette: "ezért nagyon helyes, hogy fel is állt a magyar parlamentben egy olyan bizottság, amely a külföldi befolyásszerzésnek a folyamatos figyelésével, nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával foglalkozik".

Az autonómiatörekvésekről azt mondta: ha az erdélyi közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapja meg, számíthat Magyarország támogatására. Az így elveszített forrásokat a magyar gazdaság azonban jelenleg nem tudja pótolni. Az itteni politika fontos része kell legyen, hogy meg tudja szerezni az Erdélyt illető költségvetési forrásokat azon intézmények fenntartására, amelyek állampolgári jogon járnak.

Úgy fogalmazott: "óvatos", hogy az erdélyi szervezetek közötti diskurzusban állást foglaljon, szerinte az, hogy egyik-másik oldal vitájában felvonuljon, a magyar nemzetnek és az itt élőknek sem érdeke. Az autonómiakérdés a nyugati autonómiavitákban gyakran pénzügyi kérdés is - jegyezte meg.

A rakétapajzsot felvető kérdésre azt mondta: olyan Vaskupolát tudnak vonni, amelyre ha valaki ránéz, azt látja, ezt nem érdemes lyuggatni, és vastagsága az anyaország gazdasági helyzetének javulásával nőhet.

A román-magyar viszonyról szólva kiemelte: az elmúlt másfél-két évben nem volt olyan magyar kormányfői nyilatkozat, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek. De román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája. Szerinte a tisztelet és a nyitottság a kulcskérdés, és azt ígérte, továbbra is megadja a tiszteletet, ami kijár a román népnek és a vezetőinek, és mindig nyitott lesz azon kérdésekre, amelyek megtárgyalása indokolt. Ennyit tudnak tenni, de ennyit meg is fognak tenni - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Tőkés László európai parlamenti képviselő (Fidesz-KDNP) az autonómiát érintő felvetésekre integrált autonómiakoncepció kidolgozását szorgalmazta, mint mondta: olyan felfogásra van szükség, amely együtt érvényesíti az egész erdélyi autonómia, a területi és a kulturális önrendelkezés ügyét. Megjegyezte: a nemzetpolitika egyetlen hibája, hogy nem integrálódott eléggé, ezért arra kérte a kormányt, "integrált módon próbálják összefogni a nemzetpolitikát".     A magyar-román viszonyról azt mondta: olyan bátor román emberekre van szükség, akik kiállnak és vállalják a párbeszédet. Ebben érdekeltté is kell tenni a román felet ugyanakkor - fűzte hozzá. (MTI)