Ez várható a magyar gazdaságban 2014-2015-ben
A 2014. I. félévi gyorsulás részben átmeneti tényezők következménye. A magyar gazdaság nemzetközi megítélése magas adósság-megújítási szükséglete, alacsony potenciális növekedése és az európai normáktól számos vonatkozásban eltérő intézményrendszere miatt negatív.
A tavaszi választások után is folytatódik a piacgazdaságot és a hatalommegosztás intézményrendszerét mindinkább kiiktató, autokrata modell kiteljesítése, ahol a fő kormányzati cél a minél szélesebb körre kiterjedő politikai hatalom és a kedvezményezett társadalmi és üzleti csoportok pozíciójának erősítése. Új jelenség, hogy az elmúlt hónapokban napvilágra került a kormányzat által eddig preferált érdekcsoportok konfliktusa. A lényeg azonban ettől nem változik, az egyes tulajdonosi csoportok helyzetbe hozása nagyrészt politikai és nem piaci folyamatok eredménye.
A jegybank mindinkább a kormányzati gazdaságpolitikának is meghatározó szereplőjévé válik, s mind kezdeményezőbben lép fel a költségvetés finanszírozása (jegybanki kötvény betétté alakítása, MNB-alapítványok tőkéjének állampapírba fektetése) és a növekedés előmozdítása érdekében, ami a jegybanki függetlenség igen sajátos értelmezése. A jogállami ellensúlyok lebontása után az állami döntések érdemi korlátja szinte csak az ország finanszírozhatósága. Mivel emiatt a kormány mindenáron el akarja kerülni a túlzottdeficit-eljárás újraindulását, továbbra is prioritás a költségvetési hiány kordában tartása. Az új szabályok miatt ténylegesen is nagy hangsúlyt kell kapnia az államadósság folyamatos és fenntartható csökkentésének.
A kormányzati kommunikáció „a tisztességtelen devizahitelezést” és az „igazságtételt” állítja a gazdaságpolitika középpontjába. A bankok valóban nem mindig jártak el tisztességesen, de az állami eljárás hemzseg a tisztességtelen elemektől: az állam a saját felelősségét is a bankokra hárítja. Évekkel ezelőtt a bankfelügyelet engedélyezte ezeket a szerződéseket, most pedig tisztességtelennek minősíti; az állam nem vállalja magára az országkockázat növekedését a kamatemelkedésben; s arra sem ad magyarázatot, miért nem fedezte le a svájci frankban fennálló adósságot például a devizatartalékban, azonos devizában. A bankrendszer újabb 1000 milliárd forint nagyságrendű megterhelése lehetetlenné teszi az üzleti hitelezés fellendülését.
2014-ben – főleg a mesterségesen leszorított infláció hatására – a reálkeresetek több mint 3%-kal (a közfoglalkoztatottak nélkül több mint 4%-kal) emelkednek. A reáljövedelmek 3,5%-kal, a fogyasztás nyolc éve nem látott ütemben, mintegy 2%-kal bővül, míg a nettó megtakarítási ráta a GDP 5-6%-a körül alakul. A fogyasztás azonban még 2014-ben is 2%-kal marad el a tíz évvel korábbitól, s csak 0,5%-kal haladja meg a 2010. évit. 2015-ben a közszférában a pedagógusok kivételével alig lesz béremelés, az újra elinduló áremelkedés pedig a versenyszektorban is fékezi a reálkeresetek emelkedését. Így 2015-ben összességében a reálkereset és -jövedelem szinte stagnál, a fogyasztás lassuló ütemben, 1-1,5% között bővül. A devizahitelek utáni visszatérítés a lakosság adósságát és törlesztő-részletét fogja csökkenteni; a GKI ezt figyelembe vette a fogyasztás előrejelzésénél.
A foglalkoztattak száma 2014-ben várhatóan 3%kal bővül. A létszám növekedését elsősorban a közfoglalkoztatás megugrása okozza, de jelentős a külföldi munkavállalás hatása, s az ipari export is kedvezően alakul. 2015-ben csak 1% körüli foglalkoztatás-bővülés várható. A munkanélküliségi ráta 2014-ben éves átlagban várhatóan 8% körülire csökken, s 2015-ben is hasonló szinten marad. Idén júliusban a magyar munkanélküliségi ráta lényegesen alacsonyabb volt az EU átlagánál (10,2%), de ez főleg a közmunka kiterjesztésének következménye, s így is csak a középmezőnyhöz volt elegendő.
