Építőipar: van esély a tisztulásra
Idén július közepéig több mint 130 esetben fordultak a tavaly létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSZSZ), amelynek célja az építőipari tartozások rendezése, a lánctartozások felszámolása. Az kérelmekkel érintett beruházások összértéke megközelíti a 15 milliárd forintot, melyből a vitatott összeg 3,7 milliárd forint. A szakértői vizsgálatok során mostanáig összesen a vitatott összegek 80 százalékát ítélték meg a kérelmezőknek.
Máté Miklós, a TSZSZ vezetője úgy véli, az ügyek száma a következő időszakban jelentős mértékben növekedhet. Ezt a várakozást alátámasztják a KSH statisztikái is, amelyekből az derül ki: az építőipar a recesszió évei után lassan felszálló ágba kerülhet. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint idén májusban az építőipar termelése több mint 28 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Emelkedett a termelés az épületek és az egyéb építmények területén is, az év első öt hónapjában pedig a termelés csaknem 28 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához mérten.
A TSZSZ ismertsége is folyamatosan nő, ez jól látszik az ügyszámok havi alakulásából, és a szervezet vezetői folyamatosan tartanak tájékoztató előadásokat is a budapesti, vidéki kereskedelmi és iparkamarák szervezésében. „A kérelmek többsége – kétharmada –, alvállalkozóktól érkezik, harmadukat fővállalkozók adják be, de tervezőcégek is kerestek már meg bennünket.
A vitatott összegek 32 százaléka 1 és 5 millió forint közötti, csaknem 40 százalék 10 és 50 millió forint közötti. Több ügyünkben a vitatott összeg a 100 millió forintot is meghaladta, sőt, egymilliárd forintot meghaladó összeget vitató kérelem is érkezett már – mondja az eddigi tapasztalatokról Máté Miklós.
A TSZSZ eljárásának egyik nagy előnye az építőipari szereplők számára, hogy lényegesen meggyorsíthatja a peres eljárásokat. A szervezet szakvéleményére alapozva a bíróságokon kiemelt jelentőségű perek indíthatók. A TSZSZ a létrehozását megelőzően történt teljesítések esetén is eljárhat, így az eljárást az elévülési időn belül visszamenőlegesen is érdemes elindítani. Valószínűleg ezt gondolta végig az a megrendelő is, aki három év elteltével a TSZSZ szakvélemény hatására mégis kiegyenlítette tartozását.
A szakértői díj lényegesen kevesebb, mint egy bírósági per esetében: a kérelmezőknek a vitatott nettó érték 1 százalékát, legkevesebb 60 ezer, legfeljebb 450 ezer forintot kell megfizetniük. Ráadásul a döntési folyamat is sokkal gyorsabb, mint egy átlagos bírósági eljárás esetén, hiszen a TSZSZ-nek 30 napon belül ki kell állítania a szakértői véleményt (a határidő az ügy bonyolultságára tekintettel egyszer meghosszabbítható, 30 nappal).
„A befogadott ügyek csaknem kétharmadánál tartható a 30 napos határidő. Zártuk már le eljárásokat útépítés, földmunka, tetőszigetelés, épületvillamosság, generál-kivitelezés területén is. A TSZSZ Budapesten, Pest és Fejér megyében a legismertebb, a legtöbb kérelmet eddig ebből a régióból kaptuk” – tette hozzá Máté Miklós. A szakember szerint az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egyre nagyobb az igény a szervezet munkájára. Arra is volt már példa, hogy a vitatkozó felek a szakértői eljárás lezárulta előtt megegyeztek.
A TSZSZ-hez bárki fordulhat, aki igazolási, kifizetési problémákkal küszködik. „Jó lenne, ha az építőipar bővülés úgy kezdődne meg Magyarországon, hogy a szektor szereplői tisztában vannak azzal: gyors, szakértői jogorvoslat áll rendelkezésükre. Ez hosszútávon a fizetési hajlandóságra is pozitív hatással lehet, amiből mindenki csak profitálhat” – véli a TSZSZ vezetője.