Devizahitelek - Elutasította az AXA keresetét a bíróság
A bíró utalva arra, hogy a tárgyalás mintegy 11 órán keresztül zajlott, elmondta: az idő előrehaladtára tekintettel írásbeli indoklásban fejti ki részletesen a döntést megalapozó érveket. Rövid szóbeli indoklásában ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy speciális eljárásban, speciális szabályok mellett kellett döntenie a bíróságnak.
Kiemelte, hogy az AXA Banknak a per keretében tárgyalt 11 darab ászf-je közül egyik sem felelt meg például az átláthatóság és felmondhatóság elvének, ugyanakkor elmondta: a bíróság egyetért a felperes AXA Bankkal abban, hogy a törvényben rögzített - és a szerződés tisztességességét megalapozó - hét alapelvnek "nagyon nehéz" megfelelni. A bíró kifejtette: vannak olyan elvek - ilyen például az átláthatóság -, amelyek teljesen áthatják az egyes vizsgált ászf-eket, és vannak olyanok, amelyek nem feltétlenül.
"Ezért úgy gondolom, hogy részleges érvénytelenséget megállapítani majdnem olyan nehéz, mint a hét elvnek való megfelelést megállapítani" - fogalmazott a bíró. Hozzáfűzte, hogy ezzel együtt lehetséges a részleges érvénytelenség, legalábbis "dogmatikailag a bíróság álláspontja szerint ez nem kizárható". A tárgyaláson vita alakult ki a felek között arról, hogy a részleges érvénytelenség megdönti-e a teljes ászf-et: a magyar állam jogi képviselője szerint valamely szerződési feltétel érvénytelensége esetén a teljes ászf megdől, de ezt az AXA Bank vitatta.
A magyar állam jogi képviselője szerint például a tételes meghatározás, a szimmetria és a felmondhatóság elve is olyan elvek, amelyek csak egységes elbírálást tesznek lehetővé, tehát nem lehet azt mondani, hogy az oklista elemei közül egyesek megfelelnek, míg mások nem felelnek meg a törvényben rögzített elveknek. Az AXA jogi képviselője a tárgyalás kezdetén a bíró kérdésére kifejtette, hogy a szóban forgó ászf-ek mintegy 30 000 ügyféllel kötött szerződést érintenek. A bank jogi képviselője több órán át ismertette a pénzintézet kereseti kérelmét, és az európai uniós esetjogra is hivatkozva fejtette ki, miért voltak tisztességesek az AXA általános szerződési feltételei.
Hangsúlyozta többek között, hogy az AXA a kölcsönök folyósításakor minden törvényi kötelezettségét teljesítette, az általa alkalmazott oklista pedig jóhiszeműen alapozta meg, hogy a bank a körülmények változását érvényesítse. Az AXA jogi képviselője hozzáfűzte, hogy az egész kelet-közép-európai régióra jellemző volt a változó kamatok alkalmazása, aminek a változékony piaci környezet volt az oka. A bank kezdeményezte, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európai Unió bíróságához; a Fővárosi Törvényszék mindkét, erre irányuló kérelmet elutasította. A magyar állam jogi képviselője a felperesi kereset teljes elutasítását kérte, kiemelve, hogy részletes ellenkérelmeket nyújtottak be.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az AXA az oklistát egyes esetekben úgy fogalmazta meg, hogy nem lehetett tudni, milyen irányú változás az, ami a kamatmódosulást eredményezheti. Példaként említette az oklistáról a fogyasztói árak változását, ahol nem volt kifejtve, hogy csökkennie vagy nőnie kell-e az áraknak ahhoz, hogy az kamatmódosítást eredményezzen. Az AXA egy törvényes képviselőjének tanúként való - üzleti titokra hivatkozva zárt - meghallgatását kérte a bíróságtól, de erre nem került sor. Késő délután ugyanakkor zárt tárgyalást rendelt el a bíró arra az időre, amíg az AXA termékeinek árazásával kapcsolatos kérdéseket tisztázták.