Az állóeszköz-felhalmozás a 2012-es 3,7%-os csökkenést követően 2013-ban 5,9%-kal bővült. Idén 10% körüli növekedést várható. A megugrott dinamika fő oka az EU források felgyorsult lehívásán alapuló infrastruktúra-fejlesztés. Ez különösen 2013. II. és 2014. I. félévében gyorsította a beruházási dinamikát, ezt követően a magas bázis már lassítja az ütemet. 2015-re a beruházások stagnálása várható, mivel az EU pénzelte állami beruházások jövő szeptemberig kifutnak, s a 2014-es értéktől való elmaradásukat az üzleti beruházások emelkedése legfeljebb ellentételezni tudja. A 2013-ban 18,1%-os beruházási ráta 2014-2015-ben 19% felett lesz.
2014 II. negyedévében – még igen alacsony bázishoz képest – a magyar GDP nyolc éve nem látott mértékben, 3,9%-kal emelkedett, ami az EU-ban is a legmagasabb érték. Az EU átlaga 1,2%, Németországé 1,3% volt. Magyarországon a legtöbb ágazat dinamikusan növelte teljesítményét az egy évvel korábbihoz képest. Az ipar és az építőipar dinamikája jelentősen meghaladta az átlagot, míg a szolgáltatásoké elmaradt attól. Csak a pénzügyi és ingatlan-szektor GDP-termelése csökkent. A GKI – mivel az I. félévi 3,7%-os GDP-növekedés magasabb lett a vártnál – 2,5%-ról 3%-ra emeli éves előrejelzését. Prognózisának változatlan eleme azonban, hogy a II. félévtől érdemi fékeződés várható. A növekedés hajtóerői – az európai konjunktúra javulása, az EU-támogatású fejlesztések felpörgetése, a rezsicsökkentés vásárlóerőt növelő hatása – ugyanis már a tavalyi év második felében hatottak, ezek dinamizáló hatása így kimerülőben van. 2015-ben a GDP 2%-os növekedése várható. A bel- és külföldi kereslet lanyhulása következtében szinte minden ágazat dinamikája lassul, de visszaesésre csak a pénzügyi ágazatban kell számítani.
Az iparban 2014-ben 8, 2015-ben 5%-os dinamika valószínű, mindenekelőtt az autóiparnak köszönhetően. Az építőipar 2014-ben alacsony szintről, elsősorban a beömlő EU-források lehívásának köszönhetően – szinte szárnyal. A termelés idén várhatóan 15, jövőre 8% körüli ütemben nőhet. A mezőgazdaság az időjárás következtében jó termésmennyiséget, de gyenge-közepes minőséget ér el az idén. A kiskereskedelmi forgalom 2014-ben a reáljövedelmek növekedése hatására – a továbbra is óvatos lakossági magatartást és a meglehetősen bizonytalan adatgyűjtést is figyelembe véve - 3%-kal bővül, de 2015-ben már csak 1%-kal. 2014-ben a közszolgáltatások, a szállítási és az infó-kommunikációs ágazatok GDP-termelése egyaránt bővül, 2015-re felzárkózik melléjük az ingatlanágazat is.
Ugyanakkor 2014-2015-ben folytatódik a pénzügyi GDP és a hitelállomány évek óta tartó leépülése, a banki nyereség csökkenése, a szavatoló tőke kényszerű emelése. Ugyanakkor a hitel-portfolió minőségének romlása megállt. A banki aktivitás legjobb esetben 2016-ban éled újjá, de ehhez jelentős adómérséklésre lenne szükség. A külkereskedelmi forgalom idén kissé dinamizálódik, de négy év után először az import volumenének bővülése meghaladja a kivitelét. Az export gyorsulása az európai konjunktúra és az autóipari beruházások belépésének eredménye, az import ennél 1,5 százalékponttal magasabb üteme pedig a belföldi felhasználás növekedésének és az energiakészletek feltöltésének következménye. Jövőre a belföldi kereslet lanyhulása következtében az import és az export kb. azonos, az ideinél alacsonyabb ütemben emelkedik.
Magyarországon 2014-ben szinte megszűnt az infláció. Az év utolsó hónapjában – a különösen alacsony bázis miatt – várható 1% feletti ütemet is figyelembe véve éves átlagban 0,3% körüli áremelkedés várható. Jövőre azonban az alacsony bázis, a kifutó diktált rezsicsökkentés, a már idén augusztusban is 2,5%-os maginfláció, valamint a jövedéki termékek adóemelése miatt gyorsulás valószínű, éves átlagban 2,5% körül lehet az áremelkedés. Az MNB jövőre nem tervezi a 2,1%-ra csökkentett alapkamat emelését. Ennek ellentmond a Fed 2015-ben várható kamatemelése és a jövőre újra beinduló hazai infláció, ugyanakkor segíti az EKB lazító monetáris politikája, s az, hogy az MNB viszonylag érzéketlennek látszik a forint gyengülése iránt. Pénzügyi sérülékenységet okoz, hogy a jelentős forintlikviditás miatt a rövidtávú hozamok a jegybanki alapkamat alá kerültek, igen olcsó a forint gyengülésére spekulálni. Emellett – mivel a külföldiek tulajdonában lévő állampapírok jelentős része fedezetlen – nagy a kockázata egy esetleges gyengülés kiváltotta távozásuknak. A GKI megítélése szerint a piaci hozamok várható emelkedése ellenére ameddig csak lehet, változatlan marad az alapkamat, a forint azonban gyengül, a 2014. évi 312 forintos átlag után 2015-ben 320 forintos átlagos euró-árfolyam várható.
A nemzetközi hitelminősítők a jelentős külföldi pénzügyi aktívum ellenére sem javítanak Magyarország besorolásán. Ennek oka feltehetőleg a devizahitelek kormányzati kezelése és a továbbra is alacsony növekedési képesség. A piacgazdasággal szembemenő, külfölditőke-ellenes és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt a külföldi tőke inkább kiáramlóban van Magyarországról (kivéve a bankok kényszerű, de biztonsági, és nem növekedési célokat szolgáló tőkeemelését).
A GKI előrejelzése szerint 2014-re is teljesülni fog a 3% alatti GDP-arányos államháztartási hiány. Az államháztartás finanszírozásában emelkedik a forint aránya. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya viszont a gazdasági folyamatokból adódóan emelkedni fog, ezt csak a kincstári számla vagy más állami tartalékok 2013. évinél is nagyobb mértékű év végi átmeneti mérséklése, a forint árfolyamának a december végi mérési időpontban átmenetileg rendkívül szerencsés alakulása (vagy alakítása) tudja megakadályozni, de ennek megvalósulási kockázata nagy. Ugyanakkor a nem teljesülő fenntartható államadósság-csökkentés miatt könnyen lehet, hogy prezentációs okokból 2,9%-osnál is alacsonyabb, például az MNB előrejelzésének megfelelő 2,7%-os államháztartási hiány kimutatására kerül sor (ami persze az államadósságra is jótékonyan hat).
A GKI megítélése szerint a konvergencia-program 2015-re vonatkozó előrejelzése túl optimista, ezzel összefüggésben az adóbevételek is túlbecsültek, ami legalább 100 milliárd forintos, a GDP mintegy 0,3%-át kitevő bevétel-kiesést jelent. Mivel a konvergencia-program az EU-transzferek nélküli bevételek és a kiadások egyaránt 1 százalékpontos csökkenésével számol, számos fontos kiadási csoport feszesen tervezett.
A strukturális egyenleg a 2014. évi jelentős romlás után a tervek szerint 2015-ben sem javul; sőt az Európai Bizottság számításai szerint tovább romlik, mintegy 0,5 százalékponttal meghaladva az 1,7%-os középtávú célt. Egyelőre még nem ítélhető meg, hogy az EU milyen hiánycsökkentést fog megkövetelni, de szinte kizárt, hogy a szankciók kockáztatása nélkül a 2,5%-os hiánytól felfelé el lehet majd térni. Sőt, mivel az államadósság előirányzott csökkenése 2015-ben mindössze 0,2 százalékpont, s a GDP felültervezettsége ezt is veszélyezteti, az államadósság csökkentése oldaláról is nagy lesz a nyomás a hiány további mérséklésére. Végeredményben 2015-ben a GDP arányában 2-2,5%-os államháztartási deficit elérése látszik szükségesnek.
